Ingatlanjogi Tanácsadás

#545
Tisztelt ügyvéd Úr! Olyan kérdéssel fordulok önhöz, amiben adott egy ingatlan, amiben édesapám halála után, édesanyám a tulajdoni részét nekem ajándékozta, holtig tartó haszonélvezet van anyukámon. Így a húgom 1/4, én pedig 3/4 részben vagyok tulajdonos. A problémám az, hogy húgom az élettársával rengeteg közmű tartozást halmozott fel az ingatlanra, ahol édesanyám, húgom, az élettárs és a közös gyermekük lakik jelenleg. Édesanyám fizet amit tud, de egyedül nem győzi, és a ház már igencsak felújításra szorulna, de húgom párjával csak le akarja lakni, és ez a férfi teljes befolyása alatt tartja húgomat, aki nem mellesleg skizofréniában szenved, gyógyszeres kezelés alatt áll. Többször felajánlottam, hogy kifizetem a húgomra eső részt, hogy menjenek el. és éljék a saját életüket, persze erről hallani sem akarnak! Fizetni sem hajlandók semmibe! Édesanyám lassan már belebetegszik ebbe, és én sem tudom milyen megoldást tudnék találni, hogy ezt a férfit eltávolíthassam a házból, és esetleg akkor majd húgom is utána megy! Mit tehetek meg ilyen helyzetben? Közös tulajdon megszüntetése? Egyáltalán van-e joga az élettársnak ott lakni és beleszólni mindenbe, plusz eladósíthatja a házat, és én tehetetlenül nézzem végig? Köszönöm válaszát!


Tisztelt Katalin!

A közműtartozást a szolgáltató a szerződő féltől tudja követelni.
Egyetértek Önnel abban, hogy végső megoldást a közös tulajdon megszüntetése iránti per jelenthetne, melyben megválthatná a testvére tulajdoni hányadát.
Addig is édesanyja az ingatlan haszonélvezőjeként lakás kiürítése iránti per útján a jelen tulajdoni viszonyok mellett is kötelezhetné testvérét és élettársát a kiköltözésre.

Tisztelettel,

#542
Tisztelt Ügyvéd Úr! Van egy budapesti 1/2 telkes ingatlanom 1990 óta. Ügyvédi, eszmei megosztással, használati megegyezéssel. Most kértem tulajdoni lapot, melyen meglepődve láttam, hogy a másik ingatlanrészen jelzálogjog van bejegyezve 100 000 CHF értékben, tavalyi dátummal érkeztetve, "átalakításos önálló zálogjog egyoldalú nyilatkozat alapján." Kérdésem: erről én nem kaptam semmiféle értesítést. Hátráltat-e engem ez bármiben? Ha el szeretném adni az ingatlanrészemet, jelent-e akadályt a társtulajdonos jelzáloga? Mit tudok tenni? Köszönettel és tisztelettel: K. Éva


Tisztelt Éva!

A jelzálogjog jogosultja minden bizonnyal a használati megosztásra tekintettel nem kérte az Ön hozzájárulását a jogügylethez.
Egyebekben a tulajdonostársa ingatlanrészére bejegyzett jelzálogjog az Ön ingatlanrészét nem érinti, azt továbbra is tehermentesen értékesítheti, ez az értékesítés során külön akadályt nem jelent.

Tisztelettel,

#538
Tisztelt Ügyvéd Úr! Jó napot kívánok! Olyan problémám adódott, hogy kb. 7 éve nagynénémmel 50-50%-os tulajdoni arányban van egy belterületi ingatlanunk. Nagyszüleim elhalálozása révén örököltük, így a halotti anyakönyvi kivonattokkal ő rendelkezett. 1 két hete elkezdett zaklatni, hogy ha nem fizetem a számlákat az alapdíjak után, kikötnek mindent a házból. Ezzel még nem is lenne baj, a probléma az, hogy én évekkel ezelőtt megakartam beszélni vele ezen dolgokat, és szándékomban állt kifizetni a számlák felét, de megvolt és van a mai napig az a kikötésem, hogy csak és kizárólag csekk ellenében, ugyanis eddig soha egy csekket nem mutatott, csak dobálózott az összegekkel. A pár hete bedobott számlán pedig még a 7 éve halott nagyszülőm neve áll. Így ezt a számlát meg hogy fizessem be? Bárki csinálhat hamis csekket, úgy gondolom ez manapság nem nehéz. A másik dolog, hogy örökléskor mindent ő intézett, nem akart egyezkedni a megkeresések ellenére, mindvégig elutasító magatartást folytatott. A kérdésem az lenne, hogy ezek fényében, kell-e tartanom bármi pertől, vagy jogi lépéstől, ami a ki nem fizetett számlákat illeti? Valamint a közös házból a komplett fűtésrendszert elvitte. A kazánt, radiátorokat, a csöveket a fal síkjában elvágta, ezután arra hivatkozva, hogy romlott az épület értéke, piaci ár alatt akarja tőlem megváltani a tulajdoni hányadomat. Ilyenkor mit lehet tenni? Előre köszönöm a segítséget! Tisztelettel: P. Ádám


