Ingatlanjogi Tanácsadás

#354
Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr! A CSOK-ot szeretnénk igénybe venni. Szüleimnek van egy ingatlana /saroktelek, kb. 50 éves az ingatlan/ 150 nöl. A telken elöl van egy lakóingatlan, a telek második felébe szeretnénk építkezni. Ezért az első-hátsórészt külön szeretnénk telekkönyveztetni, erre szeretnénk építkezni. Kérdésem, hogy ekkora telket lehet-e 50-50 %-ban külön telekkönyveztetni és erre építkezni. Köszönettel: H. Anna


Tisztelt Anna!

Maradjunk az ügyvéd úrnál! :)
A legkisebb telekméret függ attól, hogy az ingatlan milyen építési övezetben helyezkedik el, illetve az önkormányzat szabályozási (rendezési) tervétől. A legkisebb telekméretre vonatkozó pontos tájékoztatást a területileg illetékes önkormányzattól kérhet.

Tisztelettel,

#353
Tisztelt Ügyvéd Úr! Szerettünk volna egy külterületi telket megvásárolni (nem vagyunk földművesek, a terület mindössze 760 nm), ám a kifüggesztés ideje alatt elővásárlásra jogosult jelentkezett (ugyanazon a helyrajzi számon tulajdonostárs és földműves is egyben) és nyilatkozatot tett. Szerződéskötéskor a vételár 25 %-át foglalóként ügyvédi letétbe helyeztük. Ebben az esetben mikor jár vissza részünkre a foglaló? Már most, vagy csak a Földhivatal döntése után? Az elővásárlásra jogosult nem jelentkezett sem az eladónál, sem az ügyvédnél (levélben megkeresték). Valószínű nem szeretné a foglalót kifizetni, aminek összegét a szerződésben rögzítettük. Az elővásárlásra jogosultnak nem kötelessége felvenni az eladóval a kapcsolatot és a szerződésben foglaltaknak eleget tenni? Mivel a Földhivatalban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nincs sok esélyünk a terület megvásárlására, ezért szeretnénk új telket nézni és ezért visszakapni a foglalót. Előre is köszönöm válaszát!


Tisztelt Katalin!

Tekintettel arra, hogy a szerződés érvényességéhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges, az elővásárlásra jogosult csak a jóváhagyást követően léphet az Önök, mint kívülálló vevők helyébe. Mivel a függő jogi helyzet a jóváhagyás megadásával szűnik meg, álláspontom szerint ekkor köteles az elővásárlásra jogosult is teljesíteni a foglalót az eladónak, aki pedig ekkor köteles azt visszaadni Önöknek.
Az elővásárlásra jogosult nem köteles jelentkezni sem az ügyvédnél, sem az eladónál. Elővásárlási jogát a jegyző előtt gyakorolhatja, aki a mezőgazdasági igazgatási szervnek vagy az eladónak küldi meg a szerződést, attól függően, hogy a szerződés érvényességéhez szükséges-e jóváhagyás vagy sem.

Tisztelettel,

#352
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi kérdésben szeretném a véleményét kérni. Jelenleg a barátnőmmel élek egy házban (már 7 éve) aminek Ő és a volt férje a tulajdonosa 50-50%-ban. Annak idején a volt férj tudtával költöztem be. Most 7 év után a volt férj kitalálta, hogy kérni fog albérleti díjat tőlem. A ház két szobás és nem lett megosztva. Én a barátnőmmel csak az egyik szobát használjuk, a másikban az ő közös gyerekeik vannak. Azt szeretném kérdezni, hogy: 1. Kérhet-e tőlem albérleti díjat, és ha igen mennyi időre visszamenőleg? Követelheti-e kamatostól az „elmaradást”? 2. Ha igen, és nem sikerül megegyezni a bérleti díjban, akkor kirakhat-e a házból, vagyis, az ő beleegyezése is kell-e, hogy ott lakjak, annak ellenére, hogy a lakáshasználatról lemondott (és csak az egyik szobát használom)? Ide másolom a válási jegyzőkönyv lakáshasználatot érintő részét: "Peres felek megállapodnak abban, hogy az XXXXX alatti ingatlan kizárólagos használója a felperes (a barátnőm) a gyermekekkel együtt azzal, hogy az alperes (volt férj) kijelenti, hogy az ingatlant önként, a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, jelenleg lakáshasználati jog ellenértékére nem tart igényt." Köszönöm. Tisztelettel.


