Ingatlanjogi Tanácsadás

#52
Jó napot kívánok! Röviden leírnék pár dolgot, amire később tenném fel kérdésemet: Volt férjem 2,5 éve nem fizet gyerektartást, pedig előzetesen végrehajtható bírósági ítéletem van már 5 hónapja. Van egy 26.000.000.-Ft értékű ingatlanom amin jelzálog van, most kb. 11 millió forint. Nem tudom fizetni már több, mint 7 hónapja és a bank meg fenyegetőzik, hogy elárverezi. A volt férjem viszont 25%-os részesedéssel bír az ingatlanban, és zálogkötelezett. Nem fizet sem hiteltörlesztést, sem gyerektartást. Viszont később jelentős vagyont fog örökölni az édesapja halála után, tehát jól fog járni. Ennek értéke több tízmillió forint! Mivel én eltartom a gyerekeimet gyerektartás fizetése nélkül is,de nem tudom fizetni a hitelt, így ha elviszi a bank a házat, akkor van-e arra lehetőségem, hogy az apuka ellen kártérítési igénnyel léphessek fel, mert bizonyíthatóan azért nem tudtam a saját fizetésemből fizetni a hitelt, mert a gyerekeimnek adtam inkább enni, apuka meg minden felelősséget rám hárított és nem fizetett gyerektartást sem, tehát ennek nagyon nagy szerepe van abban, hogy nincsen meg az ingatlanom. Mit lehet tenni, van-e lehetőségem kártérítésre? Köszönöm szépen ha válaszolnak nekem!


Tisztelt Era30!

A gyermektartásdíj megfizetése iránt indíthat végrehajtási eljárást. A kártérítés iránti per megnyerésére nem látok túl nagy esélyt, a perben ugyanis Önnek kellene bizonyítania, hogy az apuka jogellenesen járt el, és ezzel okozati összefüggésben Önt milyen kár ér érte, összegszerűen is megjelölve.

Tisztelettel,

#53
Kedves Ügyvéd Úr! 2008. 02.22-én vettem egy 60 éves téglaépítésű belső udvaros nagy lakást. Felújítottam, új fürdő, konyha, festés, padló, fűtésrendszer. 2008. dec-ben be is költöztem. Rá két évre penészesedés jelent meg, de kiderült, hogy a pára miatt, használtam a páramentesítőt, páraelszívót a konyhába, szellőztettem mindig és elmúlt. Az ingatlant a korának megfelelően használtam. Sajnos a svájci frank miatt végtörlesztenem kellett, ezért 2011.11. hóban el kellett adnom. Gyönyörű egy ingatlan volt. Sajnos a vevő most ügyvédileg rejtett hibára vonatkozik, és kéri a teljes aljzatbeton felbontását, szigetélést, merthogy penézsesedés jelent meg nála. A levél most, 2013.05.02-án vettem át, melyben leírja, hogy 2012. dec-ben észlelt egy-két foltot, 2013.márc-ban takarított és az egyik fal teljesen penészes. Kérdésem, nem kellett volna két hónapon belül szólni? Nem évült el a szavatosság? Mennyi ideig hivatkozhat rejtett hibára? Ha Ő Ilyen ritkán takarít azaz én hibám? Az összes fala plafonig van feltornyozva mindenfélével. Nem használ páraelszívót csak légkondit. Az átadás-átvételnél le is írtuk, hogy szakemberei (kétszer is) is megnézték, jelen állapotát látta, tisztában van vele, hogy nem egy új építésű ház. A házon egyébként körbe ott a szigetelés nyoma, látható is. Az utolsó falnál volt puklisodás, de nem takartuk el direkt, azt mondta rá a szakembere, hogy ez az árába ok. (sajnos ezt nem írásban) És még igen nyomott áron is vette meg, maradt még hitelem is. Most lesz babám, és nincs pénzünk, sem saját otthonunk azóta sem. Ezt megteheti a vevő? Köszönöm előre is a válaszát


Tisztelt Krisztina!

A szavatossági határidő egységesen minden szolgáltatásra hat hónap, azzal, hogy ez a határidő elévülési határidő. A szavatossági elévülési határidő nyugvása vagy félbeszakadása esetén a határidő az elévülésre vonatkozó szabályok szerint hosszabbodik meg. A szavatossági elévülési határidő nyugvása vagy félbeszakadása folytán meghosszabbodott határidő legfeljebb véges, jogvesztő határidőn belül érvényesülhetnek, amely jogvesztő határidő általában egy év, tartós használatra rendelet dolog esetén három év. A szavatossági igény érvényesítése alatt a gyakorlat nem a kifogás közlését, hanem a hibás teljesítésből származó igénynek a bíróság előtti érvényesítését érti. Tehát a keresetet kell a teljesítéstől számított elévülési határidő alatt illetve jogvesztő határidő letelte előtt benyújtani. Pontosabb tájékoztatás a hibáról készült szakvélemény ismeretében adható.

