#434
Tisztelt Ügyvéd Úr! Férjemnek és a volt feleségének van egy közös ingatlanuk. Azt tudni kell, hogy a telken az utcafront felől van egy családi ház, mögötte egy kisebb ház, mindkettő külön bejárattal. Férjemnek az egész ingatlanból van két nyolcad tulajdon része, a volt feleségnek öt nyolcad, mert örökölt a szülei után. Jelenleg mi élünk az első utcafronti épületbe férjemmel és kiskorú gyerekünkkel. Ennek a háznak a fele a férjem tulajdona, a másik fele a volt nőé. A másik kisebb ház csak a volt feleségé, azt örökölte. Pár éve lezajlott egy közös tulajdon megszüntetése per amit a férjem ellen indított a volt nő. Annak eredménye lett jogerősen, hogy az ingatlant árverés útján kell eladni, ami a mai napig áll, végrehajtó hirdeti folyamatosan. Akkor a volt feleség többlethasználati díjat is követelt a férjemtől, de mivel önként távozott már jóval azelőtt az ingatlanból hogy én ide kerültem volna, vagyis nem lett onnan kitiltva, egyszerűen azt mondta akkor a bíróságon, hogy ő oda vissza költözni nem szándékozik, ezért a bíróság akkor ezt az igényét elutasította. Azt tudni kell, hogy mikor én ideköltöztem az ő közös ingatlanukba, a volt feleség bosszúból el-eljövögetett, és lopott a lakásból, a hűtőből, ezért a rendőrséget kellett akkor kihívni mikor megint megpróbálkozott bejönni lopni, és ők mondták neki hogy nem jöhet be. Persze ő kulcsot akart a házhoz, hogy kénye kedve szerint járkálhasson ki-be, de nem kapott, és többet nem is jött, már csak a bíróságra ment azután. Férjem mondta azokon a tárgyalásokon a bírónak, hogy ha oda akar költözni akkor ott van a hátsó ház ami a szüleié volt külön bejárattal, oda mehet, de a volt nő nem szándékozott élni a lehetőséggel. Ő minél előbb pénzt akar látni az ingatlanból a tulajdon rész után, nem pedig ott élni. Természetesen velünk nem élhetne az első házban mivel lopott annak idején, és állandó konfliktusok lennének, összeférhetetlenség. De a bíróság is azt mondta akkor hogy mivel van egy külön bejáratú lakrész hátrébb, ezért mi nem vagyunk kötelesek őt oda ahol mi élünk beengedni, és mivel ő távozott önként az ingatlanból, és vissza költözni nem állt szándékában, ezért a többlethasználati díjat elutasította. Egyébként szó volt még arról is hogy mi nem használunk többletet. Egy szobában élünk a három és félszobás lakásban, emellett az természetes hogy a fürdőt, a konyhát használjuk, de különben is páromé a fele része a háznak. Ezek után most kaptunk egy ügyvédi felszólító levelet, hogy fizessünk meg 5 évre visszamenőleg és folytatólagosan is a volt nő részére havi 25 ezer forint többlethasználati díjat, mert ez neki jár. A legfőbb kérdésem ehhez kapcsolódna: hogy ha már egyszer el lett ez a kérelme utasítva bíróságilag, akkor mégis kérheti újra X év múlva, és ez valóban jár neki, vagy pedig nem? A másik dolog amire felhívta az ügyvédje a figyelmünket, hogy kötelesek vagyunk őt beengedni az ingatlanba, ha ő vevőket hoz oda hogy megtekinthessék, mert mi nem tettünk ennek eleget. Összesen egyszer jött ide vevőkkel, akkor be is jött, de férjem az ajtónál tovább a lopásai miatt nem engedte, tehát nem állta meg a helyét az hogy egyáltalán nem jöhetett be. Kifelé menet még ő rongálta meg az egyik gyümölcsfánkat ráadásul. Egyébként mikor én ide költöztem, akkor ő nemsokára rá kijelentkezett az ingatlanból, az volt 2008 körül. Évekig nem volt ide bejelentve, de nagy titokban egy ideje megint ide van bejelentkezve, mint utólag értesültünk róla. Azt én is tudom, hogy ha valaki be van egy ingatlanba jelentkezve akkor nem zárható onnan ki, de itt nem csak egy külön bejáratú ház van hanem kettő, ez az egyik, amiért szerintem nem vagyunk abba a lakrészbe kötelesek őt beengedni amiben mi élünk, még ha a fele rész az övé is (csak a falak, mert ingósága már nincs itt, a bíróság nem szabott meg neki semmit), a másik pedig hogy lopott amiért nem szívesen látjuk itt. Ezért kérdezném Önt Tisztelt Ügyvéd Úr, hogy mindezek ellenére kötelesek vagyunk őt mégis maradéktalanul beengedni az életterünkbe, ahol ráadásul már egy kiskorú gyermek is van, vagy elég csak a kapun belülre.
Tisztelt Andrea!
A jogerős ítélettel elbírált időszak ítélt dolognak minősül, tehát a többlethasználati díj iránt ezen időszak tekintetében újabb per nem folytatható le. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a perben még el nem bírált időszak tekintetében újabb pert indítson a tulajdonostárs.
Az említett „lopások” a büntetőjog területére tartoznak; indokolhatnák is az elkövető ingatlanból történő kizárását, azonban e körben a bizonyítás Önöket terheli.
Több válaszomban is leírtam már, hogy az ingatlanban létesített állandó lakcím önmagában semmilyen jogcímet nem teremt az ingatlanban tartózkodásra. A volt feleség bejelentett lakcímének tehát az ügy szempontjából semmilyen jelentősége nincs. Nem a lakcíme alapján, hanem a tulajdonjoga alapján jogosult ugyanis az ingatlanban tartózkodni.
Pontosabb válasz az okiratok áttanulmányozása nélkül sajnos nem adható.
Tisztelettel,