Tisztelt László!

1. A szívességi használat bármikor, indokolás nélkül felmondható a tulajdonos részéről. Ezt követően megegyezés esetén bérleti szerződést köthetnek egymással, megegyezés hiányában pedig - a bérleti díj mértékével megegyező összegű - használati díj megfizetésére lesz köteles. A bérleti díj megállapítása során vegyék figyelembe a volt férj tulajdoni hányadát és az ingatlant használók számát is.
A használati díj pontos mértékének megállapítása szakértői kérdés.
Álláspontom szerint tehát a szívességi használat felmondását megelőző időszak tekintetében nem követelhető használati díj.
2. Nem rakhatja ki Önt az ingatlanból, ugyanis a másik tulajdonos hozzájárulásával tartózkodik az ingatlanban.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

#351
Tisztelt Ügyvéd Úr! Ma kaptunk egy levelet a banktól, hogy van 12 milliós tartozásunk van, és végrehajtási eljárás keretében a követelést jogi úton ingó vagy ingatlan árverés, fizetés letiltás stb. keretében érvényesítik… Ez mit jelent? Most mit kell tennünk? Nekünk nincs vagyonunk, csak a ház. Felvegyem a bankkal a kapcsolatot, és mondjam meg nekik nincs semmink, vagy hagyjam az egészet? Illetve még annyit kérdeznék, hogy ez a procedúra mennyi idő még a bank intézkedik? Annyit még tudni kell, hogy 5 éve van árverésen az ingatlan és sikertelenül. Várom válaszát mert nagyon fontos lenne. Köszönöm. Ági.


Tisztelt Ági!

Ez annyit jelent, hogy a végrehajtási eljárásban a bank kísérletet tesz az ingatlanukon kívül fellelhető egyéb vagyontárgyaikra, munkabérükre stb. vezetett végrehajtás útján is behajtani a követelését. Természetesen, ha semmilyen végrehajtás alá vonható vagyontárgyuk nincs, akkor ez sem vezethet eredményre. Attól tartok, hogy a bank az Ön bejelentésétől függetlenül is kérni fogja a végrehajtás ilyen irányú folytatását, ugyanis az újabb végrehajtási cselekmények az elévülést megaszakítják.

Tisztelettel,

#350
Tisztelt Ügyvéd Úr! A tanácsát szeretném kérni, ugyanis nagypapám testvére a minap elhalálozott, és ő albérletben lakott. Ebben az esetben a kaució vissza jár-e? A másik kérdésem pedig, hogy a lakásban tartott értékek (bútorok, műszaki cikkek) kit illetnek a főbérlőt vagy a családtagjait?


Tisztelt Dávid!

Mivel a bérleti jogviszony sem bérbeadói, sem bérlői oldalon nem személyhez kötött jogviszony, nem szünteti azt meg a bérlő halála. A kaució viszont - eltérő megállapodás hiányában - a bérleti jogviszony megszűntekor jár vissza. A kaució visszaigénylésének feltétele tehát, hogy az örökösök felmondják a bérleti szerződést.
Az ingatlanban található ingóságok sorsa attól függ, hogy azok kinek a tulajdonát képezték. Amennyiben a bérlő tulajdonában voltak, azok tulajdonjoga természetesen az örökösökre szállt át, az örökhagyó halálával.

Tisztelettel,