Ingatlanjogi Tanácsadás

#494
Tisztelt Cím! Használt ingatlaneladás vonatkozásában 2 pontban kérnék, tisztelettel sürgős tanácsot, vagyis részben megerősítést. A vevőjelöltem készpénzéből, valamint lakásvásárlási hitelből és kevés CSOK- ból kívánja kiegyenlíteni az ingatlan ellenértékét. Sajnos a bankok érdekét védő jogszabályok, hogy az emberek bátran folyamodjanak hitelhez, minden kockázatot az eladó nyakába varrtak. Vagyis, ha a vevő érdekkörébe tartozó, de vevőn kívülálló okok miatt hiúsul meg az ügylet, akkor a szerződés előtti állapotot kell visszaállítani és a foglalót is vissza kell fizetni az eladónak. Tehát, ha az ügy folyamán valamely okból úgy dönt a bank, hogy nem folyósít hitelt, vagy éppen a vevő gondolja meg magát és haver a bankigazgató, mert az esetünkben így van, vagy éppen titkosszolgálati eszközökkel akarnak valakit csőbe húzni, megtehető. Főleg olyan esetben, mikor az eladó is vásárlási kényszerhelyzetben van, szoros időpontokkal és a foglalóból történő kényszerű foglalással. Mert ugye aki csak készpénzes vevővel áll szóba, az bizony nem megy bele olyan szerződésbe, hogy a vevő vevőjétől függjön az általa átvett foglaló sorsa. Ami még ezzel kapcsolatban pofátlan szembeállítás, hogy viszont az eladó érdekkörében felmerülő, a szerződést meghiúsító ok fellépte esetén a foglaló duplán jár vissza. Ezt az áldatlan és a jogszabályok által teremtett helyzetet a következőképpen próbálom elkerülni, de nem tudom, hogy a vevő elfogadja- e, vagyis egyáltalán belekerülhet- e a szerződésbe: "Abban az esetben, ha a vevők érdekkörében felmerülő, de a vevőknek fel nem róható okból nem jön létre a jogügylet, akkor a foglaló gyanánt kifizetett 5 millió forintból kártalanítás címén 3.5 millió forint az eladót illeti. A nevezett, kártalanításra szánt összeg az eladót érintő vásárlási kényszerből eredő foglalási kényszer által elveszett összeg fedezetére, a vásárolandó ingatlan keresése okán felmerülő költségek, a költözéshez szükségesnek vélt beruházások, valamint a nem anyagi kár kiegyenlítésére szóló átalány." A másik kérdés, hogy jogszabály kötelezi- e bankot arra, hogy a hitel úgy legyen utalva a vevő bankjába, vagy csak úgy a hitelfolyósítás egyik feltételeként kiköti? Mert én költségmentesen kp. - ben szeretném átvenni. Mi erre a megoldás, mit lehet lépni? Köszönettel: K. Géza


Tisztelt Géza!

Ha a bank következetesen érvényesíti a foglalóval kapcsolatos álláspontját, akkor minden bizonnyal az Ön által írtakat sem fogja elfogadni, az ugyanis lényeges tartalmi elemeit tekintve a foglaló fogalmának felel meg.
A problémát tehát abban látom, hogy nincs megállapodás Ön és a vevője között: Ön foglalót szeretne, a vevő bankja viszont olyan nyilatkozatot kér a szerződésbe foglalni, ami ennek ellentmond. Javaslom, hogy a vevője keressen fel más bankot is, ugyanis a pénzintézetek eltérő feltételekkel folyósítják a CSOK-ot.
Második kérdésére válaszolva igen, a bank köteles utalni a CSOK-ot és a kamattámogatott hitelt; a fenitek igénylése esetén ugyanis az ingatlan vételárának legfeljebb 10%-a teljesíthető készpénzben. Szintén megállapodás kérdése, hogy a vevője hajlandó-e kifizetni Önnek a készpénz felvételének díját. Nem gyakori az ilyen megállapodás, de jogi akadálya természetesen nincs.

Tisztelettel,

#451
Tisztelt ügyvéd! Azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy van egy lakásom, amit szocpolra vásároltam (3 gyerekem van) 2006-ban. De akitől vettem, 2007-ben aláíratott velem egy előszerződést, amire azt mondta, hogy villany átíratás. De mivel nem történt meg az adásvételi szerződés megírása, így az előszerződés 5 év után elavult. Szeretnék beköltözni a házamba, de nem engedik, mert az előszerződéssel fenyegetnek, hogy az övék a házam. Én tulajdoni lapot mindent vittem magammal, de még így sem tettek ennek eleget.  Ezért kérem lenne szíves leírni, ilyenkor mi  a teendő? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: B. Erzsébet 


Tisztelt Erzsébet!

