Ingatlanjogi Tanácsadás

#328
Tisztelt Ügyvéd Úr! Öröklési szerződés érvényességével kapcsolatos kérdésem lenne. A szerződést még a régi Ptk. idejében kötöttük. Az örökölt ingatlanért cserében "Természetbeni szolgáltatás havi 40.000 Ft értékben”. Az ügyvéd így fogalmazta meg, amiből a neten olvasgatva arra jutottam, hogy nem állapítható meg egyértelműen, hogy a természetbeni tartás vagy járadék fizetése is megvalósult, és a régi Ptk. szerint csak gondozásért (azt hiszem ebbe tartoznak a fentiek) nem köthető érvényes öröklési szerződés. Tekintve, hogy az örökhagyó nemrég elhunyt, szeretnék érdeklődni, hogy mire számíthatok az ügyben? Lehetséges esetleg kétség esetén a nyilatkozatommal tisztázni, hogy pl. a bevásárlás költségeihez rendszeresen hozzájárultam? Illetve amennyiben a szerződés semmis, a fenteik miatt élhetek-e kártérítési igénnyel az ügyvéddel szemben, aki ellenjegyezte? Köszönettel, K. Sándor


Tisztelt Sándor!

Az Ön által idézett mondat semmiképp sem jelenti azt, hogy az öröklési szerződés semmis lenne. Amennyiben perre kerülne sor, természetesen előadhatja saját nyilatkozatát, okiratokat csatolhat és tanúk nyilatkozataival is bizonyíthatja tényelőadásait.
Az ügyvéd kártérítési felelősségét megalapozhatja az, ha nem a jogszabályoknak megfelelő okiratot szerkesztett, azonban véleményem szerint az ügy jelen szakaszában erről még korai beszélni.
Egyebekben a kérdése megnyugtató megválaszolásához több információra és az öröklési szerződés áttanulmányozására is szükség lenne.

Tisztelettel,

#327
Tisztelt ügyvéd Úr! Szeretném tanácsát kérni, közös tulajdonú ingatlanom eladása ügyében. Férjem 2010-ben meghalt, az ingatlan felét előző házasságából származó gyermeke örökölte. Nekem haszonélvezetem van a házon, amiben egyedül lakom, és ennek minden következményét én állom. Mikor férjem meghalt az ingatlanon még 1.400.000 Ft kölcsön volt, amit egyedül fizettem, sőt már ki is fizettem az egészet. A férjem fiával másfél évig tartottuk a kapcsolatot, 2012 nyarától azonban semmit nem tudok róla, vagyis állítólag külföldön él, de még az édesanyja halála utáni hagyatéki tárgyaláson sem jelent meg, a rokonai sem tudnak semmit róla. Én most szeretném eladni az ingatlant, de így nélküle nem tudom. Szeretnék ez ügyben tanácsot kérni.


Tisztelt anikó!

Az ingatlan értékesítéséhez mindenképpen szükséges a tulajdonostársa is. Nélküle csak a saját tulajdoni hányadát értékesítheti. Megoldást jelenthetne a közös tulajdon megszüntetése iránti per, melyben kérhetné a bíróságtól a közös tulajdon oly módon történő megszüntetését, hogy adja az Ön tulajdonába a tulajdonostársa tulajdoni hányadát, a megváltási ár teljesítésére pedig bírói letétbe helyezés útján kötelezze Önt. Az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostársat mint alperest a bíróság által kirendelt ügygondnok képviselhetné. Így megszerezhetné a teljes ingatlan kizárólagos tulajdonjogát, és nem lenne akadálya az önálló értékesítésnek sem.

Tisztelettel,

#326
Tisztelt Szakértő! A fiaimmal egy szociális önkormányzati bérlakásban lakunk, melyet határozatlan ideig bérelhetünk, s 3 fiamat egyedül nevelem. Tisztelt Szakértő! A fiaimmal egy szociális önkormányzati bérlakásban lakunk, melyet határozatlan ideig bérelhetünk, s 3 fiamat egyedül nevelem. Édesanyám sajnos elhunyt, így örökölni fogok némi pénzt, amiből saját lakást szeretnék vásárolni. Sajnos az összeg nem akkora, hogy ebből fiaimat is támogatni tudnám (s keresetem épp a megélhetésre elég), s mivel a legidősebb már 26 éves, szeretne ebben a mostani lakásunkban maradni, mivel nem tudok akkora lakást venni, hogy igazán elszeparálódhatna, s még kéne pár év, hogy lakásgondját önállóan meg tudja oldani. Az önkormányzatnál azt a felvilágosítást adták, hogy nincs mód arra, hogy a fiamnak átadhassam a bérleti jogot. Viszont, ha a nevemre kerül egy másik lakás, akkor úgy tudom, elveszítem a mostani bérlakásra kapott jogaimat, s ezt nemcsak azért fájlalnám, mert fiamnak ki kéne költöznie, de így nem tudnám eladni a lakás bérleti jogát az önkormányzatnak, s így jó pár milliót elveszítenék, amivel a fiaimat kívánnám támogatni. Mit javasolna ilyen helyzetben?


