Tisztelt Ügyvéd Úr ! Zártkerti, szántó művelésű ágú, közös osztatlan tulajdonú ingatlanom van, saját részemen gazdasági épülettel. Rajtam kívül még 12 tulajdonostárs van. A nevezett ingatlant szeretném eladni, a vevő lefoglalózta. A szerződéskötés időpontja február hónap. Időközben az egyik tulajdonostárs kérte a Földhivataltól a saját résztulajdonán lévő gazdasági épület fennmaradását,és annak művelési ágból való kivételét. Ez a kérelem rávezetésre került a múlthónapban a tulajdoni lapra .Erről értesítést nem kaptam,, tudomásom nem volt róla. A vevő ügyvédje szerint nem köthető addig adás-vételi szerződés, amíg a kérelmet el nem bírálják, és a széljegyzet le nem kerül a tulajdoni lapról, melynek időpontja teljesen bizonytalan. Ezt a feltételt, nem tudom vállalni. Az ingatlan per és tehermentes. Kérdéseim a következőek: A tulajdoni lapon lévő széljegyzet, valóban akadálya-e a szerződéskötésünknek? Amennyiben igen, felbontható-e a foglaló szerződés, rajtam kívülálló ok miatt, a foglaló egyszeri visszafizetésével? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Rozália!
Osztatlan közös tulajdon esetén csak akkor értelmezhető a „saját részén álló gazdasági épület”, ha a tulajdonostársak között készült használati megosztás. Ebben az esetben pontosan megállapítható, hogy a fennmaradási engedély iránti kérelem és a művelési ág változás érinti-e az Ön ingatlanrészét vagy sem.
Véleményem szerint tehát nem az elintézetlen széljegy a szerződéskötés akadálya, hanem a használati megosztás hiánya. Használati megosztás nélkül ugyanis az sem állapítható meg pontosan, hogy a vevőt pontosan melyik ingatlanrész használatára jogosítja majd fel az általa megvásárolni kívánt tulajdoni hányad. Egy valamennyi tulajdonostárs által aláírt használati megosztással tehát elhárítható lehetne a szerződéskötés akadálya. A foglalóra vonatkozó kérdésére az okirat tartalmának ismerete nélkül nem tudok válaszolni.
Tisztelettel,