Ingatlanjogi Tanácsadás

#418
Tisztelt Ügyvéd Úr! A városban és egy közeli faluban épült több lakóház tartozik az 1979-ben több lakásszövetkezet egyesülése útján alakult lakásszövetkezethez. Az első lakásszövetkezet a 36 lakásos házunkból alakult 1969-ben, a többi évekkel később. Az önálló lakásszövetkezetek különböző ingatlan és nem lakáscéljára szolgáló helyiségek /garázsok, üzletek/, illetve házmesteri lakás vagyonnal rendelkeztek. A mi 36 lakásos szövetkezeti házunk földszintjén épült meg a 6 db üzlet a használó cégek anyagi hozzájárulásával, mellyel az üzletek 30-50 évi ingyenes bérleti jogát szerezték meg. Az üzletsor Legfelsőbb Bírósági határozattal az 1969-ben hozott első fokú bíróság ítéletének jóváhagyásával a lakásszövetkezetünk tulajdona lett, és azok telekkönyvi nyilvántartása az akkori jogszabálynak megfelelően - tekintettel arra, hogy a telek, az üzletek, a közös nem lakás célját szolgáló helyiségek is a lakásszövetkezet tulajdonában voltak és vannak - a szövetkezeti ház törzsbetétjében valósult meg. 2010.08.25-ig ez így is volt, amikor is egy "erőszakos" küldöttgyűlési határozattal az egyesült lakásszövetkezet telkén lévő üzleteket "EGYÉB ÖNÁLLÓ INGATLAN"-ként vetette telekkönyvi nyilvántartásba. Az e határozat megsemmisítésére indított pert első és másod fokon megnyertük, de a KÚRIA 2013-ban a jogvesztő határidőben beadott peranyagot vizsgálva - mely nem hivatkozott konkrét jogszabályokra, belső szabályzatokra - a küldöttgyűlést határozatképesnek nyilvánította, és ennélfogva dönthetett. Nem vizsgálta viszont a hozott határozat jogszerűségét, mert erre a beadott kereset nem hivatkozott. Kérdéseim: a fenti tények alapján jogszerű-e az üzletek fenti jogcím szerinti nyilvántartása? Ha nem, hogyan állíthatnánk vissza az eredeti állapotot? Hogyan és kivel lehet megtéríttetni a kb. 800000 Ft-os perköltséget? Az ügyünk eléggé összetett és bonyolult ezért fontos, hogy ezt az általunk ismert kirekesztő szándékot takaró intézkedést, határozatot tisztázzuk. Ehhez várom tisztelt Ügyvéd Úr állásfoglalását. Tisztelettel: H. Mihály


Tisztelt Mihály!

Ahogy Ön is írja levelében, a jogeset annyira összetett, hogy azt a jelen honlap keretein belül vizsgálni nem lehet.
Annyit azonban az okiratok ismerete nélkül is megjegyeznék, hogy amennyiben a Kúria döntött az ügyben, döntését igazságként kell elfogadni; olyan fórum ugyanis nem létezik, amely a Kúria döntését felülbírálhatná. Ha a kereset nem tartalmazott arra irányuló kérelmet, hogy a határozat jogszabályba, a lakásszövetkezet alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközése alapján a bírság helyezze azt hatályon kívül, akkor ezt természetesen nem is vizsgálhatta a Kúria.
Figyelemmel tehát arra, hogy a Kúria a küldöttgyűlést határozatképesnek nyilvánította, illetve arra, hogy a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 9.§ (3) bekezdése alapján a keresetet a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell a lakásszövetkezet ellen benyújtani, álláspontom szerint jogszerűnek tekintendő az üzletek fentiek szerinti nyilvántartása.
A perköltség „megtéríttetésére” vonatkozó kérdését nem értem. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 78. § (1) bekezdése alapján a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A jelen esetben Önök lettek pervesztesek. Nem világos tehát, hogy a megítélt perköltséget kivel és milyen jogcímen szeretnék megtéríttetni.

Tisztelettel,

#417
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi ügyben kérném a segítségét. 2007-ben vásároltam egy ingatlant Budapesten, melyre 8 M ft hitelt vettem fel. 6 hónap munkanélküliséget követően 2011-ben a bank felmondta a hitelszerződésemet. Az elmúlt 4-5 évben többször vettem fel a kapcsolatot a bankkal az ügy megoldása érdekében, kértem, kössük meg újra a szerződést, de folyamatosan csak azt a választ kaptam, hogy az ingatlant árverezni szeretnék, de tovább nem jut az ügy. Tavalyi év folyamán egy ismételt próbálkozásomat követően a szokásos választ kaptam, annyi kiegészítéssel, hogy két hónappal később végrehajtó által letiltották a fizetésem 33%-át. Ekkor gondoltam, hogy valami nincs rendben a lakással/szerződésemmel kapcsolatban, mindig csak jelzik, hogy árverezni kívánják, de semmi nem történik. Felkerestem az illetékes földhivatalt, hogy lekérdezzem a lakás helyzetét. A földhivatal adminisztrációs hibára hivatkozva nem írta át a lakást a nevemre, amit pár nap elteltével pótolt. A 2007-ben vásárolt lakás 2015-ben a nevemre került. Félve, hogy innentől azonnal el is árverezhetik a lakást elajándékoztam édesanyámnak. Nem szeretném elveszíteni az önrészként befizetett 2M, a vásárláskor felújításra költött 1M és a törlesztő részletekben és letiltásokban befizetett kb. 2,5-3M forintot az lenne a kérdésem, hogy a bank ráteheti-e a jelzálogot az ingatlanra az én ügyintézésem nélkül? Jelzem, az ajándékozással nem megkárosítani szerettem volna a bankot, hiszen a hitelt felvettem, szeretném vissza is fizetni, amint a bank hajlik a megállapodásra visszaíratom a nevemre. Annyi kiegészítést tennék még, hogy a bank tett egy olyan ajánlatot, hogy értékesíthetem saját magam a lakást, piaci áron a lakást különbözetre biztosítanak részletfizetést. Tekintettel arra, hogy 22 M-Ft-ot követelnek a lakás ára pedig jelenleg 14M nem fogadtam el. Tisztelettel. S. Zsolt


Tisztelt Zsolt!

