Ingatlanjogi Tanácsadás

#523
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi ingatlanjogi témában kérném szíves segítségét: egy 1250 m2 telek - utcafronti oldalon - 2/3-a került értékesítésre, melyre egy ikerházat szeretnének építeni. Az ikerháznak csak egyik fele utcafrontos, a hátsó fél a fenti kistelekre néz. A maradék 1/3-ának 1 méter széles utcafrontról nyíló bejárási lehetőségben állapodtak meg. A telek 15%-ig beépíthető, így a jelenleg álló kisház és tervezett ikerházon felül még 30 m2 felhúzására van lehetőség. Érdeklődni szeretnék, amennyiben a jövőben a fenti 1/3 terület értékesítésre kerül lakóépület építésére, akkor a lentebbi részből igényelhet-e a vevő kocsihajtó bejárás vagy az ikerház területén keresztüli behajtási lehetőséget, ha előtte már használati megosztási szerződés van kötve? Illetve milyen lehetőséget tud ajánlani ennek elkerülésére? Beszéltem a Polgármesteri Hivatallal, ott azt mondták a Főépíétsz Irodán, hogy nem lehet szétválasztani az arányok és a telek mérete miatt. Válaszát előre is köszönöm! Köszönettel, K-né Cs. Petra


Tisztelt Petra!

Mivel a telek annak mérete miatt nem osztható meg, a használati megosztáson kívül más megoldást nem tudok javasolni.
A használati megosztás rendelkezései kötelező érvényűek a leendő tulajdonostársakra mint jogutódokra is. Arra azonban fel szeretném hívni a figyelmüket, hogy az 1/3 tulajdoni hányadra építendő épület esetében az építési engedély megszerzéséhez szükséges lehet az építmény gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozásának, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének biztosítására is.



Tisztelettel,

#522
Tisztelt Jogsebész! Egy hagyatéki üggyel kapcsolatban kérném a segítségét. Szüleink halála után megvolt a hagyatéki tárgyalás. A határozat szerint négyen testvérek lettünk az örökösök. Nemrég úgy döntöttünk, hogy eladjuk a házat, amit örököltünk. A problémánk, hogy a legidősebb bátyánk 1986-ban disszidált, és azóta sem a házzal kapcsolatban, sem egyéb módon semmilyen anyagi segítséget nem nyújtott. A ház értékét mi hárman növeltük, garázzsal, emeletráépítéssel, felújítással, szigeteléssel. Nagyon igazságtalannak érezzük, hogy bátyánk egy növelt összeget kapna! Kérdésem, hogy lehet- e a hagyatéki határozatot módosítani, fellebbezni. Válaszát előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: Magdolna


Tisztelt Magdolna !

A jogerős hagyatékátadó végzést a fentiekre hivatkozással módosítani nem lehet.
Az Önök által a közös tulajdonú ingatlanon elvégzett jelentős értéknövelő beruházások viszont a tulajdoni hányadok módosulását eredményezte az Önök javára.
Az értéknövelő beruházások tekintetében a külföldön élő tulajdonostársnak akkor is elszámolási kötelezettsége lenne Önök felé, ha a beruházás nem járt volna a tulajdoni hányadaik megnövekedésével.
Az értéknövekedés, illetve tulajdoni hányad módosulás mértékének megállapítása szakértői kérdés.