Tisztelettel,

#73
Tisztelt Tanácsadó! Eladó lakásomhoz kapcsolódóan Szándéknyilatkozatot kötöttem egy potenciális vevővel, aki nyilatkozott arról, hogy - amennyiben elnyeri a megpályázott kisvállalkozói mikrohitelt (Széchenyi Terv) - akkor megveszi lakásomat egy a meghirdetettnél alacsonyabb áron. Én azt vállaltam, hogy értékesítési ajánlatomat egy bizonyos dátumig fenntartom. Abban is megállapodtunk, hogy a pályázat pozitív elbírálása esetén adás-vételi szerződást kötünk, a vételárat több részletben fizeti majd. Foglalót nem adott, semmilyen pénzmozgás nem történt. A szándéknyilatkozat csak ennyit tartalmaz, semmi mást. A kérdésem a következő. Bizonytalan, hogy a megnevezett dátumig elnyeri-e a pályázatot, vagy sem ... ugyanakkor, most jelentkezett egy másik vevő, aki azonnal megvenné a lakásomat, mégohzzá a meghirdetett áron. Abban kérném a segítségét, hogy Ön szerint, amennyiben nem teszek eleget a széndéknyilatkozatban foglaltaknak (vagyis eladom másnak, mielőtt még a pályázatot elbírálnák), az milyen következményekkel járhat rám nézve? Lehet-e kártérítési igénye velem szemben a szándéknyilatkozatot aláíró potenciális vevőnek? Mert egy ingatlanügynök azt mondta, mivel nem volt pénzmozgás, és a nyilatkozat tényleg csak ennyit tartalmaz, ezért nem lehetnek jogi következmények. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel, Szilvia


Tisztelt Szilvia!

Aki a szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötelezettségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlati kötöttség másfelől azt jelenti, hogyha a címzett az ajánlatot a kötöttség ideje alatt elfogadja, a szerződés létrejön. Ön tehát a szándéknyilatkozatban foglalt időpontig az ajánlatához kötve van, függetlenül attól, hogy történt-e pénzmozgás. Amennyiben ezt nem tartja be, a potenciális vevőnek kártérítési igénye lehet Önnel szemben.

Tisztelettel,

#75
Tisztelt Ügyvéd úr! 2005-ben vásároltunk egy tanyát, amelyen a tető komoly felújítást igényelt, amit mi újíttattunk fel. A vásárláskor az eladó tájékoztatása szerint a födémet ők fedték be gipszkartonnal a lakótérbe, ami le volt tapétázva. Véletlen se gondoltunk rá hogy az pozdorja lapokból van készítve.Csak most derült ki a számunkra mert leégett a tetőszerkezet és a tűz oltása miatt volt ahol a födémet is leverték a tűzoltók. A tűz okaként elektromos tüzet jelöltek meg ami a födémből indult ki. Mivel a pozdorja lap igen éghető, ha tudjuk kicseréljük. Rejtett hibaként az eladó fele érvényesíthetek-e kárigényt


Tisztelt Annamária!

A szavatossági határidő egységesen minden szolgáltatásra hat hónap, azzal, hogy ez a határidő elévülési határidő. A szavatossági elévülési határidő nyugvása vagy félbeszakadása esetén a határidő az elévülésre vonatkozó szabályok szerint hosszabbodik meg. A szavatossági elévülési határidő nyugvása vagy félbeszakadása folytán meghosszabbodott határidő legfeljebb véges, jogvesztő határidőn belül érvényesülhetnek, amely jogvesztő határidő általában egy év, tartós használatra rendelet dolog esetén három év. A szavatossági igény érvényesítése alatt a gyakorlat nem a kifogás közlését, hanem a hibás teljesítésből származó igénynek a bíróság előtti érvényesítését érti. Tehát a keresetet kell a teljesítéstől számított elévülési határidő alatt illetve jogvesztő határidő letelte előtt benyújtani.

Tisztelettel,

#83
Tisztelt Ügyvéd Úr! Arról szeretnék érdeklődni, hogy meddig érvényes a garancia egy 2008-ban átadott társasházra? Azzal a problémával fordulnék Önhöz, hogy sajnos az elszívó rendszert valószínűleg nem korrekten kivitelezték. Ez alatt az értem, hogy több lakás is rá van csatlakoztatva egy elszívó csőre és ha ők főznek az a mi lakásunkba is beáramlik, pontosan tudjuk, hogy mit fognak enni. Úgy tudom ennek nem lenne szabad így történnie. Sajnos ez csak nemrégiben derült ki, miután lakva is lett a lakás. A szerződés megkötésekor nem lett tudatva ez velünk. Kértem a közös képviselő segítségét többször is, de teljesen hiába (az építtető által lett ajánlva). Szomszédoknál is érdeklődtem, ott is volt vele probléma, de ők nem mutatnak különösebb érdeklődést a probléma iránt. Nálunk viszont elég nagy gondot okoz, főleg télen., illetve ha el szeretnénk adni. Próbáltam keresni rá megoldást, de jelentős többletköltségekkel járna. Mit tudok tenni? Nagyon szépen köszönöm a segítségét előre is!


Tisztelt Anna!

A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Kormány rendelet szerint a jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét terheli. A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év. Jótállás hiányában javaslom, hogy tűzzék napirendre, és a társasházi közgyűlésen döntsenek akként, hogy a javítást a felújítási alap terhére végzik el.

Tisztelettel,