Ingatlanjogi Tanácsadás

#390
Szeretnék elköltözni a saját tulajdonú ingatlanomból, melyet jelzálogkölcsön terhel. Anyám haszonélvezeti joggal rendelkezik, ő marad a lakásban. Az lenne a kérdésem, hogy a hitel havi törlesztésére kötelezhetem-e?


Tisztelt Anita!

Az ingatlan kizárólagos használatára tekintettel nem követelhet használati díjat a haszonélvezőtől, a haszonélvező ugyanis törvény alapján jogosult az ingatlan használatára.
Amennyiben viszont a törlesztő részleteket kizárólag Ön teljesítette, és az édesanyja is adóstársa a hitelnek - haszonélvezőként egyébként valószínűleg igen -, a kizárólagosan teljesített törlesztő részletek fele részét követelheti tőle. Ez azonban teljesen független attól a ténytől, hogy Ön az ingatlanban tartózkodik-e, vagy sem; amennyiben ugyanis az édesanyja is adóstársa a hitelnek a törlesztő részletek fele részének teljesítésére eddig is köteles volt.

Tisztelettel,

#389
Tisztelt Ügyvéd úr Biatorbágyon van egy kizárólagos használatú megosztási szerződéses ingatlanom, az én területemet és a rajta lévő lakóházamat el szeretném adni, ezért kb. 6 hónapja beszélgetés során értesítettem a szomszédot szándékomról, akkor úgy nyilatkozott, hogy élne elővételi jogával, és többek között megnézette a házat a fiával, akinek foglalkozása ingatlanügynök. Az azóta eltelt félév alatt nem nyilatkozott. Három hónapja jelentkezett egy vevő, aki kölcsönfelvétel segítségével megvenné a házat, de mivel a telek szomszédtól az elővételi jogról való lemondási nyilatkozatot, ill. a megosztási szerződést, többszöri megkeresés ellenére sem tudom megszerezni, mert az üzenetrögzítőjén hagyott üzeneteim, ill. a titkárságán hagyott felkéréseim ellenére sem hívott vissza, így sajnos a vevő a fenti papírokat a bank felé nem tudja benyújtani, ezért a kölcsön intézése elakadt. Két hete a házat megvenni szándékozó ismerősöm bent járt a papírok intézése érdekében a titkárságon, ahol azt mondták neki, hogy az úr fel fog jelenteni, azóta többször is megpróbáltam kapcsolatba lépni vele, hogy tisztázzam, mivel akar vádolni, de eddig nem sikerült, sem ő, sem az ügyvédje nem keresett meg, így úgy érzem ez csupán további időhúzás, vagy a vevő elriasztása a vételi szándéktól. Kérdésem, hogy ilyen esetben mit tudok tenni a nyilatkozatok megszerzése érdekében, valamint milyen követelésem lehet az esetleg a szomszéd időhúzása miatt bekövetkezett károk /vételi szándék elmaradása stb./ esetén. Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel, S. Imre


Tisztelt Imre!

A vételi ajánlat közlését az elővásárlásra jogosulttal a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:222. §-a szabályozza. Eszerint ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az ajánlatot a nyilatkozattételre megfelelő határidő tűzésével, bizonyítható módon célszerű közölni pl. ajánlott, tértivevényes levél formájában. Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül. Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre.
A használati megosztás a tulajdonostársak megállapodása, abból tehát Önnek, vagy jogelődjének is rendelkeznie kell példánnyal, esetleg az okiratot szerkesztő ügyvédnél is fellelhető lehet.
A leírtakból nem látok olyan jogellenes magatartást a tulajdonostárs részéről, amely a kártérítési felelősségét megalapozhatná.

Tisztelettel,

#388
Tisztelt Ügyvéd Úr! A kunfehértói földszintes 30 m2-s nyaralónk téliesítésével egyidőben szeretnénk a meglévő teraszt úgy átalakítani hogy: 1. lebontanánk a régi drótüveg terasztetőt, 2. megnövelnénk 1 méterrel a teraszt, 3. üvegfalú télikerttel beépítenénk a teraszt Az építési hatóság és tervező/gyártó/kivitelező egymásnak ellentmondanak abban, kell-e ehhez építési engedély vagy sem. Természetesen egyedül csak a halasi építési hatóság szerint kell engedély. Az Étv. OTÉK 312/2012 Kormányrendelet és az érvényes helyi építési rendelet nem tesznek említést ilyen télikert beépítésről. Szeretném megtudni Öntől: kell-e a fent tervezett beépítésre építési engedélyt kérnünk? Várom mielőbbi válaszát. Üdvözlettel: H. Zsolt


Tisztelt Zsolt!

Az Ön által is hivatkozott, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. pontja szerint építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) változatlan formában újjáépíteni.
Figyelemmel arra, hogy az Ön által tervezett átalakítás a terasztető elbontásával és az alapterület megnövelésével is jár, véleményem szerint a tervezett építési tevékenység engedélyköteles.

Tisztelettel,

#387
Üdvözlöm! Először is köszönöm a lehetőséget! Szeretném a segítségét kérni az esélyeimmel kapcsolatban. Vásároltam egy ingatlant (tanya, külterületen) 1 millió forintért. A tulajdonos az eladás után kb. egy hétre elhalálozott. Amikor szerettem volna a villanyórát nullázni és a saját nevemre íratni, kiderült, hogy van rajta kb. 200.000,- Ft villanytartozás. Követelhetik-e rajtam a tartozást, behajthatják-e rajtam az összeget? Nem az én tartozásom, illetve vannak örökösök is. Igaz az ügylet a halála előtt pár nappal történt. Tudna esetleg a fenti alap információk tudatában segíteni? Köszönettel


Tisztelt Jozsef!

Véleményem szerint jogszerűen nem követelhetik, és így nem is hajthatják be Önön a korábbi szerződő fél felhalmozott tartozását.

Tisztelettel,

#386
Tisztelt Ügyvéd Úr! Családi házat örököltünk testvéremmel, 50-50%-ban. Hogyan tudnánk megszüntetni a közös tulajdont úgy, hogy utána mindenki a saját házrészében 1/1 tulajdonos legyen, illetve ha hozzá szeretnénk építeni, ne kelljen testvéremnek beleegyeznie, vagy ne tudja azt megakadályozni. Válaszát köszönöm. Üdvözlettel.


Tisztelt Beáta!

Meglévő családi ház esetében külön helyrajzi számot kialakítani véleményem szerint csak az ingatlan társasházzá alakítsa útján lehet. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése szerint társasházat fennálló vagy felépítendő épületre akkor lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki.

Tisztelettel,