Ingatlanjogi Tanácsadás

#343
Tisztelt Ügyvéd úr! Jelenleg egy 3 szobás ingatlan bérlője vagyok több mint egy éve. Költözésem idején a tulajdonossal beszélgettünk, s szoba került a vétel is, de banki hitelt nem szeretnék felvenni ugyanis számításaim révén kb. még másfél - 2 év, s össze tudom spórolni az összeget. A napokban a tulajdonos járt nálam hogy most adná el az ingatlant, mert így döntött az ő családja, ezért ha kérheti egyeztetés után az érdeklődök megtekintenék. Akkor vissza tértünk az akkori beszélgetésünkre, ami beköltözésemkor történt. Említette hogyha úgy gondolom, s meglesz rá a pénzem, akkor köthetünk hosszú lejáratú bérleti szerződést, ami részemről nem igazából tudom pontosan, mit is jelent, csak közölte, bizonyos összegben megállapodunk havonta, s mikor meglesz már a spórolt összeg a fennmaradót egyben kifizetem. Nekem így jól hangzik, csak sehol sem találok megfelelő fórumot ilyen szerződésekről vagy netán más a megfogalmazása. Ebben kérném a segítségét, létezik-e ilyen vagy hasonló szerződés és milyen formában? Köszönöm a válaszát előre is. Tisztelettel, Zsolt.


Tisztelt Zsolt!

A fentiekben írt tartalmú megállapodás megkötésének jogi akadálya nincs, viszont annak részleteit mindenképp személyesen kellene egyeztetni, az összes lehetséges megoldás jelen honlapon történő megtárgyalására ugyanis nincs lehetőség. Egy megoldás lehetne, ha adásvételi szerződést kötnek, melyben pontosan meghatározzák, hogy az ingatlan vételárát havonta milyen részletekben kell teljesítenie. Megállapodhatnak abban is, hogy ha esetleg mégsem fizetné ki a vételárat a szerződésben rögzített végső határidőig, a szerződés megszűnése esetén az Ön által átadott vételárból egy részt bérleti díjnak tekintenek, amit megtarthat az eladó, a fennmaradó rész pedig visszajár Önnek. Mivel az Ön által keresett szerződés nem túl gyakori, kétlem, hogy ilyen mintát találna az interneten. Javaslom, hogy mielőtt az eladóval bármilyen írásbeli megállapodást kötnének, keressen fel egy ügyvédet.

Tisztelettel,

#342
Tisztelt Iroda! Ha egy kiskorú tulajdonát képező ingatlant szülei (gyámja és haszonélvezője) drágábban adnak el, mint amennyiért majd az új ingatlant vásárolják, a különbözetből kifizethetik-e az illetéket? Pl. eladási ár 15.000.000,- Ft, vételi ár 12.000.000,- Ft, a különbözetet fel lehet-e használni illetékre, felújításra? A választ előre is köszönettel Tisztelettel, Z. Klára


Tisztelt Klára!

A különbözet felhasználásához a gyámhatóság engedélye szükséges. Az illeték megfizetését tapasztalatom szerint különösebb vizsgálat nélkül engedélyezi a gyámhatóság, hiszen az a jogügylethez kapcsolódó közteherviselési kötelezettség. A különbözet ingatlan felújítási célú felhasználását az összes körülmény mérlegelését követően akkor engedélyezheti a gyámhatóság, ha az ilyen célú felhasználás nem ellentétes a kiskorú érdekeivel.

Tisztelettel,

#341
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbiakban kérem a segítségét. Ház vásárlása előtt állunk. A kiválasztott ingatlan udvarának tulajdonjoga fele-fele arányban az eladóé, illetve örökösödés útján a Magyar Államé. A megosztás, illetve a használat szerződésbe van foglalva, de ezt a szerződést még nem láttam. Az eladó szerint évekkel ezelőtt már volt kísérlet az Állam tulajdonjogának megvásárlásra, de ez egyéb okokból meghiúsult. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben valóban meg lehet-e venni a tulajdonjogot az Államtól, hol kell ezt kérvényezni, az esetleges eladóval történő szerződésben mire kell figyelni? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.


Tisztelt Éva!

Az állami tulajdon is megvásárolható. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény tulajdonosi joggyakorlóként az MNV Zrt.-t nevesíti, kivéve, ha törvény vagy miniszteri rendelet másképpen nem rendelkezik. Az állami vagyon értékesítését - a lakott állami lakás eladása kivételével - versenyeztetni kell, de törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján a kormány ez alól kivételt tehet.