Tisztelettel,

#521
Tisztelt Ügyvéd úr! Azzal kérdéssel fordulok Önhöz, 2010-ben édesapám halálát követően örököltem a hagyaték szerint (amit sajnos akkor nem utasítottam vissza) I. ingatlan 1/4 részt. 6.000.000.-Ft hagyatéki értéken, mely 36.000.-CHF jelzáloghitellel meg van terhelve, ami a mai napig 49.000.-CHF-re duzzadt, illetve II. ingatlan 1/4 részt 3.000.000.-Ft hagyaték értéken. A svájci frank alapú hitelnél húgom az adós, az édesanyám a készfizetőkezes és zálogkötelezett, illetve édesapám volt kezes és zálogkötelezett. Én semmilyen formában eddig a hitelben nem szerepeltem. Mivel a kezességet is örököltem csak a hagyaték erejéig felelek a hitelért vagy azon felül is a saját vagyonomat is megterhelhetik, ha nem fedezi a végrehajtási összeg a hitelt? A II. Ingatlan eladásra került, így 750.000.-Ft amivel még felelhetek. Az is a hitelhez tartozik ilyenkor? Válaszát előre is köszönöm Éva


Tisztelt Éva!

Ahogy azt már több korábbi válaszomban is megírtam – ha a bankkal nem kötött ettől eltérő megállapodást – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:96. §-a szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért kizárólag a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Az örökös egyéb vagyonával csak akkor felel, ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai már nincsenek az örökös birtokában, de ekkor is csupán az öröksége erejéig.
Amennyiben a végrehajtásból befolyt összeg nem elegendő a tartozás kifizetésére, a bank a tartozás erejéig követelheti Öntől a 750.000,- Ft megfizetését.

Tisztelettel,

#520
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbiakkal kapcsolatban kérem a segítségét: 2008-ban édesapám halálával megörököltem a szülői ház 50%-át, a másik 50% édesanyám nevén van, illetve holtig tartó haszonélvezet az egész ingatlanon. 2011-ben lányommal az egyedül élő édesanyám hozzá járulásával hazaköltöztünk a 110m2-es lakásba, mely 3 bejárattal rendelkezik, osztható. Idő közben a lányom a volt barátjával, aki 300 km-re lakik városunktól megszakította a kapcsolatát, mert mentálisan problémás volt… a saját édesanyja írta „mondtam, hogy skizofrén... „ A szakítást követően bennünket sms-ben fenyegetett, hogy ellehetetleníti az életünket és ki is lakoltat… A fiatalember a lányomról mindenféle valótlan dolgokat kezdett terjeszteni…,(ismerősöktől tudjuk-tapasztaltuk), minket pedig sms-ben fenyegetett. Édesanyám azért fordult az unokája ellen, mert a volt barát egyértelműen a lányom ellen fordította a nagymamáját ( 84 éves), akivel tudomásom szerint a mai napig telefonon ápolják a kapcsolatot. Egyértelművé vált számunkra, hogy befolyásolta a nagymamát és mindezek következményeként bekövetkezett a lakás kiürítési per. Így sikeresen szétdúlt egy családot... A fenyegetésekről vannak írásos bizonyítékaink, melyek a bírósági tárgyaláson bemutatásra is kerültek. A tárgyaláson ez édesanyám sajnos változtatott a hozzáállásán, nem mutatott békülési hajlandóságot, így az az egyezség született, hogy lányom április 30-ig ruháit elpakolja onnan, mivel más tulajdona nincs a lakásban. (Itt kívánom megjegyezni, hogy az udvar, ami az ingatlanhoz tartozik, sok évvel ezelőtt megosztásra került, így külön helyrajzi számon a kertrész, amin nincs építmény a lányom nevén van, ami csak a főbejáraton át közelíthető meg, mivel a kert végén a Zagyva városi szakasza, oldalt pedig a szomszédok határolják. A Bírósági határozat sajnos nem tartalmazza az alábbiakat ezért is fordultam Önhöz segítségért…. Ha mégsem költözik onnan el határidőre a lányom, mert pl nem talál megfelelő albérletet, annak milyen következményei lehetnek? Esetleg lehet a Bíróságon kérvényezni haladékot? –ha igen hogyan? Ha erre nincs lehetőség, az esetleges kilakoltatás hogyan működik, egyik napról a másikra, vagy ezt is valahol egy külön eljárás keretén belül kell elindítania az édesanyámnak, vagy azonnal jön valaki is kipakolja? Nagyon fontos számomra, ha nincs más lehetőség és a lányomnak, költöznie kell… hozzám bármikor jöhet az ingatlanba, tartózkodhat ott és mint vendégem akár alhat is nálam? Egyáltalán milyen szabályok és hogyan vonatkoznak ez esetben a mi találkozásainkra, a gyermekemmel mi módon lehetünk együtt ott, ahol az én otthonom van …. Segítő válaszát, tanácsát tisztelettel köszönöm! H.Zsuzsa


Tisztelt Zsuzsa!

