Ingatlanjogi Tanácsadás

#429
Tisztelt Ügyvéd Úr! Véleményét kérem szépen a következő ügyben: forintosítás alkalmával, a lakáshitelemet átvittem egy másik bankhoz. A megbeszélt összeget folyósították, illetve az eredeti banknak kifizették, viszont a fedezetül szolgáló ingatlanra való jelzálogjog bejegyzés, a bank hibájából meghiúsult (ez volt 2015. októberében és azóta sem orvosolták a hibát, pedig a földhivatal tájékoztatta őket, a fellebbezési idő (30 nap) is letelt). Így jelenleg a tulajdoni lapon a bank bejegyzési kérelmének és annak elutasításának ténye szerepel. El szeretném adni az ingatlant, azonban a 2013. évi V. törvény szerint is jóhiszeműen szeretnék eljárni, viszont a bank bambaságát nem az én időmből/költségemből szeretném kijavítani (1 alkalommal tájékoztattam a bankot erről, telefonon - erről felvételt készítenek elvileg). Kérdésem az, hogy lehet-e problémám belőle a későbbieknek (nekem, vagy az új tulajdonosnak)? Az elutasított bejegyzéssel együtt is él-e a bank által igényelt elidegenítési jog? Kell-e tájékoztatnom a bankot az eladás tényéről? A meglévő, rendszeresen törlesztett hitelt így is áttehetem az újonnan megvásárolandó ingatlanra? Ha nincs bejegyezve a jelzálogjog akár el is "felejthetem" (gonosz módon) az új ingatlanra való jelzálogjog bejegyeztetést? Ha "megfeledkezek" a bankról, úgy hogy rendszeresen fizetem azért a részleteket, utólag számon kérhető vagyok-e én azért, hogy nem jártam rá a fejükre, hogy ugyan oldják fel a saját mulasztásukat? Elég, hogyha az adás-vétel, illetve új ingatlan beszerzése után szólok a banknak az új ingatlanra való hitel-áttételről? Így kevesebb bürokráciával, és a banktól megszokott időhúzást elkerülve tudnám megoldani az adás-vételt... előre is nagyon köszönöm megtisztelő válaszát! Üdvözlettel, Sz. Ervin

#428
Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesapám 84 éves, egyedül él saját tulajdonú, per- és tehermentes öröklakásában vidéken. Egyedüli gyerek vagyok, szüleim még gyerekkoromban elváltak, új házastárs és gyerek nincs. Öröklés szempontjából tiszta a helyzet, szándéka szerint is én öröklök, végrendelete tudtommal nincs. Ahogy egyre idősebb, egyre nagyobb gond annak megoldása, hogy mi lesz vele, ha romlik az állapota. Egyelőre fizikailag jól van, inkább mentálisan van gond az egyedüllét miatt. Sajnos az összeköltözés megoldhatatlan és más megnyugtató megoldást se sikerült kivitelezni (idős otthon). Egyedül rám számíthat, nekem kell megoldanom az ellátását, ha már rászorul. A lakást nem szándékozom életében eladni, kivéve ha ő akarja, vagy az ápolási költségek fedezése máshogy már nem megoldható. A problémám az, hogy szeretném kivédeni, hogy még életében ne tudja valaki csalással, valami ígérettel megszerezni tőle a lakást és az ingóságokat. Mi lehet jó, ésszerű megoldás: ajándékozási szerződés az ő haszonélvezetével, az én haszonélvezetem bejegyzése, öröklési szerződés vagy valami más? Válaszát várva, üdvözlettel M. Enikő

#427
Tisztelt Ügyvéd Úr! Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy van egy családi házunk melynek apukám halálát követően 1/4 a tulajdonom. A családi házat 36.000.- CHF jelzálog alappú hitel terheli amit a húgom vett fel (ő az adós) és édesanyám készfizető kezes. Kérdésem, hogy anyukám halála után a készfizető kezesség örökölhető-e, ha igen mekkora részre terjed ki? Az én örökölt 50%-omon felül is megterhelhetik vele az ingatlanjaimat amin a saját nevemen szerepelnek, ha nem elegendő az árverés követően az árverezett ingatlan értéke a hitel kifizetésére? Célszerűbb lenne nekem lemondani a teljes anyai örökségről most még ameddig nem késő?

