Ingatlanjogi Tanácsadás

#386
Tisztelt Ügyvéd Úr! Családi házat örököltünk testvéremmel, 50-50%-ban. Hogyan tudnánk megszüntetni a közös tulajdont úgy, hogy utána mindenki a saját házrészében 1/1 tulajdonos legyen, illetve ha hozzá szeretnénk építeni, ne kelljen testvéremnek beleegyeznie, vagy ne tudja azt megakadályozni. Válaszát köszönöm. Üdvözlettel.


Tisztelt Beáta!

Meglévő családi ház esetében külön helyrajzi számot kialakítani véleményem szerint csak az ingatlan társasházzá alakítsa útján lehet. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése szerint társasházat fennálló vagy felépítendő épületre akkor lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki.

Tisztelettel,

#379
Tisztelt Ügyvéd Úr ! Zártkerti, szántó művelésű ágú, közös osztatlan tulajdonú ingatlanom van, saját részemen gazdasági épülettel. Rajtam kívül még 12 tulajdonostárs van. A nevezett ingatlant szeretném eladni, a vevő lefoglalózta. A szerződéskötés időpontja február hónap. Időközben az egyik tulajdonostárs kérte a Földhivataltól a saját résztulajdonán lévő gazdasági épület fennmaradását,és annak művelési ágból való kivételét. Ez a kérelem rávezetésre került a múlthónapban a tulajdoni lapra .Erről értesítést nem kaptam,, tudomásom nem volt róla. A vevő ügyvédje szerint nem köthető addig adás-vételi szerződés, amíg a kérelmet el nem bírálják, és a széljegyzet le nem kerül a tulajdoni lapról, melynek időpontja teljesen bizonytalan. Ezt a feltételt, nem tudom vállalni. Az ingatlan per és tehermentes. Kérdéseim a következőek: A tulajdoni lapon lévő széljegyzet, valóban akadálya-e a szerződéskötésünknek? Amennyiben igen, felbontható-e a foglaló szerződés, rajtam kívülálló ok miatt, a foglaló egyszeri visszafizetésével? Válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt Rozália!

Osztatlan közös tulajdon esetén csak akkor értelmezhető a „saját részén álló gazdasági épület”, ha a tulajdonostársak között készült használati megosztás. Ebben az esetben pontosan megállapítható, hogy a fennmaradási engedély iránti kérelem és a művelési ág változás érinti-e az Ön ingatlanrészét vagy sem.
Véleményem szerint tehát nem az elintézetlen széljegy a szerződéskötés akadálya, hanem a használati megosztás hiánya. Használati megosztás nélkül ugyanis az sem állapítható meg pontosan, hogy a vevőt pontosan melyik ingatlanrész használatára jogosítja majd fel az általa megvásárolni kívánt tulajdoni hányad. Egy valamennyi tulajdonostárs által aláírt használati megosztással tehát elhárítható lehetne a szerződéskötés akadálya. A foglalóra vonatkozó kérdésére az okirat tartalmának ismerete nélkül nem tudok válaszolni.

Tisztelettel,

#374
Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy alsóvárosi osztatlan közös tulajdon lett megosztva közös használati megosztással, amit mind a 4 tulajdonos aláírt. Időközben az egyik tulajdonos engedély nélküli építkezéseket hajtott végre, viszont ezáltal a többi lakó közlekedését mozgását is akadályozta és akadályozza, ezért a három tulajdonos szeretné megszüntetni ezt a közös használati megosztást. Lehetséges-e ez, és ha lehetséges, mi módon? Tisztelettel: Érdeklődő

FOLYTATÁS


Tisztelt Érdeklődő!

Az engedély nélküli építkezés miatt nem feltétlenül a használati megosztást kellene megszüntetni. Amennyiben a tulajdonostárs a felhívásukra sem szünteti meg a birtokháborító állapotot, építésrendészeti eljárást kezdeményezhetnek az építési hatóságnál, illetve a bíróságtól vagy - a birtokháborítástól számított egy éven belül - a jegyzőtől kérhetik az eredeti birtokállapot helyreállítását, a zavarás megszüntetését.

