#368
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Lakáscélú jelzáloghitelem egyik banktól történő kiváltásra nyújtottam be hiteligénylést egy másik banknál, kedvezőbb feltételeket kínáltak. Sajnos vagy az ügyintéző nem megfelelő tájékozottsága, vagy egyéb okok miatt többször módosítani kellett az igénylést, már nem olyan kedvező a hitel. Mivel már az értékbecslés díját kifizettem, a szerződéskötéshez szükséges ügyintézés nagy részét már elvégeztem, úgy gondoltam, hogy még mindig jobb, mint a másik banknál, most már megkötöm.
Akkor döbbentem meg, mikor az ügyintéző a Zálogszerződés tervezetet átküldte és kiderült, hogy a valamivel több, mint 7,5 milliós hitelhez majdnem 11 milliós jelzálogot kívánnak bejegyeztetni, erről persze előzetesen egyszer sem esett szó.
Felhívtam az ügyintézőt, aki tájékoztatott, hogy 40 %-kal több lehet a bejegyzett jelzálog, mint a tényleges hitel, majd átküldi a vonatkozó jogszabály(oka)t.
Átküldte, hogy a jogszabály a 2014. évi LXXVIII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.
Próbáltam keresni a fenti hivatkozásokban a vonatkozó részt, de nem értek hozzá, nem találtam.
Kérem segítségét és tanácsát a fentiekben leírtakra vonatkozóan.
Előre is köszönöm!
Tisztelt Zoltán!
Az ügyintéző által hivatkozott 40%-os szabályt én sem találom a megjelölt jogszabályban. Én is csupán a pénzintézet azon kötelezettségét találtam meg, hogy a szükséges biztosítékok meghatározásáról köteles tájékoztatni a fogyasztót [6. § 17. pont], illetve hogy a hitelszerződésnek egyértelműen és tömören kell tartalmaznia a biztosítékok meghatározását [16. § (1) bekezdés 18. pont].
Ha létezik is az ügyintéző által hivatkozott szabály, akkor sem látom sok értelmét, ugyanis fogyasztói zálogszerződés esetén két lehetőség van:
1. a biztosított követelések egyedi meghatározása esetén a követelések tőkeösszegét kell megjelölni, és annak járulékait a zálogjog a törvény erejénél fogva biztosítja [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:98. § (2) bekezdése]. E törvényi rendelkezés szükségtelenné teszi a járulékok akár összegszerű, akár szövegszerű feltüntetését a zálogszerződésben, és olyan követelmény sincs, hogy ki kellene kalkulálni a járulékok valamilyen várható összegét;
2. keretbiztosítéki zálogszerződés esetén pedig egy keretösszeget kell megjelölni, amely a zálogjoggal való helytállás felső összeghatárát jelöli. Ez utóbbi esetben a zálogjog több követelést biztosít, és a biztosított követelések nem egyedileg, hanem körülírással és egy felső összeghatár (keretösszeg) megjelölésével vannak meghatározva. Ilyen esetben a zálogjog a tőkét és a járulékokat egyaránt csupán ezen összeg erejéig biztosítja [Ptk. 5:98. § (3) bekezdése].
Meg kívánom jegyezni, hogy a pénzintézet olyan tájékoztatást köteles adni, amely a fogyasztó számára egyértelmű. Amennyiben viszont Ön a jelen honlapon kér segítséget egy konkrét szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás kapcsán, akkor az a tájékoztatás nem tekinthető sem megfelelőnek, sem pedig egyértelműnek. Javaslom, hogy mielőtt megkötné a szerződést, menjen vissza a bankba, és kérjen konkrét jogszabályhelyekre is kiterjedő tájékoztatást az ügyintézőtől!
FOLYTATÁS
Tisztelettel,
