Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Ildikó!

Megértem, hogy felháborítónak tartja az eljárást. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:197. § (1) bekezdése szerint az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni. A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet [6:197. § (1) bekezdés]. Ha tehát az Önnel szemben fennálló követelést engedményezte a jogosult, be kellett volna tartania a fentieket. Javaslom, hogy forduljon ügyvédhez annak kiderítése végett, hogy a tartozása egyáltalán fennáll-e még, és ha igen, ki felé kell teljesítenie azt.

Tisztelettel,

Tisztelt Évi!

Kérdései nem ingatlanjoggal kapcsolatosak. Az bizonyos, hogy egy esetleges perben a hagyaték meglétét, annak értékét, és azt hogy az kihez került Önnek kell bizonyítania; problémája azonban a jelen honlap kereti között nem oldható meg.

Tisztelettel,

Tisztelt Klára!

Az új tulajdonos nem felel a korábbi tulajdonos közüzemi tartozásaiért. A szolgáltató tehát csak a szerződő félen, azaz a korábbi tulajdonoson hajthatja be a tartozást. Ha a tartozást az új tulajdonos fizette meg, azt érvényesítheti a korábbi tulajdonossal szemben. Sajnálatos módon a gyakorlatban előfordult már, hogy a szolgáltató nem volt hajlandó szerződést kötni az új tulajdonossal, amíg közüzemi tartozás állt fenn. A szolgáltató ilyen gyakorlata jogellenes.

Tisztelettel,

Tisztelt Viki!

A törvény gazdasági társaságok esetében nem értelmezi külön a levelezési címet. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. Ha tehát a cég a fentieket az ingatlanban végzi, azt székhelyként köteles bejelenteni. A bejelentéshez a tulajdonos hozzájárulása szükséges. Ha viszont a tulajdonos megadta hozzájárulását a székhely bejelentéséhez, a levelek oda érkezését nem tilthatja meg.
Mivel tehát a törvény cégek esetében nem tesz különbséget a székhely és a levelezési cím között, így - a székhelyszolgáltatás kivételével - kifejezetten levelezési cím bejelentésére sincs lehetőség, azt tehát megtiltani sem tudja a tulajdonos. Más kérdés, hogy mennyire jogszerű, ha a cég olyan ingatlanban végez tevékenységet, amely nem a székhelye (telephelye/fióktelepe), és ezt használja postacímként.

Tisztelettel,

Tisztelt Réka!

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (3) bekezdése szerint ingatlan tekintetében a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Adásvételi szerződést tehát Magyarországon bejegyzett ügyvéd vagy közjegyző készíthet, Magyarországon. Ha az eladó meghatalmaz valakit, aki Magyarországon tartózkodik, hogy az adásvétel során képviselje őt, akkor lehetőség van arra, hogy csak Ön jöjjön haza. Az ingatlan tulajdoni lapját ugyan lekérheti külföldről is, de az esetleges közüzemi tartozások, illetve közös költség tartozások így nem deríthetőek ki. Mindenképpen azt javaslom Önnek, hogy a vásárlás előtt látogasson haza. A meghatalmazás alakszerűségével kapcsolatos leírást a 223. kérdésre adott válaszban talál.

Tisztelettel,