Ingatlanjogi Tanácsadás

#461
Tisztelt Uram! Jelenlegi ingatlanom váláskor 3 gyermekemre lett íratva 15 %-a. Szeretném egyik nagykorú gyermekem részét, az ingatlan 5%-át megszüntetni. Kifizetem a részét csak nem tudom milyen lehetőségem van erre. Ajándékozás, adás-vétel vagy más egyéb lehetőség, ami mindenkinek megfelelő. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Korpásné


Tisztelt Bigyó!

A gyermeke egyenesági rokona, tehát akár ingyenesen, akár ellenérték fejében szerzi meg a tulajdoni hányadát, illeték fizetési kötelezettsége nem keletkezik.
Amennyiben ki szeretné fizetni a részét, visszterhes jogügyletről beszélünk, tehát adásvételi szerződést kell kötniük. Ebben az esetben a szerzési és az értékesítési ár függvényében személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezhet.
A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.

Tisztelettel,

#440
Tisztelt ügyvéd úr! 1996 óta testvéremmel közösen tulajdonosai vagyunk egy Pest közeli nyaralónak 1/2-1/2 arányban, valamint egy budapesti lakóingatlannak 1/4-1/4 arányban. 2014-ben megörököltük a budapesti lakóingatlan fennmaradó 1/2 részét 1/4-1/4 arányban, de a hagyatéki tárgyaláson testvérem lemondott az ő részéről. Így pillanatnyilag a budapesti ingatlannak én 3/4 részben, testvérem 1/4 részben tulajdonosa. Szeretnénk a nyaraló és a budapesti ingatlan közös tulajdonrészeit egymás között úgy elcserélni, hogy külön-külön mindkét ingatlan teljes mértékben egyikünk, illetve másikunk tulajdonába kerüljön. Kérdéseim: Csak adásvételi csereszerződéssel oldható ez meg, vagy van a részünkre kedvezőbb adó- illetve illetékfizetési lehetőség. Fel kell-e hivatalosan értékeltetni az ingatlanokat, és ha igen, a csereszerződéshez milyen értékbecslést kell készíttetnünk? Melyik ingatlanrész eladása, illetve vétele esetén mennyi az illetékfizetési kötelezettség, és azt az eladó, vagy a vevő fizeti-e? Van-e valamilyen adózási kötelezettség? Válaszát köszönettel várom.


Tisztelt Katalin!

A valóságban is visszterhes jogügylet történik, és az illeték mértéke szempontjából is a csere/adásvételi szerződés a legkedvezőbb.

A jogügylethez nem kell hivatalosan felértékeltetniük az ingatlanokat.

A saját megszerzett ingatlanrészük forgalmi értéke után 4% mértékű visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelesek.

A személyi jövedelemadó mértéke 15%, azonban azt, hogy pontosan mekkora adófizetési kötelezettségük keletkezik, ennyi információ alapján nem tudom megmondani.

A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.

Tisztelettel,

#410
Tisztelt Ügyvéd úr! 2013 márciusában öröklési szerződést kötöttem egy idős hölggyel, aki 2014 júniusában elhalálozott. A szerződésben az ingatlan általunk megbecsült értéke 8 millió forint volt. Az ingatlan 2015. januárjában került a nevemre. A hagyatéki tárgyalás előtt egy kötelező ingatlan becslés során az ingatlant 11 millió forintra becsülték fel, mely után befizettem 440000,- Ft illetéket. Az ingatlant még 2015 novemberben eladtam 10.250.000 Ft-ért, majd idén januárban vásároltam egy másik ingatlant 12 millióért. A hölggyel semmilyen rokoni kapcsolatban nem voltam, illetve mindkét ingatlan belterületi lakóház. A kérdésem az, hogy ezt fel kell-e tüntetni az szja-ban, van-e adófizetési kötelezettségem, vagy a két ingatlan eladási, illetve vételi ára közötti 1750000 Ft után kell majd fizetnem ismét 4 %-ot? Illetve számít-e bárhol az, hogy én, illetve az örökhagyó az ügyvéd előtt milyen értéket állapítottunk meg az ingatlannak (gondolok itt a 8 millióra) ha hivatalos értékbecslés során az ingatlan értéke 11 millió lett? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Gábor


Tisztelt Gábor!

