Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Olgi!

Kétségtelen, hogy amennyiben a kár rendes jogorvoslattal elhárítható volt, közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti per nem kezdeményezhető.
A vizsgálandó kérdés véleményem szerint akként merül fel, hogy az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsító személy számára felismerhető volt-e a határozat jogellenessége vagy sem?
Álláspontom szerint az Ön esetében nem tekinthető a rendes jogorvoslat elmulasztásának, és így nem akadálya a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításának, ha nem élt fellebbezéssel egy Önre rendelkezést sem tartalmazó, érdekeire látszólag nem is sérelmes olyan határozat ellen, amely tekintetében a jogsértés megállapításához speciális szakértelemre volt szükség.
Egy konkrét jogeset kapcsán hasonló álláspontra helyezkedett a Kúria a 1027/2004. számú polgári elvi határozatában.

ELŐZMÉNY

Tisztelettel,

Tisztelt Olgi!

Véleményem szerint mind a szomszéd ingatlan tulajdonosának, mind pedig a jogellenes határozatot hozó önkormányzatnak fennáll a kártérítési felelőssége, függetlenül attól, hogy a bontási engedélyt Önök megfellebbezték-e vagy sem. Amennyiben tehát a kár bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől (pl. a kárt először megállapító szakértői vélemény kézhezvételének időpontjától) számított 5 év még nem telt el, azaz a követelésük még nem évült el, javaslom, hogy minél előbb keressenek fel egy ügyvédet, és kártérítés megfizetése iránt indítsanak pert.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

Tisztelt Erzsébet!

A hibás teljesítésről mindenképpen írásban értesítse az építőt, egyúttal hívja fel arra, hogy a lakást a szerződésben vállalt határidőben és módon, tehát a terveknek megfelelően megépítve adja át. Levelében tájékoztassa az építőt arról is, hogy a vételár utolsó részletéből a hiba kijavításához szükséges összeget letétbe helyezi a javára, azzal hogy a letét a hiba határidőben történő kijavításának feltételével adható ki részére; amennyiben azonban a lakást mégsem a terveknek megfelelően adná át, a javításhoz szükséges összeg erejéig árleszállítást igényel.

Tisztelettel,

Tisztelt Réka!

Álláspontom szerint, amennyiben az eladó klímásként hirdette meg és mutatta be az ingatlant, Önök pedig így fogadták el az ajánlatát, akkor az eladónak működő klímával együtt kellett volna átadnia az ingatlant. A jelen helyzetben követelhetik, hogy az eladó a megtekintett klímával azonos teljesítményű működő klímát szereljen vissza az ingatlanba, vagy ennek hiányában annak értékével szállítsa le az ingatlan vételárát. Más kérdés, hogy amennyiben az adásvételi szerződésben nem szerepeltették, hogy a megállapodásuk a klímára is vonatkozik, akkor a bizonyítás e tekintetben Önöket terheli majd.

Tisztelettel,

Tisztelt Ágnes!

A szomszédjogi szabály az építkezés során az építkező tulajdonossal szemben azt a követelményt támasztja, hogy az ingatlana beépítési módjának megválasztásánál, az épület helyének kijelölésénél, illetve az építkezés módjánál ne csak saját érdekéből induljon ki, hanem legyen figyelemmel a szomszédai érdekeire, vagyis a szomszédos ingatlan adottságaihoz igazodó olyan építési módozatot válasszon, amely elkerülhetetlen hátrányokat meghaladó kárt nem okoz. Követelmény tehát, hogy az építkező tulajdonos legyen figyelemmel a szomszédos épületre, kerüljön minden olyan méretű épületelemet, amely indokolatlanul magasítja a házat, illetve az építkezés módjai közötti választási lehetőségeket mérlegelve a szomszédra is kedvezőbbet válassza, a szomszéd érdekeinek szem előtt tartásával a lehetőség szerinti legnagyobb kímélettel járjon el. A szokásos, az építkezéssel együtt járó helyzet, akár egy tetőablak nyitása nem tartozik minden esetben a szükségtelen zavarás fogalmi körébe; a törvény ugyanis a másokat zavaró tevékenységet nem feltétlenül tiltja, hanem csak akkor, ha a zavarás az elkerülhetetlenül szükséges mértéket meghaladja, vagyis szükségtelenül történik. Az építkező tulajdonos felelősségét tehát nem önmagában a szomszédnak okozott hátrány ténye alapozza meg, ugyanis minden tulajdonos érdeke, hogy az ingatlanát minél teljesebben hasznosítsa, hanem az a magatartás, ha az építkezést saját lényeges érdekeinek sérelme nélkül úgyis megvalósíthatta volna, hogy ezáltal a szomszédos ingatlan tulajdonosát nem, vagy kisebb mértékben károsítja.
Annak megítélése, hogy az Önök esetében a zavarás mértéke meghaladta-e a szükséges mértéket, szakértői kompetenciába tartozik.

Tisztelettel,