Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Anita!

Leveléből nem állapítható meg pontosan, hogy a 2 év az öröklési szerződés megkötésétől, az édesapja halálától vagy az ajándékozási szerződés megkötésétől telt-e el. A hiányzó lényeges információk (az öröklési szerződés kelte, az édesapja halálának időpontja) megnehezítik a pontos válaszadást. A lehetséges megoldások:
1. Amennyiben az öröklési szerződést 2014. március 15. napja előtt kötötték meg, az irányadó bírói gyakorlat az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyat a maga egészében visszterhesen átruházott vagyontárgynak tekintette, és a kötelesrész alapjának kiszámításánál teljes egészében figyelmen kívül hagyta.
2. Amennyiben az öröklési szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15. napján történt hatályba lépését követően kötötték meg, a szerződés megkötésétől számított két éven belül csak a szerződéssel elidegenített vagyonnak a ténylegesen nyújtott gondozás ellenértékével fedezett hányadát nem kell a kötelesrész alapjához hozzászámítandó vagyonnak tekinteni. A fennmaradó rész ingyenesnek tekintendő tehát, és hozzászámítandó a kötelesrész alapjához.
3. Az édesapja halálának időpontjával kapcsolatosan jegyezném még meg, hogy a kötelesrész nem öröklés, hanem a hagyatékkal szembeni kötelmi igény, ami öt év alatt évül el.

Tisztelettel,

Tisztelt Tamás!

A haszonélvező a szerződéskötést megelőzően és a szerződéskötéssel egyidejűleg is lemondhat a haszonélvezeti jogáról. Annyiban célszerűbb a szerződéskötéssel egyidejűleg lemondania, hogy ebben az esetben nem kell külön megfizetnie a földhivatali igazgatási szolgáltatási díjat, amely jelenleg 6.600,- Ft.

Tisztelettel,

Tisztelt Spirit!

Igen, jól tudják, eltérő megállapodásuk hiányában a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit az életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek.
Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Ha tehát a kérdéses lakás olyan lakás, melyet az apósa az örökhagyóval közösen lakott, akkor a hagyaték tárgyát az após haszonélvezeti jogával terhelten teljes egészében a párja örökli - azaz az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát -, míg a hagyaték többi része tekintetében fejenként egyenlő arányban örökölnek majd.

Tisztelettel,

Tisztelt Andrea!

1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény értelmében a költségek és járulékok sorrendjére a Ptk. kielégítésre vonatkozó szabályait kell alapul venni, tehát először a felmerült költségeket, majd a kamatokat és végül a tőkekövetelés összegét kell a befolyt összegből rendezni.
2. Eltérő megállapodásuk hiányában a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit az életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Kivételt képeznek ez alól a házastársak különvagyonához tartozó vagyontárgyak, azaz a házasságkötéskor már meglévő, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak. A házasságkötést követően megszerzendő ingatlan tehát álláspontom szerint végrehajtás alá vonható.
3. Amennyiben az örökséget nem utasítják vissza, az adósságot is öröklik, figyelemmel arra, hogy az ember halálával hagyatéka mint egész száll át az örökösökre.

Tisztelettel,