Ingatlanjogi Tanácsadás

#546
Tisztelt Ügyvéd Úr! Segítséget szeretnék kérni telekrész elbitorlással kapcsolatban. Van egy telek, aminek egy részét lecsatolta 2 szomszéd. A földhivatal most határozatban is megerősítette, hogy ezek a telekrészek a mi tulajdonunkban vannak a férjemmel. Az egyik szomszéd által lecsatolt telekrészen nincs épület, de a másik által lecsatolt telekrészünkön van sajnos, átlóg erre a részre a házuk egy darabja. Már levélben felszólítottuk őket, hogy rendezzék a helyzetet, de akkor még nem volt a kezünkben a földhivatali határozat. Ebben a levélben azt is felajánlottuk hogy egy bizonyos Ft/nm áron megvásárolhatják ezt a részt tőlünk. Érdeklődnék, hogy milyen lehetőségeink vannak ezentúl? Ha nem reagálnak a levélben megadott 30 napon belül, akkor mit tudunk tenni? Nyilván nem szívesen pereskednénk, főleg nem évekig...Nagyon köszönöm a segítséget előre is!


Tisztelt P. Lili!

A leírt tényállás nagyon hiányos. Nem derül ki, hogy mikor épített túl a saját telkén a szomszéd/mikor történt a lekerítés? Jó- vagy rosszhiszeműen történt-e mindez? Önök vagy a jogelődjük hozzájárultak-e a fentiekhez, született-e bármilyen megállapodás erről, esetleg tiltakoztak-e ellene?
Ha rendezni szeretnék a telkek jogi helyzetét, megegyezés hiányában sajnos csak a peres út marad.
Mivel azt írja, hogy már levelet írtak a szomszédnak, feltételezem, hogy ezt jogi képviselő közreműködésével tették. Amennyiben nem, javaslom, hogy az előzményi iratokat szerezzék be, és bízzanak meg egy ügyvédet. Kérdése összetettebb annál, hogy arra a jelen honlap keretein belül választ kaphasson.

Tisztelettel,

#539
Tisztelt ügyvéd úr! A férjemmel egy éve beköltöztünk egy házba, amit a tulajdonos egyik felével meg is beszéltünk, hogy meg szeretnénk vásárolni. Nekünk csak annyit mondott, mivel szocpolos a ház, amíg le nem megy róla az elidegenítés, addig nem tudjuk, de azután eladja nekünk. Mi vártuk azt a napot. De az émász fele adósságuk volt, ezért évekkel ezelőtt elvitték a villanyórát, úgyhogy áram nem volt. Mi a nevünkre visszaköttettük az áramot. A tulajdonosok elváltak. Azt mondta a férj, hogy alakítgathatjuk a házat, ahogy szeretnénk. Mi el is kezdtük, ugye csőtőréssel indítottunk mikor ide költöztünk, megcsináltattuk, beletettünk egy vízteres kandallót, mindenütt radiátorokat szereltünk fel, falat bontottunk. És kiderült hogy nagyon sok hitelüket ráterhelték az ingatlanra. Mint írtam ezt a három gyerekre kapott szocpolra építették fel. Közben aki építette az intézet nem hivatalos úton három millió jelzálogot a házra meg rá terhelt. Az otp faktoring is két nagyobb összegű hitelt. Most a tulaj női tagja azt mondta, akkor ír alá, ha a hitelét kifizetjük, ami két millió a jelzálog is 2 millió meg a férjnek is 2 millió amik állítólag a házra van terhelve. Az lenne a kérdésem hogy mi tévők legyünk? Meg szeretnénk venni a házat, de maga a ház nem ér annyit, mint amennyi adósság van rajta. Hogy tudnánk kevesebb pénzért hozzájutni?


Tisztelt Gabriella !

