Ingatlanjogi Tanácsadás

#358
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi folyamatban lévő építkezésben kérnék jogi tanácsot. A tervekkel ellentétben a teraszajtó 1 méterrel odébb került, melyről a kivitelező nem tájékoztatott. Nem volt műszakilag akadálya az eredeti módon való megvalósításnak. Ez egy fix részből álló üveg plusz mellette az ajtó. Szemben állva a terven a bal oldalon volt az ajtó jobb oldalon a fix rész. Most épp fordítva van. Nekünk ez így nem felel meg, mivel kis lakás lévén a bútorozást, az ajtó használatát jelentősen megnehezíti. A kivitelező szerint mindegy, melyik oldalon van az ajtó ő azt nem cseréli ki. A lakás átadása kb. 3 hónap múlva lenne esedékes. Mit tehetünk, ha az ütemterv szerint fizetendő díjat nem fizetjük nem halad az építkezés. Írjunk jegyzőkönyvet, és utólag pereskedjünk?


Tisztelt Erzsébet!

A hibás teljesítésről mindenképpen írásban értesítse az építőt, egyúttal hívja fel arra, hogy a lakást a szerződésben vállalt határidőben és módon, tehát a terveknek megfelelően megépítve adja át. Levelében tájékoztassa az építőt arról is, hogy a vételár utolsó részletéből a hiba kijavításához szükséges összeget letétbe helyezi a javára, azzal hogy a letét a hiba határidőben történő kijavításának feltételével adható ki részére; amennyiben azonban a lakást mégsem a terveknek megfelelően adná át, a javításhoz szükséges összeg erejéig árleszállítást igényel.

Tisztelettel,

#357
Tiszteletem! Tanácsot szeretnék kérni: a sors úgy hozta, a lakásunk árverezés alá került, már elég rég. Sikerült a bankkal egyezségre jutnom több év után (deviza hitel, megelőlegező kölcsön stb.), hogy közösen értékesíthetjük. Már az értékbecslésen is túl vagyunk. Azonban van egy apró aggodalmam, nem szeretném részletezni a dolgokat, de (részben jogosan) a társasház felé van egy tartozásunk (közös költség és gázdíj), azonban az anyagi körülményünk nem teszi lehetővé, hogy rendezzem. Nem jutott még el az az ügy végrehajtásig, de fogalmazzunk úgy, hogy az ingatlan teljesen bedőlt, ergo a bank szinte mindent visz. Az én 50%-omon van egy Diákhitel jelzálog (álláskereső vagyok igen rég óta, így jövedelmem csak az aktív korúak támogatása), a férjem nem rég talált állást hosszú idő után. Ezen felül nyilván a banki hitel, a megelőlegező kölcsön a második gyermekre, ami nem sikerült, és a mentőcsomag okán van végrehajtás alatt az ingatlan. Na most nyilván mindenkinek érdeke az értékesítés, és meg is értem, csak azt nem tudom ilyen esetben mi lesz a közös költség/gázdíj hátralékkal? Hiszen én egy fillért sem látok az ingatlan értékesítéséből, a jogosultak kifizetésére megy, és így sem valószínű, hogy elegendő lesz rá... Úgy hallottam, hogy az átírás - tulajdonos váltás feltétele a hátralék rendezése, de ezt nem tudom megtenni sehogy sem, hiszen nincs miből megoldanom, és kvázi egyetlen tulajdonunk ez az ingatlan, hitelt nyilván nem kaphatunk. Ha azért nem tudom értékesíteni, mert ez a tartozás fennáll, akkor kvázi ugyanúgy ördögi körbe kerülök, mint az elmúlt x évben, amikor a bank nem engedélyezte. Mit tehetek? Mit tudok tenni, hogy értékesíthessem az ingatlant, és valahogy megoldjam ezt a problémát? A vevőt nem szeretném átverni, nyilván tájékoztatom a helyzetről, de nem tudom, hogy azt megtehetem-e, hogy x összeggel olcsóbban adom az ingatlant, mondjuk a hátralék költségével, és valahogy ő pedig rendezi azt? Sajnos, nem vagyok tisztában a lehetőségekkel. Kérem, ha tud adjon tanácsot, mert nem szeretnék sem a Bankkal, sem a Vevővel, sem magunkkal kiszúrni. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt Betti!

Természetesen a leendő vevőt mindenképpen tájékoztatnia kell a tartozásról, azonban a tulajdonjog átruházásának nem feltétele a közös költség és a gázdíj tartozás megfizetése mindaddig, amíg ez teherként nem jelenik meg az ingatlan tulajdoni lapján is.
Az egyik megoldás lehet az Ön által írtak, azonban a bank hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy az értékbecslésben megállapított érték alatti vételáron kerüljön értékesítésre az ingatlan.
A másik megoldás az lehetne, ha az értékbecslésben megállapított értékhez képest a tartozás összegével emelt vételáron találna vevőt az ingatlanra. Nem gondolom, hogy bármi kivetni valót találna a pénzintézet abban, ha az értékbecslésben megállapított ár ellenében, azonban azzal a feltétellel értékesítené az ingatlant, hogy a vételáron felül a közös költség/gázdíj tartozás megfizetésére is a vevő lenne köteles.