Tisztelettel,

#373
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az a kérdésem lenne Önhöz, hogy van egy nyaraló, vagyunk rá örökösök 10-en testvérek. Mindenki el akarja adni, csak én nem. Sőt, minden költséget én fizetek egyedül, valamint a gondnoki feladatok is engem terhelnek, mivel én szívesen tartózkodok ott. Ha én egyedül vagyok 9 testvér ellen, akkor ők eladhatják a nyaralót, ha én nem járulok hozzá? Továbbá tudom, hogy elővásárlási jogot élvezek, meg is venném, de irreálisan magas árat kérnek érte, annyi pénzem nincs, de árulom egy nagy értékű ingatlanom, csak az ki tudja mikor kel el. Múlt héten az egyik testvér levelet küldött melyben használati díjat követel tőlem. Ennek lehet valami alapja, mert számomra érthetetlen, reálisan gondolkodva még a testvéreimnek kellene fizetniük felém (fűnyírás, télen fűtés, a ház állapotának fenntartása). Kell aggódnom? Vagy nem is mehetek oda? Tanácstalan vagyok, kérem segítsen! Köszönettel: G. Dániel


Tisztelt Dani!

A testvérek a saját tulajdoni hányadaikat adhatják el, az Önét természetesen nem.
Többlethasználati díjat akkor követelhetnek Öntől, ha a saját tulajdoni hányadánál nagyobb mértékben használja az ingatlant, a többi tulajdonostársat pedig megakadályozza abban, hogy a részben tulajdonukat képező ingatlant használják. Ennek hiányában nem jár nekik használati díj.
A tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terheli a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:75. §]. A tulajdonostársaknak tehát tulajdoni hányadaik arányában hozzájárulási kötelezettségük van a másik tulajdonostárs által elvégzett fenntartási és állagmegóvási munkálatok költségeihez. Ha a beruházások és egyéb költségek nem tartoznak ezen munkálatok körébe, az ezeket elvégző vagy elvégeztető tulajdonostárs jogállására a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni.

Tisztelettel,

#352
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi kérdésben szeretném a véleményét kérni. Jelenleg a barátnőmmel élek egy házban (már 7 éve) aminek Ő és a volt férje a tulajdonosa 50-50%-ban. Annak idején a volt férj tudtával költöztem be. Most 7 év után a volt férj kitalálta, hogy kérni fog albérleti díjat tőlem. A ház két szobás és nem lett megosztva. Én a barátnőmmel csak az egyik szobát használjuk, a másikban az ő közös gyerekeik vannak. Azt szeretném kérdezni, hogy: 1. Kérhet-e tőlem albérleti díjat, és ha igen mennyi időre visszamenőleg? Követelheti-e kamatostól az „elmaradást”? 2. Ha igen, és nem sikerül megegyezni a bérleti díjban, akkor kirakhat-e a házból, vagyis, az ő beleegyezése is kell-e, hogy ott lakjak, annak ellenére, hogy a lakáshasználatról lemondott (és csak az egyik szobát használom)? Ide másolom a válási jegyzőkönyv lakáshasználatot érintő részét: "Peres felek megállapodnak abban, hogy az XXXXX alatti ingatlan kizárólagos használója a felperes (a barátnőm) a gyermekekkel együtt azzal, hogy az alperes (volt férj) kijelenti, hogy az ingatlant önként, a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, jelenleg lakáshasználati jog ellenértékére nem tart igényt." Köszönöm. Tisztelettel.


Tisztelt László!

1. A szívességi használat bármikor, indokolás nélkül felmondható a tulajdonos részéről. Ezt követően megegyezés esetén bérleti szerződést köthetnek egymással, megegyezés hiányában pedig - a bérleti díj mértékével megegyező összegű - használati díj megfizetésére lesz köteles. A bérleti díj megállapítása során vegyék figyelembe a volt férj tulajdoni hányadát és az ingatlant használók számát is.
A használati díj pontos mértékének megállapítása szakértői kérdés.
Álláspontom szerint tehát a szívességi használat felmondását megelőző időszak tekintetében nem követelhető használati díj.
2. Nem rakhatja ki Önt az ingatlanból, ugyanis a másik tulajdonos hozzájárulásával tartózkodik az ingatlanban.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,