Ingatlanjogi Tanácsadás

Érvénytelenné válik-e az ajándékozási szerződés, ha öt évig nem került benyújtásra a földhivatalba?


Férjem ingatlana a húga nevén van, mivel elég sok kétes ügye volt, s nem akarta, hogy lefoglalás alá kerüljön. Házasságkötésünk után egy ingatlan ajándékozási szerződést írattunk egy ügyvéddel, amelyben a férjem nevére került az ingatlan én pedig haszonélvezője lettem. Ennek 5 éve. A Földhivatalban ez nem került rögzítésre az előbbiek miatt. A házra utána közel 20 milliót költöttünk, teljesen felújítottuk, parkosítottuk. Érvényes-e ez a közel 5 éves szerződés, bevihetem-e a Földhivatalba rögzítésre? Köszönöm.


Tisztelt Ilona!

Amennyiben az ajándékozási szerződés egyébként érvényesen létrejött, kizárólag az öt éves időmúlás miatt a szerződés nem válik érvénytelenné.
Ha rendelkezik a szerződésből két eredeti és egy ügyvédi szárazbélyegzővel ellátott másolati példánnyal, illetve a B400-as NAV adatlapokkal, a szükséges szolgáltatási díj megfizetése mellett a tulajdonjog, illetve a haszonélvezeti jog bejegyzését kérelmezve be is nyújthatja az okiratot földhivatalba. Kizárólag a leírtakból kiindulva a bejegyzésnek akadálya nincs.
Felhívom azonban a figyelmét arra, hogy 
a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző vagy bíróság bejelenti, illetve az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az állami adóhatóságnak, vagy a vagyonszerzésről az állami adóhatóság más módon tudomást szerez.
Lakóház ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke az ingatlan fentiek szerint megállapított forgalmi értékének 9%-a, egyéb ingatlan esetében pedig 18%-a.
Ugyanakkor mivel a szerződések földhivatalba történő benyújtásának határideje 30 nap, a késedelmes időszakra vonatkozóan a NAV mulasztási bírságot fog kiszabni, ami az ingatlan értékét és a mulasztás időtartamát is figyelembe véve jelentős összeg is lehet 
[az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 68. § (1) bekezdése és 91. § (1) bekezdése].

Az időközben megvalósított ráépítésre is tekintettel javaslom, hogy gondolkodjanak el az ajándékozási szerződés felbontásán, és egy olyan új szerződés megkötésén, melyben a ráépítés ténye és mértéke is megfelelően rögzítésre kerül majd.

Tisztelettel,

Megtilthatja-e a társasház, hogy a lakásomban heti néhány alkalommal természetgyógyász-stúdiót üzemeltessek?


Tisztelt Tanácsadó! Az alábbi témában kérném jogi tanácsadását, segítségét: 2015 óta mellékállású egyéni vállalkozóként, ÁNTSZ-engedéllyel rendelkező, és tanúsítvánnyal, oklevéllel rendelkező természetgyógyász-kineziológusként is tevékenykedem. Ez mivel csak melléktevékenység, főállásban a Veszprémi kórházban dolgozom, mint diplomás ápoló, heti szinten egy-két pácienst jelent. Férjemmel vettünk Pápán egy 12 lakásos társasházban egy garzonlakást (2 emeletes, közös udvaros a társasház, első emeleti a lakásunk, külön kapucsengővel). Egyes lakók megfenyegettek, hogy elérik, hogy a lakóközösség megtiltsa számomra, hogy a lakásban természetgyógyász-stúdiót üzemeltessek. Fentebb említettem, hogy átlagban heti egy-két páciensem van jelenleg is. Ez azt jelenti, hogy van olyan, hogy adott héten nincs is páciensem, a másik héten 1-2-3 maximum. Nem tartózkodnék állandó jelleggel a lakásban, a pácienssel történő időpont-egyeztetést követően csak adott időpontban lenne használatban a lakás. Nem állandó, napi többórás üzemidővel működő rendelőről van szó, hanem ESETI jellegűről. A kineziológia kezeléseket egyfajta alternatív pszichológiai kezelésként tudom leírni: beszélgetés és lelki tanácsadás történik a pácienssel. Egy kezelés ideje max. 60-90 perc. Kérdésem: megtilthatja-e a lakóközösség hogy ilyen, eseti jelleggel ott fogadjam a pácienseket? Nekem, illetve a lakóközösségnek milyen jogai és kötelezettségei vannak ilyen ügyben? Várom megtisztelő jogi válaszát!


Tisztelt Rita!

Véleményem szerint nem tilthatja meg a lakóközösség a fenti tevékenység végzését.
A lakás egészének vagy egy részének nem lakás céljára történő használatához fő szabály szerint nem szükséges a társasház hozzájáruló nyilatkozata.
A társasház kizárólag a szervezeti és működési szabályzatba foglalt rendelkezéssel tilthatja meg a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását, vagy határozhatja meg használatának és hasznosításának szabályait akkor, ha az ilyen helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetve szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni [A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII törvény 17. § (1) bekezdés b) pont].