Tisztelt Krisztina!

Minden önkormányzat külön rendeletben állapítja meg a tulajdonában álló lakások bérletére vonatkozó szabályokat, így konkrétan az Ön lakására vonatkozó önkormányzati rendeletet nem ismerem. Szociális bérlakások esetén azonban valamennyi általam ismert önkormányzati rendelet szerint megszüntethető a bérleti jogviszony, amennyiben a lakás szociális alapon történő bérbe adásának feltételei már nem állnak fenn (pl. a bérlő lakástulajdont szerez). Ha a lakására vonatkozó önkormányzati rendelet szerint van lehetőség a lakás önkormányzat részére történő értékesítésére, ezt látom az egyetlen járható útnak, más megoldást sajnos nem tudok a problémájára.

Tisztelettel,

#255
Tisztelt Szakértők! Nagymamám szülei tulajdonoltak egy telket, amit haláluk után gyerekeik, nagymamám és testvére örökölt! Nagyszüleim építkeztek a telekre 1970-ben . A testvért (1/4-rész tulajdonost) ki is fizették, aki el is költözött. Az adásvételt azonban nem papírozták le és nem is vezették át telekkönyvben. Így 1970 óta 1/4-rész tulajdonosa. de nem lakik ott! 2000-ben történt egy ajándékozás, ahol édesapám az nagyapámtól örökölt részt elajándékozta nagymamámnak! Ezt az 1/4-részt tulajdonló testvér aláírta, így tud a részéről. Most 15év után szeretné nagymamám elbirtokolni tőle, mivel 1970 óta nem nézett az ingatlan felé, nem viselt semmilen költséget! Használati megállapodás nincs, így mindennek az 1/4-e az övé elméletileg (telek, ház)! Lehetséges az elbirtoklás? Az eljárás alatt figyelembe lehet venni, hogy azóta több százezres költséget (felújítás, fűkaszálás, helyi adók) mind a nagymamám fizette, ez követelhető tőle esetlegesen amennyiben nem hagyja jóvá az elbirtoklást? Ezek a költségek visszafelé is elsülhetnek, hogy Ő követelheti közel 45 évre az 1/4 része után a használati díjat? Egy elbirtoklástól függetlenül, egyébként odaállhatunk az 1/4 tulajdonoshoz, hogy fizesse ki Nagymamának az eddig elmaradt számlán lévő költségeket? Ezt peres úton is behajthatjuk? Csak az előző 15 év távlatában is 6-700eFt-ra rúgnak ezek a költségek! Elméletileg minden költség 1/4része őt terhelné, mivel nincs használati megállapodás! Köszönöm válaszukat előre is!


Tisztelt Miklós!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:44. §-a szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is. Írásbeli szerződés hiányában a jogcímes elbirtoklás sajnos nem alkalmazható [Ptk. 5:45].
Álláspontom szerint, amennyiben a tulajdonostársa nem akadályozta meg az Ön tulajdoni hányadának használatát, nem követelhető használati díj.
A költségek az elbirtoklással együtt nem követelhetőek, ez a kettő álláspontom szerint kizárja egymást, ugyanis vagy sajátomként birtokolok valamit, vagy sem. Amennyiben a költségek érvényesítése mellett döntenének, ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a követelések öt év alatt elévülnek [Ptk. 6:22. § (1) bekezdés].