Sajnos az Ön által leírtakhoz hasonló történetek miatt szoktam mindig azt javasolni az ügyfeleimnek, hogy messziről kerüljék az ilyen jellegű megállapodásokat.
Csak abban az esetben tudják a tényleges tartozásnál kevesebb pénzért tehermentesíteni az ingatlant, ha ehhez a tartozások jogosultjai is hozzájárulnak.
Levele szerint azonban azzal sincsenek pontosan tisztában, hogy mekkora összegű tartozás van az ingatlanra terhelve, illetve hogy végrehajtás alá vonták-e már az ingatlant.
A jelen honlap keretein belül nyújtott tanácsadás az Önök esetében nem elegendő. Annak érdekében, hogy több kár ne érje Önöket, javaslom, hogy sürgősen forduljanak ügyvédhez.

Tisztelettel,

#529

Tisztelt Cím! A férj külföldön él. Tartozása van egy magyarországi banknál, amiről a feleség nem tudott. A feleségnek van egy lakása,amit a szüleitől kapott ajándékba. A szülők még benne laknak. A haszonélvezet a szülőké. A kérdésem a következő: behajthatja-e a bank a feleségen a tartozást? Ráterhelheti-e a bank a feleség lakására a tartozást? Köszönöm a válaszát.


Tisztelt Zsuzsa!

Főszabályként a házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és közösen viselik a bármelyik házastárs által a házastársi vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:37. § (2) bekezdése].

Amennyiben tehát a tartozás a házastársi vagyonközösség fennállása alatt keletkezett, a tartozás közös jellegére tekintettel a feleség különvagyonának minősülő különvagyoni ingatlanon is végrehajtható.

Tisztelettel,

#528
Tisztelt uram. Az építési vállalkozóm hét hónappal később adta át nekem az ingatlant szerződésben előírtakhoz képest. Természetesen még mindig vannak hiányosságok, amiket be kellene fejezni, illetve hibák! Aztán én már kifizettem a teljes vételárat az ingatlanra, de az albetétesítést a vállalkozó ügyvédje még mindig nem csinálta meg, holott ennek már kész kellene lenni az átadás pillanatában. Jogi lépéseket szeretnék tenni, de nem tudom kihez fordulhatnék.


Tisztelt Róbert!

Kérdésére egyetlen válasz adható: bármelyik Ön által választott ügyvédhez fordulhat. Kizárólag egyetlen ügyvéd nem képviselheti Önt, aki a szerződéseket szerkesztette.

Tisztelettel,

#501
Tisztelt Ügyvéd Úr! Érdeklődnék, hogy ha a külföldről hazaköltöző (német állampolgár) ismerősömet ideiglenesen befogadom az ingatlanokba, és azt szeretné, hogy állandóra jelentsem be, akkor én hogyan tudom megvédeni magam, ha nem akar elköltözni? Írnunk kell ügyvéddel vagy közjegyzővel valamilyen szerződést? Üdvözlettel: L. Roland


Tisztelt Roland!

Az állandó lakcímbejelentés semmilyen többlet jogosultságot nem keletkeztet, és nem is minősül az ingatlanban való tartózkodás jogcímének. Az Önök esetében sem a bejelentett állandó lakcíme alapján tartózkodhat majd az ismerőse az ingatlanban, hanem az Önök között – egyelőre szóban – létrejött szívességi lakáshasználati szerződés alapján. Javasolnám egy közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozat elkészítését, ami közokiratnak minősül és közvetlenül végrehajtható. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az okiratban foglalt kötelezettségeknek az ismerőse nem tenne eleget, Önnek nem kell lakás kiürítse iránt pert indítania, mert a közjegyző kérelemre végrehajtási záradékkal látja el a közokiratot. A záradékolt közokirat közvetlenül, peres eljárás nélkül végrehajtható. A közokirat alapján megindított végrehajtási eljárásban a végrehajtó kiköltözteti az ingatlanból a jogcím nélküli lakáshasználót.

Tisztelettel,