A személyi jövedelemadóval kapcsolatos kérdésére válaszolva: a hagyatéki eljárásban megállapított 11 millió forintos értéket kell alapul venni. A megállapított értéknél olcsóbban adta el az ingatlant, tehát személyi jövedelemadó fizetési, és így bevallási kötelezettsége sem keletkezik.
A vásárlás után - mivel magasabb forgalmi értékű ingatlant vásárolt, mint amit eladott - a két ingatlan forgalmi értéke közötti különbözet, tehát 1.750.000,- Ft után kell 4% mértékű visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie. A honlapon található illeték kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő illeték összegét.
A jelen esetben adó- és illeték szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy milyen értéket állapítottak meg a szerződésben.

Tisztelettel,

#289
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi üggyel kapcsolatban kérem szíves tanácsát. 2013 októberében vásároltunk egy törökbálinti ingatlant, melyet csak 2014 márciusában vettünk át (szerződés szerint) Részben banki hitelből, mely ekkor került kifizetésre. A papírok rendben bekerültek a földhivatalhoz és a megfelelő bejegyzések is rákerültek a tulajdoni lapra. Viszont a mai napig nem kaptam semmilyen határozatot a NAV-tól illeték fizetés vagy fizetési meghagyás címszóval, csak két levelet küldtek, amit nem kellett átvenni csak a postaládába dobták be. Adóztatási Tevékenységhez kapcsolódó folyószámla-kivonat címen, ezen szerepel az összeg, amit illetékként saját számításaim szerint is kellene fizetnem plusz ennek kamatai is. Kérdésem, hogy ha nem kaptam meg a határozatot, hogy számolhatnak rá fel kamatot, egyáltalán foglalkozzak-e ezzel a levéllel vagy hátha elévül 5 év múlva és határozat nélkül törlődik? Már azon is elgondolkodtam, hogy esetleg nem kaptam meg a levelet, mert ekkor még a régi lakcímemre voltam bejelentkezve (2015.01.01-ig) viszont többé-kevésbé megkaptam a leveleket és gondolom a NAV nem hagyta volna annyiban a dolgot és letiltja a fizetésemből, vagy ráterheli a jelenlegi ingatlanomra, de ez eddig nem történt meg gondolom, hogy határozat hiányában. Azért lenne fontos a határozat, mert időközben volt egy ingatlan eladásom vétel után egy éven belül és szeretném ha ennek értékét az illetéknél figyelembe vennék. Mit tegyek, vagy ne tegyek? Esetleg megúszhatom az illeték fizetést? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: György


Tisztelt György!

Amennyiben a fizetési meghagyás „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a NAV részére a bejelentett állandó lakcíméről, a határozat kézbesítése szabályszerű volt. Az illeték megfizetésére vonatkozó fizetési meghagyás tehát jogerőre emelkedhetett Önnel szemben anélkül, hogy ténylegesen átvette volna a határozatot. Ezt valószínűsíti az is, hogy a NAV a meg nem fizetett illeték mellett késedelmi kamat tartozást is nyilván tart a folyószámláján.
Nem tartom egyébként valószínűnek, hogy megúszhatná az illeték megfizetését; az a tény ugyanis, hogy a NAV egyelőre nem indított végrehajtási eljárást Önnel szemben, még nem jelenti, hogy elévülési időn belül nem is fog. Az egy éven belüli lakóingatlan eladására tekintettel viszont mindenképp javaslom, hogy - az eladott ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés csatolása mellett - kérelmezze a NAV-tól a fizetendő illeték összegének módosítását az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) bekezdése alapján.
A honlapon található illeték kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő illeték összegét.

Tisztelettel,

#235
Tisztelt Cím, Tisztelt Ügyvéd Úr! Zártkerti ingatlan van húgom, én és nagybátyám után örökölt 2 gyermeke (unokatestvéreink) nevén. Megszüntetnénk a közös tulajdont akként, hogy az ő részüket átadnák nekünk. Mivel nem közeli hozzátartozók, a termőföldet nem ajándékozhatják. A kérdésem: van-e olyan jogszabály, amely előírja a föld minimális vételárát. Tavaly az örökléshez 1.250.000 Ft-ra értékelték az ingatlan 1/2 részét. Köszönettel: B. Sándorné. Várom válaszát!


Tisztelt Flóra!

A vételár termőföld esetében is a felek szabad megállapodása, arra vonatkozóan semmilyen jogszabály nem tartalmaz előírást.

Tisztelettel,