Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Klára!

Levele szerint a nagyszülő legfeljebb szívességi lakáshasználóként tartózkodik az ingatlanban. A szívességi használat tulajdonosok általi felmondásával a nagyszülő jogcím nélküli használóvá válik, és köteles elhagyni az ingatlant. Amennyiben ezt önként nem teszi meg, lakás kiürítése iránti pert indíthatnak a bíróságnál. Az ügyben születendő jogerős ítélet alapján végrehajtás is kérhető. Más jogszerű megoldást nem látok a problémára.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

Tisztelt Johnny!

Ilyen összetett jogi probléma megoldására a jelen honlap keretein belül nincs lehetőség. A tényállás pontos megállapításához nélkülözhetetlen okiratok áttanulmányozása. Ráépítés esetén az építkező teljes egészében más tulajdonát képező ingatlanra építkezik. Amennyiben azonban kizárólag a társasházban lakással rendelkező tulajdonostársak építettek garázst, ők nem minősülnek ráépítőknek, mert az ő tulajdonukat (is) képező telekre építettek. Elsősorban tehát azt kellene megállapítani, hogy valamennyi garázst építő egyben lakás tulajdonos is volt-e, vagy voltak köztük esetleg olyanok is, akik ráépítőknek minősültek. A ráépítők esetében vizsgálandó, hogy jóhiszemű vagy rosszhiszemű ráépítők voltak-e (a levelében írt „jóváhagyott terv” azt feltételezi, hogy a társasház akkori tulajdonosai hozzájárultak az építkezéshez, tehát amennyiben ráépítők is voltak, vélhetően jóhiszeműen építettek). A fentiek tisztázását követően dönthető csak el, hogy az egyes garázsok tekintetében a földtulajdonosok tulajdonjoga gyarapodott-e az épülettel mint növedékkel, vagy a ráépítők szerezték meg a föld tulajdonjogát, vagy épület és föld elváló tulajdonjoga jött létre, vagy közös tulajdonra való ráépítés esetén, kizárólag a közös tulajdon arányai módosultak. Amennyiben valamennyi garázst építő egyúttal lakástulajdonnal is rendelkezett, akkor kizárólag az utóbbi esetről beszélhetünk, vagyis csupán a közös tulajdon arányai módosultak, mégpedig az építő tulajdonostársak javára. Az épületek tulajdonjoga egy esetleges perben az építéssel kapcsolatos számlákkal, tanúkkal, későbbi tulajdonszerzők esetében adásvételi szerződéssel bizonyítható. Tulajdonosok esetében nem, ráépítők esetében viszont – amennyiben nem szerezték meg a föld tulajdonjogát - erre irányuló felszólítást követően érvényesíthető lehet használati díj, a tulajdonuk használatától azonban nem foszthatók meg. A tulajdoni viszonyok tisztázását követően a megnyugtató megoldást mindenképpen a társasházi alapító okirat módosítása jelentené.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

Tisztelt Attila!

Egyrészt senki nem kötelezhető arra, hogy a saját tulajdoni részét eladja, másrészt viszont arra sem kötelezhető senki, hogy bárkivel akarata ellenére közös tulajdonban maradjon. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:83. §-a alapján ezért a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti a bíróságtól. Véleményem szerint az Ön problémájára a közös tulajdon megszüntetése iránti per a megoldás. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 32. § (3) bekezdése alapján olyan alperes ellen, akinek belföldön sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs, vagyonjogi pert az előtt a bíróság előtt is lehet indítani, amelynek területén a per tárgya van. A perben Ön megválthatja a külföldön tartózkodó tulajdonostársa tulajdoni hányadát, végső soron pedig bírósági letétbe helyezéssel is teljesítheti az ítéletben megállapított megváltási árat. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatok tulajdonostársát terhelő, de Ön által megfizetett részét a perben beszámíthatja a megváltási árba. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokat - pl. tetőcsere - azonban csak akkor követelheti a tulajdonostárstól, ha a kiadásokhoz ő is hozzájárult. Hozzájárulása hiányában csak a beruházás eredményeképp a tulajdonostárs tulajdoni hányadában bekövetkezett értéknövekedést követelheti tőle, illetve számíthatja be a részére fizetendő megváltási árba.

Tisztelettel,

Tisztelt László!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:160. §-a szerint telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
A sorház egy telekre épült egy vagy több önálló rendeltetési egységet – az Ön esetében lakásokat – foglal magába. Telki szolgalom tehát azért nem jegyezhető be, mert hiányzik a másik ingatlan.
Feltételezve, hogy nincs a sorháznak szervezeti-működési szabályzata, a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak, azaz a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére [Ptk. 5:74. §]. A sérelmet szenvedett tulajdonostárs bírósághoz fordulhat.

Tisztelettel,

Tisztelt Erika!

A lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, továbbá az állandó (időleges) használati jog jogosultja keresettel kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet vagy bármely szerve által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely jogszabályba, a lakásszövetkezet alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközik. Ennek perbeli bizonyítása viszont Önt terheli. A keresetet a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell a lakásszövetkezet ellen benyújtani [a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 9. §].

ELŐZMÉNY

Tisztelettel,