Ingatlanjogi Tanácsadás

#412
T. Ügyvéd Úr!! Következőkben szeretnék tanácsot kérni Öntől: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajándék visszavonását szeretném kérni. Lányom válófélben van, az ingatlan tekintetében már megegyezés született. Mi szülők szeretnénk vissza kérni a vejemtől az ajándékba adott pénzt, ugyanis az ingóságok is nála maradtak, és nem hajlandó semmit adni. Mozgás korlátozott gyermeke orvosi kezelésében sem hajlandó részt venni. Közölte, hogy a havi 30 e Ft-on kívül nem hajlandó semmit adni. Ekkor döntöttünk úgy, hogy az ajándékba adott pénzt vissza kérjük. Sajnos az ajándékozás 14 éve történt. Anno a dadi házra hitel lett felvéve, aminek az induló tőkéje a nagymama által kötött és lányomnak ajándékba adott ifjúsági betétkönyv összegéből lett fedezve. Aztán szintén a nagymama ajándékozott lányom részemre kb. 1 millió forintot, amiből a ház teteje lett felújítva. Valamint a nagymama nővérétől 200.000.- Ft-ot, amiből a fűtés lett korszerűsítve. Kérdésem az lenne, hogy ezt milyen módon tudnám vissza kapni bizonyíték hiányában. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel N. Béláné


Tisztelt Mária!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:237. §-a alapján az ajándékot az ajándékozó követelheti vissza. Figyelemmel arra, hogy nem Ön volt az ajándékozó, így visszakövetelni sem tudja az ajándékot.
Megegyezés hiányában ajándék visszakövetelése csak peres eljárás útján lehetséges, melyben Ön mint felperes köteles bizonyítani állításait. Bizonyítékok hiányában nincs esélye a per megnyerésére.

Tisztelettel,

#410
Tisztelt Ügyvéd úr! 2013 márciusában öröklési szerződést kötöttem egy idős hölggyel, aki 2014 júniusában elhalálozott. A szerződésben az ingatlan általunk megbecsült értéke 8 millió forint volt. Az ingatlan 2015. januárjában került a nevemre. A hagyatéki tárgyalás előtt egy kötelező ingatlan becslés során az ingatlant 11 millió forintra becsülték fel, mely után befizettem 440000,- Ft illetéket. Az ingatlant még 2015 novemberben eladtam 10.250.000 Ft-ért, majd idén januárban vásároltam egy másik ingatlant 12 millióért. A hölggyel semmilyen rokoni kapcsolatban nem voltam, illetve mindkét ingatlan belterületi lakóház. A kérdésem az, hogy ezt fel kell-e tüntetni az szja-ban, van-e adófizetési kötelezettségem, vagy a két ingatlan eladási, illetve vételi ára közötti 1750000 Ft után kell majd fizetnem ismét 4 %-ot? Illetve számít-e bárhol az, hogy én, illetve az örökhagyó az ügyvéd előtt milyen értéket állapítottunk meg az ingatlannak (gondolok itt a 8 millióra) ha hivatalos értékbecslés során az ingatlan értéke 11 millió lett? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Gábor


Tisztelt Gábor!

A személyi jövedelemadóval kapcsolatos kérdésére válaszolva: a hagyatéki eljárásban megállapított 11 millió forintos értéket kell alapul venni. A megállapított értéknél olcsóbban adta el az ingatlant, tehát személyi jövedelemadó fizetési, és így bevallási kötelezettsége sem keletkezik.
A vásárlás után - mivel magasabb forgalmi értékű ingatlant vásárolt, mint amit eladott - a két ingatlan forgalmi értéke közötti különbözet, tehát 1.750.000,- Ft után kell 4% mértékű visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie. A honlapon található illeték kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő illeték összegét.
A jelen esetben adó- és illeték szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy milyen értéket állapítottak meg a szerződésben.

Tisztelettel,

#409
Tisztelt Ügyvéd Úr! Olyan problémával keresem fel Önt, amivel igazából nem tudtom, hogy kihez forduljak. Szegeden egy 1600 m2 osztott tulajdonú telken fekvő ingatlan 2/3 részének a tulajdonosa vagyok. Az 1/3 részén egy idős nő lakott a maga 95 életévével. Az egész telek egy házszámon van egy kapubejáróval. Az idős nő ingatlan része nem esett át újításon, ami az 1900-as évek elején épült. Mivel az idős nő nem tudott magáról gondoskodni, a fia magához fogadta, gyámhatóság általi felszólításra. Jelenleg senki nem lakja, és senki nem tartja karban sem a telket, sem a rájuk eső ingatlan részt, ami egybe van építve az enyémmel. Omladozik, egerek jönnek át, félő, hogy az ő része összeomlik, ezzel kárt okozva az én ingatlanomban. A nő fiával, aki 70 év körüli nem lehet szót érteni. Levélben is próbáltam de ott sem. Az én telkem egy kis részét beépítette saját magának, de nem merem elbontani, mert erőszakos, és félek, hogy kárt tesz bennem. Hogyan tudnám ezt visszakapni? Fel lehetne szólítani, hogy újítsa fel a részét? Kihez tudnék ezzel a problémával fordulni? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm, nagy segítséget jelentene. Üdvözlettel: K. Anita


Tisztelt Anita!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:76. §-a szerint az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. Az Ön által írtak alapján azonban tartok tőle, hogy ez sem oldaná meg a problémát, hiszen Önnek kellene előlegezni a felújítások költségeit, és vélhetően az ezzel kapcsolatos elszámolás is csak újabb konfliktusokat szülne.
Két lehetséges megoldást javaslok tehát:
1. Mivel a birtoklásának zavarása több mint egy éve tart, a jegyző nem jogosult az eredeti birtokállapot helyreállítására; viszont bírósági per útján, ún. birtokperben birtokvédelmet kérhet a bíróságtól.
2. A Ptk. 5:83. §-a alapján a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti a bíróságtól. A közös tulajdon megszüntetése iránti perben tehát annak forgalmi értékén megválthatná a tulajdonostársa tulajdoni részét, ezt követően pedig belátása szerint felújíthatná vagy akár el is bonthatná a problémás ingatlanrészt.

Tisztelettel,

#408
Tisztelt ügyvéd Úr! A párommal 21 éve élünk élettársi kapcsolatban, a lakóházat és az ingóságokat már közösen vettük. Az érdekelne, hogy élettársam halála esetén én akkor sem örökölnék semmit, ha minden közös szerzemény? Köszönöm a választ, szép estét!


Tisztelt Ildikó!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:55-66. §-ai szerint az élettárs nem törvényes örökös. Ez azonban nem akadálya annak, hogy bármelyik élettárs a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel rendelkezzen, és örökösévé tegye a másik élettársat.
Egyebekben az élettárs a hagyatéki eljárásban hagyatéki hitelezőként bejelentheti követelését, függetlenül attól, hogy örökös-e vagy sem.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

#405
Köszönöm szépen a választ. Ezt mi is elintézhetjük egymás között pl. egy megállapodással halál esetére, vagy ügyvédhez kell fordulni? Miután Ő szóban többször mondta, hogy a ház az enyém. Köszönettel: H-né K. Katalin


Tisztelt Hölgy!

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (3) bekezdése alapján a tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

ELŐZMÉNY

Tisztelettel,