Ingatlanjogi Tanácsadás

#385
Öt évvel ezelőtt a soros beépítésű 100 éves házunk mellől elbontották a szomszéd épületet. Néhány hónappal később repedések keletkeztek. A hatósághoz fordultunk, akik meg is birságolták a kivitelezőt, de kártérítést nem kaptunk. Elindítottuk a hatósági eljárást, melyet az évek során háromszor indítottak újra első fokon, majd másod fokon is lezárult. Az eljárás során a kirendelt szakértő megállapította, hogy a bontási engedély jogsértő volt, mivel nem tért ki a soros beépítésnél előírt állagmegóvásra, és a mi házunkon sem alapfeltárást, sem megerősítést nem végeztek. Ennek ellenére többszöri írásos beadványunk, kérésünk figyelembe vétele nélkül a hatósági határozatok nem tértek ki az építési hivatal felelősségére. Most ott tartunk, hogy hiába futottuk köreinket éveken keresztül, állítólag nem perelhetjük az önkormányzatot kártérítésre, mivel anno nem fellebbeztük meg a bontási engedélyt. Valóban tudni kellett volna nekünk 70 évesen egy bontási engedélyről, hogy az jogsértő? És ha nem fellebbeztük meg két héten belül, már semmit nem tehetünk? Várom válaszát, Tisztelettel, Olgi


Tisztelt Olgi!

Véleményem szerint mind a szomszéd ingatlan tulajdonosának, mind pedig a jogellenes határozatot hozó önkormányzatnak fennáll a kártérítési felelőssége, függetlenül attól, hogy a bontási engedélyt Önök megfellebbezték-e vagy sem. Amennyiben tehát a kár bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől (pl. a kárt először megállapító szakértői vélemény kézhezvételének időpontjától) számított 5 év még nem telt el, azaz a követelésük még nem évült el, javaslom, hogy minél előbb keressenek fel egy ügyvédet, és kártérítés megfizetése iránt indítsanak pert.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

#384
Üdvözlöm! Kicsit összetett a dolog, megpróbálom érthetően vázolni. 35 éves nő vagyok. Sem gyerekem, sem férjem nincs. Nevemen sem ingatlan, sem autó nincsen. 3 éves voltam, amikor édesapám meghalt. Anyu újra férjhez ment, ekkor költöztünk nevelőapámhoz. Ő szintén özvegy volt, egy kislánnyal. Később született egy közös lány. Anyu és édesapám önkormányzati lakásban éltek Budapesten, nevelőapám pedig az első feleségével építette azt a házat, ahova költöztünk, ahol most is lakom még. Anyu 5 évvel ezelőtt meghalt. Nevelőapám lánya már évekkel ezelőtt elköltözött, férjhez ment, 3 gyereke született. Tehát jelenleg én, nevelőapám és féltestvérem (húgom) lakjuk a házat. Húgom bejelentette, hogy ősszel elköltözik. (Párjának van lakása.) Erre nevelőapám kijelentette, hogy egyedül nem tudja fent tartani a házat, eladja, és vesz magának egy kisebbet. Én meg menjek albérletbe. Itt jönne a kérdésem: ha sikerül eladnia az ingatlant, nekem az árából semmi nem jár? Mint írtam, tény, hogy Anyuval önkormányzati lakásból költöztünk ide, vagyona nem volt, nevelőapám sosem vett a nevére, de Anyuval 26 évet együtt voltak. Előre is köszönöm segítő válaszát! Tisztelettel: Adrienn


Tisztelt Adrienn!

A levelében írtak alapján a nevelőapja különvagyonát képezi az ingatlan. Amennyiben tehát az édesanyja a különvagyonából, vagy akár a nevelőapjával közös vagyonból nem eszközölt olyan beruházásokat az ingatlanon, amelyek annak értékét növelték volna (értéknövelő és nem állagmegóvó ráfordításokról van tehát szó!), Önnek az eladási árból nem jár semmi.

Tisztelettel,

#383
Tisztelt Ügyvéd Úr! Érdeklődnék, hogy üdülőövezetben levő telken most szeretnénk építeni családi házat (nem nyaralóként üzemelne, ott laknánk életvitelszerűen). Az építési engedélyben szerepelhet-e, hogy lakóház, és vonatkozik-e rá a gyorsított építési kérelem, amit most 2016-ban vezettek be? A környéken csak olyan házak vannak, amikben ott laknak az emberek. Kb. fél éve csak arra várunk, hogy a telekátalakítási papír meglegyen, mert járdarészt kell adni az Önkormányzatnak, és még hol van az építési engedély beadása... Üdv. és köszönettel H. Gabi


Tisztelt Gabi!

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. §-a szerint üdülőházas területen lakóépület besorolás nem engedélyezett, így véleményem szerint az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre vonatkozó szabályok sem alkalmazhatóak.

Tisztelettel,

#382
Tisztelt Ügyvéd Úr! 2007-ben ügyvéd által jelzálog szerződés készült, melyen szereplő alapösszeg 8 millió Ft + kamatok bevezetésre kerültek a nekem tartozó tulajdoni lapjára. 2009 tájékán egy ügyvédi felszólítás történt. Azóta sincs a tartozás rendezve, felszólítás sem történt. A jelenlegi jogyszabályok szerint elévülhet ez a tartozás? Mit javasol, mit tegyek, úgy néz ki, hogy fizetni nem tudják és nem is akarják. Várom válaszát. Nagyon szépen köszönöm! Üdv.: Alma


Tisztelt Alma!

Biztos választ csak az okiratok áttanulmányozását követően lehetne adni, azonban a kölcsön visszafizetésre irányuló fizetési felszólítás arra enged következtetni, hogy a tartozás már akkor is lejárt és esedékes volt. A követelések öt év alatt évülnek el. Amennyiben tehát 2009 óta nem szólította fel az adóst a fizetésre, és pert sem indított ellene, a követelése elévült, azt tehát bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:22-23. §-ai].

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

#381
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi problémában kérném a segítségét. Adott egy jelzálog hitellel terhelt családi ház, 1/2 - 1/2 tulajdoni arányokban. A hitel rövidesen ki lesz fizetve, lezárása után a bank kiad egy dokumentumot, mellyel a földhivatalban törölni lehet a jelzálogot. Ezután az 1/2 tulajdonrész ajándékozással hozzám kerülne. Kérdésem, hogy az ajándékozási szerződés és a banki dokumentum beadható-e egyben a földhivatalhoz? Válaszát előre is köszönöm! Róbert


Tisztelt Róbert!

Igen, benyújtható egy eljárás keretében a jelzálogjog törlését engedélyező nyilatkozat és az ajándékozási szerződés is. Ebben az esetben egyszeres földhivatali igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, amely jelenleg 6.600,- Ft.

Tisztelettel,