Ingatlanjogi Tanácsadás

#260
Tisztelt Cím! Egy a tulajdonunkat képező sarokházban élünk. Közvetlenül a házunk előtt és mellett, a házunk falának tövében járda található, amivel még nem is lenne akkora baj... Azonban a házunk mellé, közvetlenül a fent említett járda mellé ( az úttest és a járda közötti területre) egy a teljes házunk hosszában elterülő parkolót építettek a közforgalom számára. Így kb. 1,5 méterre a házunk falától, az ablakainktól parkolnak az autók éjjel-nappal. Az emberek az ablakaink alatt járatják, füstöltetik az autóikat, csapkodják az ajtókat. A fiatalok bömböltetik a zenét, üvöltöznek éjszakákon át. Kérem szíves segítségét arra vonatkozóan, hogy fent leírt módon kiépített parkoló ( 130-150 cm -re egy lakóépület ablakitól és falától) a jogszabályoknak megfelel-e, illetve az említett zajártalom és szmog tekintetében van-e lehetőség annak megszüntetésére, mérséklésére?


Tisztelt István!

A kérdése megválaszolásához nélkülözhetetlen a vonatkozó önkormányzati rendelet ismerete. Minden bizonnyal az építési szabályok betartása mellett épült meg a parkoló. A fentiek azonban nem zárják ki, hogy amennyiben kár érte Önt (pl. az ingatlana értéke csökkent), kártérítési pert indítson. A perben eljáró bíróság a jogalap tekintetében azt vizsgálja majd, hogy a parkoló által okozott zavarás mértéke a szükséges mértéket meghaladja-e, vagy sem. Amennyiben a zavarás meghaladja a szükséges mértéket, Ön jogosult kártérítésre. A fentiek, illetve a kár összegszerűségének megállapítása szakértői kérdés.

Tisztelettel,

#231
Tiszteletem Ügyvéd Úr! Kérdésem vízóra elötti csőtöréssel kapcsolatos. Tavaly karácsonykor csőtörés volt a vízóra elötti csővezetéken. Meg is javították. Januárban elkezdett süllyedni a ház sarka, repedések a falon, ablak alatt, ki lehet látni az utcára, még az úttest is megsüllyedt, ez miatt. Utcafrontra épült ház. Kárbejelentéssel fordultam a Víz Kft felé, elismerték a felelősséget. Telefonon megkértek, hogy keressek cégeket akik helyreéllítják a házat. Kettő közül én az olcsóbbat küldem nekik el. Folyik a levelezgetés. Mai levelükben azt javasolják, hogy én vegyem fel az ő biztosítójukkal a kapcsolatot, a panasz megszüntetése érdekében. Az ismerőseim lebeszélnek erről, mert én a Víz Kft-vel állok szerződésben, és nem az ő biztosítójukkal. Az idő múlásával minden nő. A ház is kezd balesetveszélyessé válni, a kifelé dőlő falak miatt, a tető is omlik. A cégek már nem biztos, hogy vállalják annyiért. Kérdéseim közül csak a legfontosabbakat teszem fel. Hogyan tudom a helyreállítást megsürgetni? Ki köteles helyreállítani a házat? Ki viseli ennek költségeit? Ha baleset történik az omladozó ház miatt, ki a felelős? Egy 84 mama aki nem tud kimozdulni a lakásból, képtelen megoldani ezt a helyzetet, családja sem tud neki jogi dolgokban tanácsot adni. Kérem segítsen, ha tud. Előre is köszönöm.


Tisztelt Éva!

Az ismerőseinek igaza van abban, hogy Ön nincs jogviszonyban a károkozó biztosítójával, azonban ez nem zárja ki, hogy kárbejelentéssel forduljon a biztosító felé. Önmagában a biztosító felé történő kárbejelentés nem jelent joglemondást a károkozó irányába, tehát ha a biztosító elutasítja igényét, még mindig érvényesítheti azt közvetlenül a károkozóval szemben.
Az Ön kötelezettsége, hogy az ingatlan további károsodását megelőzze, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:525. § alapján ugyanis a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Ezen kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. Egyebekben az okozott kárt maga a károkozó, vagy helyette a biztosító köteles viselni.
Az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
Annak érdekében, hogy a kár elhárítása minél előbb elkezdődhessen, javaslom, hogy haladéktalanul tegye meg a károkozó által szükségesnek tartott kárbejelentést a biztosító felé, hivatkozva azon tényre is, hogy a károkozó elismerte a felelősségét!