Tisztelettel,

#325
Tisztelt Ügyvéd Úr! Tanácsot szeretnék Önöktől kérni egy folyamatban lévő lakásvásárlással kapcsolatban. 2015 októberében szerződtünk a Céggel egy társasházi lakás megvásárlására. Az épület munkálatai 2016 áprilisában fognak kezdődni, eddig csak a leendő lakást foglalóztuk le (kb. 3%-a leendő teljes vételárnak). A megállapodásunk úgy szólt hogy 20% előleget akkor kell majd kifizetnünk amikor az építkezés indul, a fentmaradó 80%-ot pedig a kulcsrakész állapotnál. A foglalót meghatározó "regisztrációs szerződésben" a teljes ár úgy szerepel hogy a " teljes bruttó vételár Áfával együtt" 10 millió forint (az összeg csak példa). Ekkor az Áfa még 27% volt, viszont amikor az adásvételi szerződést (20% előleggel majd később a 80% fennmaradó résszel) megkötjük már csak 5% lesz. Azt gonolnám hogy a Beruházónak ebben az esetben csökkentenie kellene a vételárat (a foglalóval csökkentett mértékű fennmaradó összeget) az áfacsökkentés mértékével. Megkeresésemre viszont azt válaszolták hogy nem változik az ár mivel bruttó árra szerződtünk. Ez azt jelenti hogy Ő úgy megemelte a nettó árat hogy annak az 5%-kal növelt bruttó értéke is majd ugyanazt a 10 millió forintot jelentse, tehát nekem ugyanazt az összeget kell mejd kifizetnem amit eredetileg a 27%-os áfával kalkulált. Abban kérném a véleményüket hogy ez így szabályos-e, van-e jogi lehetőségem reklamálni vagy valamilyen kompenzációt kérni? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: J. Béla


Tisztelt Béla!

Elöljáróban meg kívánom jegyezni, hogy a jogalkalmazók álláspontja nem egységes a kérdésben. Több helyen találkoztam olyan véleménnyel, mely szerint csupán a nettó + ÁFA formában megállapított vételárra van kihatással az ÁFA változás, a bruttó összegben megállapított vételárra viszont nincs. A magam részéről nem osztom ezt az álláspontot.
A bruttó ár a kereskedelmi ügyletek megadóztatása végett alakult ki. Ez az ár az eladót megillető nettó ár és az arra vetített általános forgalmi adó összege. A bruttó ár tehát nem más mint a nettó ár + ÁFA, függetlenül attól, hogy azt megbontva rögzítik-e a felek a szerződésben vagy sem.
Az ÁFA egy fogyasztási adó, ami azt jelenti, hogy azt a felet terheli, aki fogyaszt – jelen esetben Önt. Ha tehát az adóteher csökken, ennek a csökkenésnek a fogyasztó oldalán kell realizálódnia. Az előleget és a később fizetendő vételárrészt a teljesítés időpontjában érvényes áfatartalommal kell számolni. Az Ön példájában ez azt jelenti, hogy amennyiben a lakás eredeti (27 százalékkal meghatározott) ára bruttó 10 millió forint volt (vagyis 7.874.015,- Ft + 2.125.985,- Ft ÁFA), akkor az arra adott előleget 27 százalékos áfatartalommal kell számolni (nettó 1.574.805,- Ft + 425.195,- Ft ÁFA), míg a csak jövőre elkészülő ingatlan fennmaradó 80 százalékos vételárrésze tekintetében az 5 százalékos ÁFA irányadó (nettó 6.299.215,- Ft + 314.960,- Ft ÁFA). Így van ez annak ellenére is, hogy a szerződésben magasabb bruttó összeg szerepel; a jelen esetben ugyanis jogszabály módosította a vételárat. A fentiekkel ellentétes álláspont anélkül fogadja el a nettó vételár megnövelését, hogy arra mindkét szerződő fél akarata kiterjedt volna. Véleményem szerint ez a nézet azért téves, mert a szerződés felek általi módosítása egybehangzó akaratnyilatkozatuk hiányában nem jön létre.
Amennyiben tehát a szerződésben kifejezetten nem kötötték ki, hogy a vételár az ÁFA mértékétől függetlenül változatlan marad, az ÁFA csökkenés az Ön által még fizetendő vételárrész csökkenését is eredményezi.

FIGYELEM!
Az NGM Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály NGM/47887/2015. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2216954715/2015. számú tájékoztatásában a válaszban megfogalmazottaktól eltérő álláspontot képvisel!
Az álláspont lényege a Ptk.-ban keresendő: az adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. A vételárat tehát a vevő függetlenül attól köteles megfizetni, hogy az milyen mértékű ÁFA-t tartalmaz, mert a felek meghatározott összegű vételárban állapodtak meg. Abban az esetben viszont, ha a felek speciális módon (nettó + ÁFA) állapították meg a vételárat, az adó mértékének változása érinti a vételárat is.
Bármennyire szimpatikusabb tehát számomra is a válaszban megfogalmazott gondolatmenet, fejet kell hajtanom a fenti megközelítés előtt...


FOLYTATÁS

Tisztelettel,