#425
Üdvözlöm! 2014-ben albérletbe költöztünk a családommal. A hirdetésben szerepelt az adott ingatlan és, hogy a tulajdonos el enged egy havi kauciót. Kértem a tulajdonost, hogy kössünk szerződést erre a válasza az volt, hogy küldjek neki e-mailben egy szerződés tervezetet akkor. El is küldtem, és időközben birtokba is vettük a kiadott lakást. Tisztasági festést végeztünk és a festés után nem sokkal bogarak lepték el a lakást. Eleinte arra gondoltunk, hogy a nyitott erkély ajtón bejövő szúnyogok csipkednek össze minket. De mint később kiderült a rovarirtó közölte velünk, hogy poloskával van gondunk. Mondanom sem kell a két gyermekünk miatt, akik már lassan úgy néztek ki mintha bárányhimlősek lennének közöltük a tulajdonossal, hogy el szeretnénk költözni. Mindeközben fizettük a díjakat neki, persze szerződést ekkor sem volt hajlandó aláírni, és a kézbe adott pénzről sem adott semmi bizonylatot, hogy át adtuk neki. Nem érdekelte a problémánk sem. Beköltöztek a bogarak az ágyakba a konnektorokba és egyszerűen nem lehetett kiirtani őket. A rovarirtó tanácsa az volt, hogy hagyjuk el a lakást egy pár hónapra és kiéheznek így a bogarak nem tudnak tovább szaporodni. Így is tettünk. Most ott tartunk, hogy 1 év elteltével feljelentett a rendőrségen a tulajdonos csalás miatt és szóbeli szerződésre hivatkozik. Nem egyeztünk meg semmiben, de ő ezt állítja. Kérdésem mit tehetek ilyenkor, hogyan védjem meg magam? Köszönettel

#424
Tisztelt Uram! Szeretnék jogi tanácsot kapni szolgalmi joggal kapcsolatban. A tulajdonomban lévő ingatlanra a víz és szennyvízbekötés a volt sógorom (akkor húgom férje) telkén keresztül történt. Ő hozzájárult. és ennek megfelelően a vízmű megcsinálta a bekötéseket. Közben a sógor elvált a tulajdont eladták, de az új tulajdonost nem tájékoztatták arról hogy a kerítéstől 80 cm távolságra a közös telekhatáron 20 méter szélességben van a szomszéd (jelen esetben az én bekötéseim). Az idő múlásával /9 év 11 hónap/ az én kertes kis házamra vevő jelentkezett. Az adásvételi szerződést megcsináltuk /csere+ ő ráfizet/. Az ő ingatlanára jelzálog van bejegyezve, amit át akar hozni a tőlem megvett tulajdonra. A baj akkor keletkezett amikor az értékbecslő kijött és látta, hogy a vízóra és a szennyvízbekötés a szomszéd telken keresztül jön be. Jelezte, hogy a kölcsönadó bank ezt kifogásolni fogja, ezért beszéljek a szomszédommal és 20m2-re kérjek szorgalmi jogot az előírásoknak megfelelően. A szomszéd először ódzkodott /némi hajlandóságot mutatott az ügy rendezésére/, de két nap után jelezte semmi áron nem írja alá a megállapodást, pénz sem kell neki, sőt kössem ki és vigyem be máshol a vizet és a szennyvizet. Kérdésem a következő: megtarthatom-e bekötést amihez a volt sógorom annak idején hozzájárult /sajnos nem lett bejegyezve annak idején mondván örök szomszédok leszünk nem lesz baj/. Milyen módon rendezhetem a viszonyt a szomszéddal, ha ő semmilyen módon sem hajlandó aláírni a szolgalmi jogra vonatkozó megállapodást? A tulajdonos a szomszédomnál a kiskorú gyermeke. Kérem segítsen tanácsával. Tisztelettel: Zs. Tamás