Ha a lánya nem költözik el határidőre, a jogcím nélküli használat miatt használati díj megfizetésére kötelezhető.
Amennyiben később szeretett volna kiköltözni az ingatlanból, ezt a perben kellett volna kérelmeznie.
Ha a lánya önként nem teljesíti a jogerős bírósági határozatban foglaltakat, az édesanyja végrehajtási eljárást indíthat a lakás kiürítés iránt. Ennek keretében a bíróság és a végrehajtó különböző eszközökkel élhetnek pl. az önkéntes teljesítés elmaradása miatt pénzbírság megfizetésére kötelezhetik a lányát, illetve végső soron a rendőrség közreműködésével is kiüríttethetik az ingatlant. A végrehajtás költségeit a lányának kell majd viselnie.
Meglátogathatja Önt a lánya, de véleményem szerint életvitelszerűen nem lakhat Önnél. Figyelemmel az édesanyja javára bejegyzett özvegyi jogra Ön is csak azért tartózkodhat az ingatlanban, mert azt az édesanyja megengedi Önnek.

Tisztelettel,

#519
Tisztelt Ügyvéd Úr! Amiben szeretném a segítségét kérni. A volt párommal közösen vásároltam egy ingatlant (nem egyenlő tulajdonosi hányaddal),  amibe ő költözött be szétválásunk után. Közösen vettünk fel hitelt. Mivel neki magasabb volt a bejelentetett fizetése, ő lett a hitel kerelmező, de én is szerepelek a szerződésben. A kérdésem arra irányul hogy miután lejár a hitel, megtámadhatja-e a tulajdoni hányadot, és a hitel részét is magáénak követelheti-e, miszerint tőle vonták a hitel részleteit. Most épp azt kérelmezi tőlem, hogy a hitel szerződést változtassuk meg, hogy egyedüli hitelesként szerepeljen a szerződésben. Ha nem egyezek bele a változtatásba, akkor is követelheti a hitellel vásárolt tulajdoni hányadot, ha én nem használom az ingatlant? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel. M. Ádám


Tisztelt M. Ádám !

Tisztázandó lenne, hogy a „volt párja” alatt élettársat vagy házastársat ért-e?
A kérdésében szereplő információk alapján általánosságban annyit mondhatok, hogy arra az időszakra, amíg Önök között fennállt az életközösség a párja nem kérheti a törlesztő részletek elszámolását, akkor sem, ha azt az ő számlájáról vonták. Az életközösség megszakadását követően a volt párja által teljesített törlesztő részek Önre jutó hányadát azonban köteles felé megtéríteni. Ennek hiányában egy közös tulajdon megszüntetése iránti perben ezen összeg beszámítható az Önnek járó megváltási árba.
Nem tisztázott az sem, hogy Ön miért nem használja az ingatlant? Megtiltotta-e a volt párja, hogy bemenjen az ingatlanba? Van-e bírósági ítélet, amely a volt párját jogosítja fel az ingatlan kizárólagos használatára? Önmagában az a tény, hogy nem használja az ingatlant, nem menti fel Önt a hitel törlesztő részletek teljesítésének kötelezettsége alól.
Kérdései megválaszolásához az ügyben keletkezett iratok áttanulmányozása szükséges, azokra a jelen honlap keretei között tehát nem adható kielégítő válasz.

Tisztelettel,