Nem igazán világos számomra, hogy amennyiben nem volt színlelt a jogügylet, amellyel a lakásépítési kedvezményt igénybe vették, miért nyugodott bele 10 évig abba, hogy nem használhatja a saját tulajdonát képező ingatlant. Ha nem lakta/lakja az ingatlant, a felvett kedvezmény visszafizetésére is kötelezhetik. Javaslom, hogy lakás kiürítése iránti per megindítása végett forduljon ügyvédhez. Átfogóbb tanácsadáshoz az okiratok ismeretére lenne szükség.

Tisztelettel,

#450
Tisztelt Ügyvéd Úr! Férjemmel közös ingatlanunkat 2008-ban vásároltuk megelőlegező szocpollal. A 2 gyermek megszületett. Most kaptam egy jó állásajánlatot, de ahhoz egy másik városba be kellene jelentkeznem ideiglenes lakcimmel (szerencsére szüleim ott élnek, igy lenne hova). A munkát viszont itthonról is tudnám végezni. Szóval gyakorlatilag csak a szerződéshez kell ideiglenes cim. A kérdésem az, hogy ilyenkor is vissza kell-e fizetni a szocpolt? Mert akkor nem éri meg a munka. Vagy csak részarányosan kell visszafizetni? Még 2 évünk van hátra a szocpolból. Köszönettel! Éva


Tisztelt Éva!

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet 21. § (3) bekezdés c) pontja értelmében, ha a lakásépítési kedvezmény igénybevételével épített lakás az elidegenítési és terhelési tilalom időszakában nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál, akkor a támogatást vissza kell fizetni.
A lakóhely megváltoztatását és annak tényét, hogy a lakás nem saját maga és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál, a személyi adat- és lakcímnyilvántartó hatóságnál történt lakcímbejelentéstől számított 30 napon belül az iratok egyidejű csatolásával köteles a kormányhivatalnak bejelenten. Amennyiben a támogatott személy a bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, a visszafizetési kötelezettség a lakóhely megváltoztatásának napjától számítva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. §-a szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.
A visszafizetés módjáról a hivatkozott kormányrendelet 21/B. §-a rendelkezik.

Tisztelettel,

#449
Tisztelt Ügyvéd úr! El lehet-e kerülni a közös tulajdonjog megszerezését, ha régebben a szocpolt meg az építési engedélyt azt hiszem, úgy adták be hogy közösen lesznek a tulajdonosok? A ház emeleti részéről lenne most szó. Válás miatt már nem lakik otthon az apa, majdnem 4-5 éve. Mit lehet tenni ilyen esetben?


Tisztelt Bertalan!

Amennyiben már megépült a ház emeleti része, azon közös tulajdon keletkezett, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban ki szerepel tulajdonosként. A közös tulajdon keletkezését tehát már nem lehet elkerülni (lakásépítési támogatás igénybevétele esetén egyébként sem), a házastársi közös vagyont viszont természetesen meg lehet osztani.

Tisztelettel,

#378
Testvéremmel közösen 50-50%-ban van egy családi házas ingatlanunk. Megegyeztünk, hogy ő el szeretné adni, én meg szeretném venni az ő 50%-át. Kérdésem: milyen kölcsönt vehetek igénybe? Szocpol-t vagy milyen kedvezményt? 1 gyermekünk van szeptemberben várjuk a második gyermekünket. A ház /kb. 80 nm/ felbecsült értéke 30 millió forint. Feleségemmel együtt mindketten dolgozunk. Havi jövedelmünk kb. 250 - 300 ezer forint. Köszönöm. dédi


Tisztelt dédi!

Közeli hozzátartozótól történő vásárlás esetén sem CSOK-ot, sem kamattámogatott hitelt nem vehetnek igénybe. A bankok hitelezési gyakorlata eltérő abban, hogy egyéb hitelt folyósítanak-e közeli hozzátartozók közötti jogügylet esetén. Érdemes tehát több pénzintézet ajánlatát is áttanulmányozni, ha a vásárlásnak nem feltétele a CSOK vagy a kamattámogatott hitel igénybevétele.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,