Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Veronika!

Semmi akadálya annak, hogy mindketten aláírják az okiratot, azonban mivel a konzul általi hitelesítésért aláírásonként kell díjat fizetni, javaslom, hogy csak Ön írja azt alá. A nővére akár az adásvételi szerződésbe foglalt nyilatkozatával is elfogadhatja a megbízást. Amennyiben a meghatalmazást nem az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd készítette, ügyeljenek arra, hogy a meghatalmazás tartalmazza mindkettejük teljes nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, személyi azonosítóját, lakcímét, édesanyjuk születési nevét, valamint az ingatlan tulajdoni lap szerinti adatait.
A meghatalmazás alakszerűségével kapcsolatosan, kérem olvassa el a 223. kérdésre adott válaszban írtakat!

Tisztelettel,

Tisztelt Brigitta!

Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás valóban mentes az ajándékozási illeték alól, azonban amennyiben a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba, a tulajdonjog átruházáshoz a pénzintézet hozzájárulására is szükség van. A másik tulajdonostársnak ajándékozás esetén nincs elővásárlási joga. Ügyvéd vagy közjegyző által készített meghatalmazás alapján a meghatalmazottja is eljárhat Ön helyett a szerződés megkötésekor.

Tisztelettel,

Tisztelt Klára!

Csupán a megszerzett jövedelem adóköteles. Ha annyiért értékesíti az ingatlant amennyiért vásárolta is, nem keletkezik jövedelme, tehát nincs adófizetési kötelezettsége sem. 12.000.000,- Ft-os forgalmi értékű ingatlan esetében az Ön által alapítandó haszonélvezeti jog értéke 2.400.000,- Ft, a tulajdonjog értéke pedig ennek megfelelően 9.600.000,- Ft. A haszonélvezeti jog alapításhoz Önnek sem személyi jövedelemadót, sem illetéket nem kell fizetnie [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 20. § (2) bekezdése].
Egyebekben honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral és illeték kalkulátorral kiszámíthatja a jogügylet után várhatóan fizetendő személyi jövedelemadó és illeték összegét.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

Tisztelt Melinda!

Nem mindenben értek egyet Önnel. Álláspontom szerint függetlenül attól, hogy mikor történt a felújítás, meg kell térítenie a bátyja részére azt az összeget, amellyel az Ön 1/2 tulajdoni hányadának forgalmi értéke a felújítás következtében nőtt. Forgalmi érték növekedésről van tehát szó, nem pedig arról az összegről, amit a bátyja az ingatlanra költött! Igényét a bátyja hagyatéki hitelezői igényként érvényesítheti a hagyatékkal szemben.
Azt nem akadályozhatja meg, hogy a bátyja eladja a saját tulajdoni hányadát. Önnek csak elővásárlási joga van, ami azt jelenti, hogy amennyiben a tulajdonostársa az ingatlant harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, Ön mint az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.
Többlethasználati díjat akkor igényelhet, ha igazolni tudja, hogy a tulajdoni hányadát használni szerette volna, ettől azonban a tulajdonostársa megfosztotta Önt. Amennyiben azonban bármikor bemehetett volna az ingatlanba – mint ahogy írja is – többlethasználati díjra nem tarthat igényt.

Tisztelettel,

Tisztelt Erzsébet!

Sorrendben válaszolok kérdéseire:
1. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Mivel a párja az örökhagyó leszármazója, végrendelet hiányában örökölni fog, amennyiben van hagyaték. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:58. § (1) bekezdése szerint az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
2. Amennyiben házassági szerződésben ettől eltérőn nem rendelkeztek, a házastársi együttélés alatt szerzett ingatlanok házastársi közös vagyonnak minősülnek, függetlenül attól, hogy kizárólag az egyik házastárs került tulajdonosként bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Ebben az esetben a másik tulajdonostárs ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül. Ha az özvegy vitatja ezt, az örökös pert tulajdonjoga megállapítása iránt pert indíthat. 3. A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát. Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát a megtámadásban érvényesített okból és a megtámadó személy javára lehet megállapítani. A megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el [Ptk. 7:37. §]. Megjegyzem azonban, hogy a párja még érvényes és hatályos végrendelet esetén is jogosult kötelesrészre. Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna[Ptk. 7:82. §].

Tisztelettel,