Lehet, hogy nem szerette volna megkárosítani a bankot, azonban az ajándékozással mégis ezt tette, a szerződés tehát fedezetelvonó szerződésnek minősül, ami a bank irányába hatálytalan. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:120. §-a szerint az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. A bank tehát kielégítést kereshet az ingatlanból függetlenül attól, hogy azt az édesanyjának ajándékozta.

Tisztelettel,

#416
T. Címzett! Segítségét szeretném kérni az alábbi esetben. Megörököltük a szülői házat egy nagy telekkel. Most szeretnénk eladni, de sajnos a nagy telekkel nem sikerül. Gondoltuk megosztjuk a telket, de a gondok akkor kezdődtek mert a hátsó szomszéd időközben beépítette a telek mögött található zsákutcát faépületekkel. Az önkormányzatnak van egy jogerőre emelkedett utca rendezési terve, de azt mondták, nekünk kellene kártalanítani a mellettünk lévő többi szomszédot, hogy új utat kapjunk a hátsó részhez. Ez viszont a többi szomszédnak nem érdeke, mert a 6 telek közül csak minket és a közvetlen szomszédunkat érinti, hogy ezáltal megszűnt a hátsó bejárata. Aki beépítette az utcát, ahhoz az új rendezési terv szerint nem nyúlnának. Azt mondták mivel több mint 10 éve állnak ezek az épületek a földhivatal már bejegyezte nekik ezt a területet, így már az ő tulajdonuk. Azt szeretném megkérdezni van e olyan jogszabály ami alapján követelhetnénk a régi állapot visszaállítását. Előre is köszönöm válaszát!


Tisztelt Margit!

Nem tudok ilyen jogszabályról. Fontolják meg talán azt a megoldást, hogy a saját első telekrészükből alakítanak ki egy magánutat, amivel biztosíthatnák a hátsó telek megközelíthetőségét is. Ezáltal lehetővé válna a telek megosztása is.

Tisztelettel,

#414
T. Ügyvéd úr! Családi házunk 50-50 %-ban két unokám nevén van haszonélvezeti jogra pedig én vagyok jogosult. Az egyik unokámmal közösen lakunk a házban /a legnagyobb megértésben/. Másik unokám külföldön él és ő eladná az 50 %-os részét, amit az ingatlanban lakó unokám banki kölcsönre szeretné megvenni /nős, októberben várják a második gyereküket, mindketten munkaviszonyban állnak, autókölcsönük van még 4-5 hónapig/. Kérdésem: hogyan rendeződik az én élvezeti jogviszonyom? Az ingatlan értéke /30 millió Ft. kb/ mennyivel ér kevesebbet, az élvezeti jog miatt? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel J. Irén dédimama.


Tisztelt Dédike!

Amennyiben a bank a haszonélvezeti jog fenntartása mellett is hajlandó lenne hitelt adni, azt minden bizonnyal csak azzal a feltétellel tenné, ha Ön is adóstársa lenne a hitelnek, és előzetesen nyilatkozna arról, hogy lemond haszonélvezeti jogáról, amennyiben a kölcsönszerződés felmondásra kerülne.
A haszonélvezeti jog értéke a haszonélvező életkorától függ, számításának módját az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-a szabályozza, de a honlapon található kalkulátorral is kiszámíthatja a haszonélvezeti jog értékét.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

#413
Tisztelt Ügyvéd Úr!! Olyan ügyben kérném segítségét, hogy a párommal egy 32 nm-es garzonban élünk már 3 éve, de most adódott a családban egy lehetőség, hogy a nagypapának az egyik ingatlana, ahol jelenleg albérlők vannak eladó lenne, és ha nekünk a garzont sikerülne eladni akkor megvehetjük. A lakásunk 3 nappal ezelőtt elkelt, és mi szóltunk az albérlőknek, hogy költözzenek ki, mivel mi megvesszük, és április elején szeretnénk beköltözni, de ők nem hajlandóak kiköltözni mivel nincs hova menniük, illetve már több hónapja nem fizetnek albérleti díjat sem. Ebben az esetben hogyan tudnánk őket rábírni arra hogy kiköltözzenek?


Tisztelt Ferenc!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:340. § (2) bekezdése alapján amennyiben a bérbeadó a bérleti szerződés megkötését követően a bérbe adott dolog tulajdonjogát átruházza, a tulajdonos személyében bekövetkezett változással a bérleti szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek tekintetében az új tulajdonos lép a bérbeadó helyébe. A bérbeadó és az új tulajdonos a bérlővel szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni a bérbeadót a bérleti szerződés alapján terhelő kötelezettségek teljesítéséért. Az ingatlan tulajdonjogának átruházása tehát nem szünteti meg a bérleti szerződést.
Amennyiben tehát azt szeretnék, hogy a bérlők kiköltözzenek az ingatlanból, először a szerződésnek és a jogszabályoknak megfelelő módon fel kell mondaniuk a bérleti szerződést. Ha a bérlők a felmondási idő leteltével sem költöznének ki, lakás kiürítési iránt pert indíthat a bíróságon.

Tisztelettel,