Tisztelettel,

#219
Tisztelt Ügyvéd Úr! Albérletben élünk az élettársammal. Tavaly Márciusban költözünk be szerződéssel 2 havi kaucióval részben bútorozott lakásba. A nyáron nem volt semmi probléma a lakással de ahogy jöttek a hidegek a fal egyre jobban vizesedett a szobában. A végén már mind a 3 fal tiszta penész volt a víztől. Egész télen mondtam a főbérlőnek, jöjjenek át és nézzék meg ők is. Nem jöttek akárhányszor szóltam nekik. Nem olyan rég ki cseréltük a lakáshoz járó hűtőt vettünk egy sajátot mert az számunkra kicsi volt amit kapunk. Ekkor mondta a főbérlő hogy át gondolta a dolgokat miért lehet vizes a fal és penészes. De előtte jól össze is kaptunk szóban hogy nem szellőztetünk eleget. A télen nem is tudtunk olyan szinten szellőztetni egy egy szobás lakást. De jobb időben egész nap nyitva ajtó ablak páramentesítőt is vettünk már mégsem javult a helyzet. A végén be látta hogy ők a hibásak a lakás vizesedése miatt mert nincs a talajnál szigetelés hanem talán ott lehet a szigetelés ameddig vizesedett a fal mert csak egy részig volt vizes. Elvileg a jövőhónapban lesz belső szigeteléssel felújítva a lakás amit a tulaj finanszíroz. A kérdésem az lenne, hogy én kérhetek kártérítést mivel a szobabútoraim amit én vettem, rohadnak és penészesek a víz és a pára miatt ha ilyen estre a szerződésben nincs szó csak olyanról hogy mi a teendő ha én kárt okozok neki. amit egyébként be is tartott mert a télen neki csúsztunk az autóval a kapunak és ő a javítási összegre igényt is tartott. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Éva


Tisztelt Éva!

Kártérítés akkor is jár, ha ezt a szerződésben nem rögzítették. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:137. §-a szerint a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Ha tehát a bútorban keletkezett kár okozati összefüggésben van a bérbeadó szerződésszegésével, akkor jár kártérítés. Ugyanakkor a 6:144. § a károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait rendeli alkalmazni. Ennek megfelelően a 6:525. § alapján a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. Vizsgálandó tehát, hogy elhárítható vagy enyhíthető lett volna-e a kár pl. a bútor faltól történő elmozdításával. Ha igen, akkor a bérbeadó nem köteles ezt a kárt megtéríteni.

Tisztelettel,

#216
Tisztelt Ügyvéd Úr! Kertvárosban lakunk, a főút melletti vízvezető ároktól 1,5 méterre van a házfal. Az utóbbi években megnövekedett forgalomtól (Vízmű többtonnás járművei) folyamatosan omlik be az árok oldala, az átereszeket nem tisztítja a Vízmű, így minden zivatar alkalmával a mély árok megtelve vízzel kiönt és több cm vízben áll a ház. A víz lassan folyik el, inkább a talaj szívja be, ami a lábazathoz szivárog. Ennek látható jele van a házfalon. Az önkormányzati képviselő beszélt a céggel, semmi jóval nem kecsegtették, hogy változtatnának valamit is a jövőben. Az a kérdésem, hogy nyújthatok-e be panasz mellett igényt a Vízműhöz, hogy a házunk vízszintes szigetelésének költségeit állja a cég a felelősségbiztosításukból? - megjegyzem, hogy a problémás helyen a fal azon része átvizesedve elvált és megsüllyedt nagyjából 2 cm-t. Nem akarok követelőzni velük szemben, de 8 éve nem csinálnak semmit. Valamilyen módon elérhetem-e, hogy a vízelvezető árkot betonelemekkel rakják ki, mint sok helyen a városban? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel


Tisztelt Edina!

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy kizárólag a vízmű lenne felelős a károkozásért. A víztelenítő árok szükséges méretű keresztszelvényét, a burkolt árkok és zárt vízelvezető rendszerek működését az éves fenntartási program szerint, azok eltömődése előtt a közútkezelőnek kell biztosítani, lakott területen kívüli és belterületi útszakaszokon egyaránt. Külön figyelmet érdemel a burkolt árkok, folyókák és a vízelvezetést biztosító szegélyek rendszeres tisztán tartása. Belterületen a csapadékvíz elvezetésére szolgáló műtárgyakat évente legalább egyszer karban kell tartani, ezzel biztosítva a víz zavartalan lefolyását. Földutak esetén a vízelvezetés és a hozzá kapcsolódó műtárgyak fenntartása hangsúlyozottan fontos feladat, a fenntartási feladatokat a fentiek értelemszerű alkalmazásával kell ellátni [a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet 5.6.5.]. Ha a közút kezelője a fenti kötelezettségét elmulasztja, és a mulasztása okozati összefüggésben van az Önt ért kárral, akkor a közút kezelője tartozik kártérítési felelősséggel. Kártérítési igényét peres eljárás keretében érvényesítheti.

Tisztelettel,

#29
Tisztet Ügyvéd úr! Idén augusztusban vásároltam egy 60 nm-es lakást. Rögtön nem költöztem be, mert bizonyos felújításokat kellett végezni, fürdőkád csere, járólapozás, csempézés stb. Szept. 22-én költöztem be. Sajnos nagyot csalódtam a lakásban, mivel benne lakva észleltem csak, hogy igen "áthallásos", vagyis bármit csinálnak a szomszédok, mindent lehet hallani, állandó kopogó hangok, járkálások, ajtócsukások stb. Ilyen áthallást egyik korábbi lakásomba sem tapasztaltam, és nem is gondoltam rá hogy ez probléma lehet ebben a házban. Kérdésem, hogy ez rejtett hibának számít-e, illetve tájékoztatni kellett volna-e az eladónak erről a tényről. Köszönöm válaszát.


Tisztelt Liza!

A kérdés eldöntése szakkérdés. Első körben célszerű lenne egy szakértőt megbízni, hogy állapítsa meg, mi okozza az "áthallást": a nem megfelelő hangszigetelés, mely rejtett hibának minősülhet, vagy a szomszédok birtokháborító magatartása, mely utóbbi nem minősül rejtett hibának.

Tisztelettel,