Tisztelettel,

Kötelezhetem-e a tulajdonostársamat arra, hogy bérbe adjuk az ingatlanunkat?


2009-ben elváltam a férjemtől és a Bíróság az ingatlant 50-50 %-os megosztásban ítélte meg. Mivel nem tudtuk a másik felet (egymást) kifizetni, így az eladás mellett döntött a bíróság. Azóta áruljuk a házat. Most volna egy vevő aki készpénzzel kifizetné, de a volt férjem szavával éljek nem szimpatikusak a vevők, és nem adja el nekik. De engem sem óhajt kifizetni a házrészből, pedig mostanában egy nagyobb összeghez jutott, mely fedezné az én részemet. Válásunk óta kérem, hogy mivel én nem lakom a házban, állítása szerint Ő sem, pedig ott fürdik, mos, ruhát szárit, Wc-re jár stb... ezért így ez nem igaz, hisz, közüzemi számlákkal lehet bizonyítani a ház általa történő használatát. Kértem, adjuk ki albérletbe, de abba sem megy bele. Így tulajdonképpen én semmilyen módon nem jutok a pénzemhez. Az albérlet is részemről megoldást jelenthet, mivel kevés a nyugdíjam. Ezért kérdezném, hogy milyen jogi útja volna, hogy beleegyezzen az eladásba, esetleg albérletbe adásba, vagy időközönként általa használt ingatlan után valamennyi pénz fizetésébe? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm ! Tisztelettel: K. Ferencné


Tisztelt Tisztelt!

Sajnos, amennyiben a volt férje elzárkózik attól, hogy az ingatlant közösen értékesítsék, nem marad más lehetőség mint egy újabb peres eljárás, melyben az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérheti a bíróságtól.
Javaslom, hogy ajánlott, tértivevényes levélben hívja fel a volt férjét, járuljon hozzá az ingatlan értékesítéséhez a vevők részére, ennek hiányában pedig ahhoz, hogy szüntessék meg az ingatlanon fennálló közös tulajdont akként, hogy a vevők által kínált vételár alapul vételével váltsa magához az Ön tulajdoni hányadát.
Amennyiben a felhívás nem jár eredménnyel, bírósághoz fordulhat, és peres eljárás keretében kérheti az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését. Ha tulajdonostársa nem tudja - vagy nem akarja - megváltani az Ön tulajdoni hányadát, a bíróság a tulajdonközösség megszüntetését az ingatlan társasházzá nyilvánítása, vagy árverési értékesítése útján is elrendelheti. Az utóbbi esetben a költségek levonása után fennmaradó vételár kerül megosztásra a tulajdonostársak között, tulajdoni hányadaik arányában.
Arra a bíróság sem kötelezheti a volt férjét, hogy adja bérbe a tulajdonát, viszont az által elhasznált rezsiköltségek elszámolhatóak akár a közös tulajdon megszüntetése iránti perben is.

Tisztelettel,

Milyen teendőim vannak az adásvételi szerződés megkötését követően?


Révfülöpön vásárolok e hónapban egy nyaralót.  A vétel lebonyolítása után mi a teendőm, ha nem tudok leutazni a Tapolcai Földhivatalba. Milyen okmányokat kell megküldenem a Földhivatal részére,  és ez történhet e postai úton?


Tisztelt mihály!

Ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A nyaraló megvásárláshoz tehát ügyvédi vagy közjegyzői közreműködésre lesz szüksége. A kérdésében felsorolt teendőket tehát az Ön által megbízott jogi képviselő fogja ellátni.

Tisztelettel,

Kihez fordulhatok közös tulajdon megszüntetése ügyében?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Tanácsát szeretném kérni ingatlan ügyben. Az ingatlan Kapuváron található aminek több örököse van. Az egyik örökös testvér párnak nagyobb része van az ingatlanban és ők a környéken élnek. A többi örökös a szélrózsa minden irányában. A Kapuvár környékén élő többségi örökösök semmilyen módon még nem tettek lépést,hogy eladnák az ingatlant vagy ha igényt tartanak az ingatlanra akkor a többi örököst kifizetnék. Kérdésem az lenne,hogy a többi örökös felszólíthatja-e őket az ingatlan eladására vagy ha nem adják el akkor a többi örököst fizessék ki a törvényileg járó X összeggel? Kihez fordulhatnak az örökösök jogorvoslatért és milyenek az esélyeik egy ilyen kacifántos helyzetben? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Ildikó


Tisztelt Ildikó67!

Igen, felhívhatja a tulajdonostársait a közös tulajdon megszüntetésére a fenti módon.
Amennyiben a felhívás nem jár eredménnyel, bírósághoz fordulhat, és peres eljárás keretében kérheti az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését. Ha egyik tulajdonostárs sem tudja - vagy nem akarja - megváltani a másikat, a bíróság a tulajdonközösség megszüntetését az ingatlan társasházzá nyilvánítása, vagy árverési értékesítése útján is elrendelheti. Az utóbbi esetben a 
költségek levonása után fennmaradó vételár kerül megosztásra a tulajdonostársak között, tulajdoni hányadaik arányában.

Tisztelettel,

<