Ingatlanjogi Tanácsadás

#401
Jó napot kívánok! Megpróbálom összefoglalni a kérdést, amiben szeretnék segítséget kérni. Párommal 7 év után szét fognak válni útjaink. Kettőnk nevén van egy ingatlan, 50-50% tulajdonrészben. Az ingatlant hitel terheli. Jelen napon 4 millió 100 ezer a hitel. Ő mindenképpen szeretne maradni az ingatlanban, és szeretne engem kivásárolni. Volt a napokban az OTP-ben, ami a hitelező bankunk, ahol állítólag úgy tájékoztatták, hogy a kivásárlás úgy történik, hogy a meglévő hitelt ketté osztják, és nekem kifizeti a felét, jelen esetben 2 millió forintot. Ezt az összeget én befizetem a bankba, és ezáltal lekerül a nevemről az ingatlan. Minden további fizetési kötelezettség nélkül. Nekem ez a történet egy kicsit ilyen formában sántít. A ház értéke kb. 6-7 millió forint. Rengeteg pénzt öltem bele én is a felújításokba. Volt párom azt mondta, hogy ilyen esetben értékbecslés nem történik. Valóban létezhet, hogy ez így működik. Mi ennek a fajta kivásárlásnak a pontos menete? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: P. Gábor


Tisztelt Gábor!

Nem derül ki a leveléből, hogy házasok voltak-e vagy sem. Amennyiben igen, a pénzintézet általában csak a házasság jogerős felbontását követően járul hozzá az ingatlan valamelyik tulajdonostárs általi kizárólagos megváltásához. Amennyiben az ingatlan forgalmi értéke 6,5 Mft, a hiteltartozás pedig 4,1 Mft, ez azt jelenti, hogy a közös vagyon értéke 2,4 Mft. Amennyiben tehát a volt párja megszerzi az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát, és befizeti az Önre jutó 2,05 Mft-os hiteltartozást, a házastársi közös vagyon megosztásából eredően Önnek ezen felül járó további megváltási ár összege a közös vagyon értékének fele, azaz 1,2 Mft.

Tisztelettel,

#400
Tisztelt Ügyvéd Úr. Tanácsot szeretnék kérni, hogy hogyan rendezhetném ingatlan ügyemet megnyugtató módon mindenki számára. Élettársi kapcsolatban élek 2.5 éve. A lakás amiben lakunk 1/1 arányban az én tulajdonom és a párom hozzánk költözött. Nekem van egy fiam aki velünk él, neki pedig 3 gyermeke, akik nem élnek velünk. Mostanában többször felmerül az a kérdés, hogy mi lesz a párommal, ha én esetleg eltávoznék az élők sorából vagy külön költöznénk. Nem szeretne hajléktalanná válni, ha már több évet velünk élt és dolgozott. Olyan megoldást keresünk jogilag amelyben biztosítva lennének a fiam jogai (gondolok itt későbbi hitelfelvétel, értékesítés stb.) a párom időskori nyugalma és én se érezzem azt, hogy az élettársam pár év elteltével elsétálhat a jelenlegi ingatlanom felével. Tudom nem elvárható, hogy valaki a semmiért tegyen-vegyen áldozzon az én ingatlanomra, ezért keressek jogi megoldást ügyemre. Kérem, ha tud, segítsen. Várom válaszát. Tisztelettel: Enikő


Tisztelt Enikő!

A leírtak alapján az ingatlan az Ön különvagyona, amit a jelen helyzetben kizárólag a fia örökölne. Amennyiben tehát az élettársa nem eszközölt tulajdonjogot is keletkeztető értéknövelő beruházásokat az ingatlanon, annak semmilyen tulajdoni hányada nem illeti meg őt, függetlenül attól, hogy hány évig éltek együtt. Ebből a helyzetből kiindulva az Ön döntése, hogy milyen jogokat kíván juttatni az élettársának azzal, hogy amennyivel többet juttat neki, annyival kevesebbje marad a fiának. Ezt végiggondolva kell döntését meghoznia, ami azonban már nem jogi kérdés.

