Ingatlanjogi Tanácsadás

#569
Férjem ingatlana a húga nevén van, mivel elég sok kétes ügye volt, s nem akarta, hogy lefoglalás alá kerüljön. Házasságkötésünk után egy ingatlan ajándékozási szerződést írattunk egy ügyvéddel, amelyben a férjem nevére került az ingatlan én pedig haszonélvezője lettem. Ennek 5 éve. A Földhivatalban ez nem került rögzítésre az előbbiek miatt. A házra utána közel 20 milliót költöttünk, teljesen felújítottuk, parkosítottuk. Érvényes-e ez a közel 5 éves szerződés, bevihetem-e a Földhivatalba rögzítésre? Köszönöm.


Tisztelt Ilona!

Amennyiben az ajándékozási szerződés egyébként érvényesen létrejött, kizárólag az öt éves időmúlás miatt a szerződés nem válik érvénytelenné.
Ha rendelkezik a szerződésből két eredeti és egy ügyvédi szárazbélyegzővel ellátott másolati példánnyal, illetve a B400-as NAV adatlapokkal, a szükséges szolgáltatási díj megfizetése mellett a tulajdonjog, illetve a haszonélvezeti jog bejegyzését kérelmezve be is nyújthatja az okiratot földhivatalba. Kizárólag a leírtakból kiindulva a bejegyzésnek akadálya nincs.
Felhívom azonban a figyelmét arra, hogy 
a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző vagy bíróság bejelenti, illetve az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az állami adóhatóságnak, vagy a vagyonszerzésről az állami adóhatóság más módon tudomást szerez.
Lakóház ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke az ingatlan fentiek szerint megállapított forgalmi értékének 9%-a, egyéb ingatlan esetében pedig 18%-a.
Ugyanakkor mivel a szerződések földhivatalba történő benyújtásának határideje 30 nap, a késedelmes időszakra vonatkozóan a NAV mulasztási bírságot fog kiszabni, ami az ingatlan értékét és a mulasztás időtartamát is figyelembe véve jelentős összeg is lehet 
[az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 68. § (1) bekezdése és 91. § (1) bekezdése].

Az időközben megvalósított ráépítésre is tekintettel javaslom, hogy gondolkodjanak el az ajándékozási szerződés felbontásán, és egy olyan új szerződés megkötésén, melyben a ráépítés ténye és mértéke is megfelelően rögzítésre kerül majd.

Tisztelettel,

#568
Tisztelt Tanácsadó! Az alábbi témában kérném jogi tanácsadását, segítségét: 2015 óta mellékállású egyéni vállalkozóként, ÁNTSZ-engedéllyel rendelkező, és tanúsítvánnyal, oklevéllel rendelkező természetgyógyász-kineziológusként is tevékenykedem. Ez mivel csak melléktevékenység, főállásban a Veszprémi kórházban dolgozom, mint diplomás ápoló, heti szinten egy-két pácienst jelent. Férjemmel vettünk Pápán egy 12 lakásos társasházban egy garzonlakást (2 emeletes, közös udvaros a társasház, első emeleti a lakásunk, külön kapucsengővel). Egyes lakók megfenyegettek, hogy elérik, hogy a lakóközösség megtiltsa számomra, hogy a lakásban természetgyógyász-stúdiót üzemeltessek. Fentebb említettem, hogy átlagban heti egy-két páciensem van jelenleg is. Ez azt jelenti, hogy van olyan, hogy adott héten nincs is páciensem, a másik héten 1-2-3 maximum. Nem tartózkodnék állandó jelleggel a lakásban, a pácienssel történő időpont-egyeztetést követően csak adott időpontban lenne használatban a lakás. Nem állandó, napi többórás üzemidővel működő rendelőről van szó, hanem ESETI jellegűről. A kineziológia kezeléseket egyfajta alternatív pszichológiai kezelésként tudom leírni: beszélgetés és lelki tanácsadás történik a pácienssel. Egy kezelés ideje max. 60-90 perc. Kérdésem: megtilthatja-e a lakóközösség hogy ilyen, eseti jelleggel ott fogadjam a pácienseket? Nekem, illetve a lakóközösségnek milyen jogai és kötelezettségei vannak ilyen ügyben? Várom megtisztelő jogi válaszát!


Tisztelt Rita!

Véleményem szerint nem tilthatja meg a lakóközösség a fenti tevékenység végzését.
A lakás egészének vagy egy részének nem lakás céljára történő használatához fő szabály szerint nem szükséges a társasház hozzájáruló nyilatkozata.
A társasház kizárólag a szervezeti és működési szabályzatba foglalt rendelkezéssel tilthatja meg a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását, vagy határozhatja meg használatának és hasznosításának szabályait akkor, ha az ilyen helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetve szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni [A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII törvény 17. § (1) bekezdés b) pont].