Tisztelettel,

#340
Édesapám (elhunyt 2015.10.15.) halálával kapcsolatban vitánk alakult ki a lakásszövetkezettel a garázs bérlettel kapcsolatban. Szeretnénk megtartani a garázst, ami édesapám nevén volt, de mivel édesanyám 95%-os vak, neki nem lehet jogosítványa, Ezért írtunk kérelmet, hogy a fiam nevére módosítsák a bérleti szerződést, de neki még nincs jogosítványa, most kezdi el, de amúgy minden kritériumnak megfelel. A kérdés az lenne, hogy a működési szabályzatban foglaltak alapján elutasíthatja-e a szövetkezet a kérelmünket. (Eljárás a bérlő halála esetén: a) A Szövetkezeti tag, bérlő, gépjárműtárolóra vonatkozó bérleti szerződése a bérlő halálával megszűnik. b) Az elhalt bérlő özvegye (indokolt esetben más örököse) a bérleti jogviszonyt új bérleti szerződés megkötésével folytathatja, ha a c., a d., az e., az f. és a g. pontokba foglalt feltételek, együttesen teljesülnek. c) Az özvegy örököse legyen az elhaltnak. d) Az özvegy lakcím kártyáján szereplő cím egyezzen meg az elhalt lakcímével. e) Az özvegy neve szerepeljen a gépjármű forgalmi engedélyében. f) Az özvegy rendelkezzen érvényes gépjármű vezetői engedéllyel. g) A gépjármű forgalmi rendszáma egyezzen meg az elhalt bérleti szerződésben szereplő gépjármű forgalmi rendszámával. h) Az Igazgatóság elnöke a bérleti szerződést a bérlő halálát követő 30 napon belül megkötheti az özveggyel, a d,. az f. és a g. pontokban szereplő feltételek, együttes fennállása esetén. i) A c. és az e. pontokban meghatározott feltételeket az özvegy, a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvének kézhezvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb a bérleti szerződés aláírását követő 6 hónapon belül köteles igazolni. Ellenkező esetben a bérleti jogviszony, semmissé válik, az özvegy a garázst, a 6 hónap letelte után, 8 napon belül köteles átadni a Szövetkezetnek. Ellenkező esetben a Szövetkezet jogosult az özvegy költségére, terhére és veszélyére a garázst kiüríteni és birtokba venni.) Kérelem Alulírott P. J-né, azzal a kéréssel fordulok a Tisztelt Szövetkezethez, hogy a néhai férjem P. J.-vel kötött garázsbérleti szerződést unokám M. E. nevére módosítani szíveskedjenek. Indoklásom: 1973-ban költöztünk a mostani lakásba. Mivel az én egészségi állapotom (95%-os vak) miatt nekem jogosítványom nem lehet, de a közlekedés miatt szükségem van a gépjárműre, amit unokáim és vejem segítségével használnék. A hagyatéki tárgyalás után unokámnak is lesz tulajdoni része a T. 66 2/2 számú lakásból, ahol amúgy négy éve (velünk) velem él, és a gépjármű is az Ő nevére lesz átíratva. A lakást és a garázst is fenn tudjuk tartani az unokámmal. Válaszát előre is köszönöm: Cs. P. Brigitta


Tisztelt Brigi!

A működési szabályzatban egyértelműen rögzítésre került, hogy akkor köthető új bérleti szerződés az özveggyel (vagy indokolt esetben más örökössel), ha az új bérlő rendelkezik érvényes gépjármű vezetői engedéllyel. Ennek hiányában a bérleti szerződés megkötését megtagadhatja a szövetkezet.

Tisztelettel,

#339
Tisztelt Ügyvéd Úr! 2012-ben mentem férjhez. Ez mindkettőnk második házassága. Férjemnek és nekem is 2 felnőtt gyermekem van, közös gyermekünk nincs. 2010 óta élünk együtt, ez idő alatt a rendszeres fizetésem, és minden egyéb bevételem is a közös háztartásban kerül felhasználásra. Házasságunk alatt vettünk 2 nagyobb értékű motort, 1 autót, és folyamatosan szépítgetjük az egyébként is nagyon csinos otthonunkat, mely egyedüli tulajdonosa a férjem. Közben terveink vannak, szeretnénk édesanyám közelében egy lakást vásárolni, amit korábbi házam árából vennénk, s így egyedül az én nevemre kerülne majd az ingatlan. Mivel gyermekeink vannak, így kérdéseim az örökléssel kapcsolatosak. Milyen jogaim lesznek a közösen lakott, de férjem nevén lévő ingatlanból a holtig tartó haszonélvezeti díj mellett? A közösen vásárolt bútorokat, motorokat, autót és egyéb dolgokat ki örökli? Mivel házasok vagyunk, házastársi közös vagyonnak minősül majd a később vásárolt lakás, s férjem gyerekei is örökölni fogják, függetlenül attól, hogy én vagyok az egyedüli tulajdonos? Ezt milyen módon lehet rendezni? Szeretném ugyanis, hogy csak az én gyerekeimé legyen majdan azt a lakást, amit abból a pénzből fogok venni, amit még a házasságunk előtt kerestem meg. Üdvözlettel


Tisztelt Krisztina!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:58. § (1) bekezdése szerint az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
A férjével - ügyvéd vagy közjegyző előtt - megkötendő vagyonjogi megállapodásban rögzíthetik, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan az Ön különvagyonát képezi, így a férje halála esetén az ő gyermekei nem tarthatnának igényt erre az ingatlanra. Megoldást jelenthet az is, ha már közvetlenül a gyermekei nevére veszi meg az új ingatlant, egyidejűleg pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot alapít a saját javára.

Tisztelettel,