Tisztelettel,

#356
Tisztelt Ügyvéd Úr! A problémám: sajnos közös költség elmaradásom van, a társasház felé 375ezer Ft. Végrehajtóhoz került, ahol fel ajánlottunk egy összeget, amit havonta fizetnék, és van földterület is, amit el lehetne adni a végrehajtó szerint, csak ebbe a társasház közös képviselő és a ház ügyvédje nem megy bele, nem fogadjak el csak egy összegben a tartozás kifizetését, vagy bíróságra mennek és végrehajtanak és foglaltatnak - mondja ezt a közös képviselő. Kérdésem, hova forduljak tanácsért, és mit tegyek, ügyvédet fogadjak? Én elveszek e jogi útvesztőben. Csak törleszteni tudom a tartozást... Köszönöm válaszát. Üdvözlettel, H. Rozália


Tisztelt Rozália!

Javaslom, hogy kezdje meg a tartozás törlesztését a végrehajtó felé az Ön által vállalt részletekben, egyúttal írjon egy kérelmet a végrehajtónak, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 52/A. § (5) bekezdés b) pontja alapján hat havi részletfizetést engedélyezve állapítsa meg a részletfizetés feltételeit. A fenti jogszabályhely alapján hat havi részletfizetés akkor is engedélyezhető, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a részletfizetés engedélyezésével.
Amennyiben a fenti tanács nem vezetne a várt eredményre, forduljon ügyvédhez.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

#355
Tisztelt Ügyvéd Úr! Köszönöm a válaszát a #352 esethez! Lenne még további kérdésem, ha lenne ideje válaszolni nagyon megköszönném.
1. A volt férj tőlem, vagy a barátnőmtől kérhet-e a használati (vagy többlethasználati) díjat? Annak ellenére, hogy nem is használjuk az Ő tulajdoni részét (nem volt megosztva, de csak az egyik szobát használjuk). Most azt mondja, hogy a másik szobából magához költözteti a lányait, és albérlőt hoz a helyükre, aki csak neki lesz köteles fizetni, hiszen az Ő részét használja. Ez eléggé ellentmondásos ezért nem is értem. Az Ő tulajdoni részét használó albérlő csak neki fizethet, én meg a barátnőm részét használva fizessek a volt férjnek? Én úgy gondoltam, hogy mindenki annak fizet, akinek a tulajdoni részét használja.
2.Egy másik témában olvastam, hogy csak akkor kérhet a volt férj használati díjat a barátnőmtől, ha Ő akadályozza a volt férjét a lakás tulajdonrészének használatában, de itt erről nincs szó, bár nem is tudná használni, mert a lányai laknak benne, ezért is mondott le a használati jogról. Ez jogos érvelés?
3.Ha lemondott a használati jogról a volt férj, akkor kérhet-e kulcsot a házhoz, hogy bármikor bemehessen? Vagyis van-e joga bemenni a házba?
4. Ahhoz, hogy ott tartózkodjak elég az egyik fél beleegyezése (ha csak az Ő részét használom), a szívességi használathoz pedig mindkét fél engedélye szükséges?
5. Mi a különbség a használati és többlethasználati díj között? Az én és barátnőm esetében melyikről lehet szó? Köszönöm. Tisztelettel


Tisztelt László!

1. Mivel osztatlan közös tulajdonról beszélünk, Öntől használati díjat, a barátnőjétől pedig többlethasználati díjat kérhet a volt férj a saját tulajdonjoga alapján; bérbe viszont nem adhatja az ingatlant.
2. A használati díj iránti igény egyik jogalapja valóban az, ha a használatban akadályozzák a tulajdonost; a másik jogalapja viszont, ha a bíróság jogosítja fel az egyik házastársat az ingatlan kizárólagos használatára. Ez utóbbi is nyilvánvalóan azt eredményezi, hogy az ingatlant nem használhatja annak tulajdonosa - ennek ellenértéke a többlethasználati díj.
3. A volt férj a használati jog ellenértékről mondott le, ami az ingatlanból való kiköltözésért járna neki. Ez nem érinti a használati díj iránti igényét. Nincs joga bemenni a házba, mert abban állapodtak meg, hogy a volt feleség lesz az ingatlan kizárólagos használója.
4. Mivel Ön a barátnője élettársaként tartózkodik az ingatlanban, elég az ő beleegyezése. A szívességi használat volt férj általi megszüntetését követően azonban az osztatlan közös tulajdon használatáért fizetnie kell a volt férjnek. Osztatlan közös tulajdonról beszélünk, tehát nem értelmezhető a „csak az Ő részét használom” hivatkozás.
5. Többlethasználati díjat az a tulajdonos fizet, aki a tulajdonostársa tulajdoni hányadát is használja. Alapja az a többlet használat, amennyivel a saját tulajdoni hányadánál többet használ. Használati díjat az ingatlant nem tulajdonosként használó fizet a tulajdonos(ok) részére.
Javaslom, hogy ügyével forduljon ügyvédhez!

ELŐZMÉNY

Tisztelettel,