Tisztelettel,

#399
Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesanyám idős otthonba költözött. El szeretné adni a házát. 100%-ban az ő tulajdona. Ketten vagyunk testvérek. Mi a jogi útja, mint örökséget nekünk adná az ingatlant 50%-50%-ban. Ha megegyezünk az ingatlan árába én kifizetném a testvérem 50%-át. Ebben kérném a tanácsát. Üdvözlöm: Erika


Tisztelt Erika!

Örökségként természetesen nem adható Önöknek az ingatlan, az ugyanis csak az édesanyjuk halálát követően minősülne örökségnek. Semmi akadálya nincs viszont annak, hogy élők közötti jogügylettel rendezzék az ingatlan sorsát. Ennek egyik módja, hogy az édesanyjuk az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát ajándékozás jogcímén, míg a további 1/2 tulajdoni hányadát adásvétel jogcímén ruházza át Önre. Ezt követően az 1/2 tulajdoni hányadért Ön által kifizetett vételárat az édesanyja a húgának ajándékozhatja. Ön tehát egy fél ingatlanrészt, a húga pedig egy fél ingatlanrész vételárát kapná ily módon ajándékba. Valamennyi fenti jogügylet mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, tekintettel arra, hogy egyenesági rokonok közötti jogügyletekről van szó.

Tisztelettel,

#398
Tisztelt Ügyvéd Úr! Sokan kérdeznek a lakások áfaváltozása okán a korábban kötött szerződések, előszerződések kapcsán. Világos, hogy a helyzet értelmezése nem egységes. Magam egyetlen technikai kérdést tennék fel. Miután a "bruttó áron kötött szerződés" és a "nettó áron kötött szerződés" meghatározások tűnnek vízválasztónak néhány jogértelmezésben, szeretném megérteni, hogy miként néz ki egy bruttó áron kötött, és miként néz ki egy nettó áron kötött szerződés vételárra vonatkozó része? Még konkrétabban, minek számítanak az alábbi esetek:
1. csak bruttó ár van megadva és semmi más,
2. bruttó ár van megadva, de fel van tüntetve, hogy ezen belül 27%-os az áfatartalom,
3. bruttó ár van megadva, mögötte zárójelben a nettó ár és az áfa összege,
4. nettó ár és az áfa összege van megadva, mögötte zárójelben a bruttó ár összege,
5. a nettó ár és az áfa összege van megadva, a bruttó ár nincsen.
Köszönettel, mmark


Tisztelt mmark!

Az Ön által igen részletesen vázolt lehetőségek közül kizárólag az 1. pont alatti vételár tekinthető egyértelműen bruttó árban megállapított vételárnak. A 2. pontban vázolt esetben a szerződés egyéb rendelkezéseit is vizsgálni kellene annak megállapításához, hogy a kérdéses 27%-os ÁFA tartalom miért került külön is rögzítésre. Ennyi információból arra lehet következtetni, hogy a felek az ÁFA-t is rögzítve speciálisan határozták meg a vételárat, tehát a vételár nem tekinthető bruttó árban megállapítottnak. Álláspontom szerint viszont a 3., 4. és 5. pontok szerinti módokon megadott vételárak nem tekinthetőek bruttó vételárként megállapított vételáraknak.

Tisztelettel,

#397
Válaszát tisztelettel köszönöm, ezeket a lépéseket megteszem, amiket Ön tanácsolt, viszont a használati megosztás megszüntetését is szeretnénk, de nem tudjuk, hogy lehet-e vagy hogy miként lehet. Erre vonatkozna a kérdésünk, hiszen sokan úgy írtuk alá, hogy nem tudtuk, mivel jár. A tulajdonosi arány 5:1. Válaszát előre is köszönöm. K. Sándor


Tisztelt Sándor!

A megállapodás közös megegyezéssel vagy felmondással szüntethető meg.
A tartós jogviszonyt létesítő, határozatlan időre kötött szerződéses viszonyokra a Ptk. új, általános érvényű rendelkezéssel biztosítja a felmondás jogát. E felmondási jog kizárása semmis [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:213. § (3) bekezdése]. A Ptk. a felmondáshoz határidőt nem tűz, hanem annak megállapítását a felekre bízza, és csak „megfelelő”, azaz az adott helyzetben általában elvárható felmondási idő megállapítását írja elő.

ELŐZMÉNY

Tisztelettel,