Tisztelt Ádám!

Nem vitás, hogy tulajdoni hányadaik arányában kötelesek hozzájárulni a közös tulajdon költségeihez, ezen az a tény sem változtat, hogy még mindig nem íratták át a közüzemi szerződéseket a saját nevükre. Jogos, hogy elszámolást kért a nagynénje által befizetett összegek tekintetében, azonban megjegyzem, hogy mivel Ön  7 éven keresztül egyáltalán nem járult hozzá ezen költségekhez, a szolgáltató megkeresése útján könnyedén kideríthette volna, hogy addig mennyit fizetett be a nagynénje, így azzal is tisztában lehetett volna, hogy mennyi az Ön fizetési kötelezettsége felé. Tehát igen, a nagynénje fizetési meghagyás/peres eljárás útján is követelheti Öntől az általa a közös tulajdon költségeiként kizárólagosan kifizetett összegek fele részét.
Amennyiben a nagynénje kárt okozott az ingatlanban, ennek összege a közös tulajdon megszüntetése iránti perben figyelembe vehető. A nagynénje károkozó magatartását, ezen magatartás és a kár közötti okozati összefüggést és a kár összegszerűségét azonban Önnek kell bizonyítania.

Tisztelettel,

#527
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi kérdésben várnám szíves segítségét: Budaörsön vásároltunk férjemmel ingatlan 5 évvel ezelőtt, mely eladási értéke jelentősen megnőtt. Az eredeti vételárba leginkább a szüleink tettek bele pénzt. A kérdésem az lenne, hogy az ingatlan eladásából származó nyereséget is a vételár arányában kell megállapítani? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel, K-né Cs. Petra


Tisztelt Petra!

Amennyiben a tulajdoni hányadokat a vételár teljesítésének arányában határozták meg, úgy természetesen az eladási ár is ennek megfelelően illeti meg a tulajdonostársakat.

Tisztelettel,

#523
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi ingatlanjogi témában kérném szíves segítségét: egy 1250 m2 telek - utcafronti oldalon - 2/3-a került értékesítésre, melyre egy ikerházat szeretnének építeni. Az ikerháznak csak egyik fele utcafrontos, a hátsó fél a fenti kistelekre néz. A maradék 1/3-ának 1 méter széles utcafrontról nyíló bejárási lehetőségben állapodtak meg. A telek 15%-ig beépíthető, így a jelenleg álló kisház és tervezett ikerházon felül még 30 m2 felhúzására van lehetőség. Érdeklődni szeretnék, amennyiben a jövőben a fenti 1/3 terület értékesítésre kerül lakóépület építésére, akkor a lentebbi részből igényelhet-e a vevő kocsihajtó bejárás vagy az ikerház területén keresztüli behajtási lehetőséget, ha előtte már használati megosztási szerződés van kötve? Illetve milyen lehetőséget tud ajánlani ennek elkerülésére? Beszéltem a Polgármesteri Hivatallal, ott azt mondták a Főépíétsz Irodán, hogy nem lehet szétválasztani az arányok és a telek mérete miatt. Válaszát előre is köszönöm! Köszönettel, K-né Cs. Petra


Tisztelt Petra!

Mivel a telek annak mérete miatt nem osztható meg, a használati megosztáson kívül más megoldást nem tudok javasolni.
A használati megosztás rendelkezései kötelező érvényűek a leendő tulajdonostársakra mint jogutódokra is. Arra azonban fel szeretném hívni a figyelmüket, hogy az 1/3 tulajdoni hányadra építendő épület esetében az építési engedély megszerzéséhez szükséges lehet az építmény gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozásának, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének biztosítására is.



Tisztelettel,