Tisztelettel,

#567
2009-ben elváltam a férjemtől és a Bíróság az ingatlant 50-50 %-os megosztásban ítélte meg. Mivel nem tudtuk a másik felet (egymást) kifizetni, így az eladás mellett döntött a bíróság. Azóta áruljuk a házat. Most volna egy vevő aki készpénzzel kifizetné, de a volt férjem szavával éljek nem szimpatikusak a vevők, és nem adja el nekik. De engem sem óhajt kifizetni a házrészből, pedig mostanában egy nagyobb összeghez jutott, mely fedezné az én részemet. Válásunk óta kérem, hogy mivel én nem lakom a házban, állítása szerint Ő sem, pedig ott fürdik, mos, ruhát szárit, Wc-re jár stb... ezért így ez nem igaz, hisz, közüzemi számlákkal lehet bizonyítani a ház általa történő használatát. Kértem, adjuk ki albérletbe, de abba sem megy bele. Így tulajdonképpen én semmilyen módon nem jutok a pénzemhez. Az albérlet is részemről megoldást jelenthet, mivel kevés a nyugdíjam. Ezért kérdezném, hogy milyen jogi útja volna, hogy beleegyezzen az eladásba, esetleg albérletbe adásba, vagy időközönként általa használt ingatlan után valamennyi pénz fizetésébe? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm ! Tisztelettel: K. Ferencné


Tisztelt Tisztelt!

Sajnos, amennyiben a volt férje elzárkózik attól, hogy az ingatlant közösen értékesítsék, nem marad más lehetőség mint egy újabb peres eljárás, melyben az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérheti a bíróságtól.
Javaslom, hogy ajánlott, tértivevényes levélben hívja fel a volt férjét, járuljon hozzá az ingatlan értékesítéséhez a vevők részére, ennek hiányában pedig ahhoz, hogy szüntessék meg az ingatlanon fennálló közös tulajdont akként, hogy a vevők által kínált vételár alapul vételével váltsa magához az Ön tulajdoni hányadát.
Amennyiben a felhívás nem jár eredménnyel, bírósághoz fordulhat, és peres eljárás keretében kérheti az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését. Ha tulajdonostársa nem tudja - vagy nem akarja - megváltani az Ön tulajdoni hányadát, a bíróság a tulajdonközösség megszüntetését az ingatlan társasházzá nyilvánítása, vagy árverési értékesítése útján is elrendelheti. Az utóbbi esetben a költségek levonása után fennmaradó vételár kerül megosztásra a tulajdonostársak között, tulajdoni hányadaik arányában.
Arra a bíróság sem kötelezheti a volt férjét, hogy adja bérbe a tulajdonát, viszont az által elhasznált rezsiköltségek elszámolhatóak akár a közös tulajdon megszüntetése iránti perben is.

Tisztelettel,

#566
Révfülöpön vásárolok e hónapban egy nyaralót.  A vétel lebonyolítása után mi a teendőm, ha nem tudok leutazni a Tapolcai Földhivatalba. Milyen okmányokat kell megküldenem a Földhivatal részére,  és ez történhet e postai úton?


Tisztelt mihály!

Ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A nyaraló megvásárláshoz tehát ügyvédi vagy közjegyzői közreműködésre lesz szüksége. A kérdésében felsorolt teendőket tehát az Ön által megbízott jogi képviselő fogja ellátni.

Tisztelettel,

#565
Tisztelt Ügyvéd Úr! Tanácsát szeretném kérni ingatlan ügyben. Az ingatlan Kapuváron található aminek több örököse van. Az egyik örökös testvér párnak nagyobb része van az ingatlanban és ők a környéken élnek. A többi örökös a szélrózsa minden irányában. A Kapuvár környékén élő többségi örökösök semmilyen módon még nem tettek lépést,hogy eladnák az ingatlant vagy ha igényt tartanak az ingatlanra akkor a többi örököst kifizetnék. Kérdésem az lenne,hogy a többi örökös felszólíthatja-e őket az ingatlan eladására vagy ha nem adják el akkor a többi örököst fizessék ki a törvényileg járó X összeggel? Kihez fordulhatnak az örökösök jogorvoslatért és milyenek az esélyeik egy ilyen kacifántos helyzetben? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Ildikó


Tisztelt Ildikó67!

Igen, felhívhatja a tulajdonostársait a közös tulajdon megszüntetésére a fenti módon.
Amennyiben a felhívás nem jár eredménnyel, bírósághoz fordulhat, és peres eljárás keretében kérheti az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését. Ha egyik tulajdonostárs sem tudja - vagy nem akarja - megváltani a másikat, a bíróság a tulajdonközösség megszüntetését az ingatlan társasházzá nyilvánítása, vagy árverési értékesítése útján is elrendelheti. Az utóbbi esetben a 
költségek levonása után fennmaradó vételár kerül megosztásra a tulajdonostársak között, tulajdoni hányadaik arányában.

Tisztelettel,