Ingatlanjogi Tanácsadás

#449
Tisztelt Ügyvéd úr! El lehet-e kerülni a közös tulajdonjog megszerezését, ha régebben a szocpolt meg az építési engedélyt azt hiszem, úgy adták be hogy közösen lesznek a tulajdonosok? A ház emeleti részéről lenne most szó. Válás miatt már nem lakik otthon az apa, majdnem 4-5 éve. Mit lehet tenni ilyen esetben?


Tisztelt Bertalan!

Amennyiben már megépült a ház emeleti része, azon közös tulajdon keletkezett, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban ki szerepel tulajdonosként. A közös tulajdon keletkezését tehát már nem lehet elkerülni (lakásépítési támogatás igénybevétele esetén egyébként sem), a házastársi közös vagyont viszont természetesen meg lehet osztani.

Tisztelettel,

#448
Perkátai családi ház tulajdonosa vagyok 1/2-1/2 arányban az öcsémmel. Édesapám 1/4-1/4 részünknek haszonélvezője. Édesapám rendszeresen iszik, fizikálisan többször bántalmazott. 2008-ban állapotos lettem, és az előzmények miatt ezért elköltöztem. Azóta egyedül nem merek tulajdonomba menni. Az öcsémmel kijönnek, ők lakják az ingatlant. Kértem a részem kifizetését, ami elől az öcsém elzárkózik. Hirdetve és ingatlanközvetítőnél folyamatosan van a ház, de mivel a közvetítő szerint is jóval áron felül szeretnék eladni, még érdeklődő sem volt egy sem. Ha az árat csökkenteni szeretném az édesapám nem egyezik bele az eladásba, illetve az öcsém sem. Inkább minden kapcsolattartást megszakítottak. Kérdésem az lenne, kérhetek-e bíróságon többlet használati díjat az öcsémtől? 5 szobás családi házból 3 szobát, nappalit, konyhát, fürdőt,garázst, 300 nöl kertet használ, a többi üresen áll. Visszamenőleg mennyi időre lehet ezt kérni? Közös tulajdon megszüntetést, a haszonélvező miatt nem akarok, mert anyagilag nem leszek előrébb, de 8 év után már jó lenne valamire jutni, ami elől ők elzárkóztak. Segítségét köszönöm. Tisztelettel: M. Mónika


Tisztelt Mónika!

Tulajdonosként a tulajdonjogánál fogva jogosult a haszonélvezeti joggal nem terhelt ingatlanrészt birtokolni, használni, hasznait szedni és a dolog felett rendelkezni. Amennyiben a tulajdona használatát, birtoklását valaki megakadályozza, ettől a személytől a tulajdoni hányadára jutó használati díj megfizetését követelheti. Ha jól értettem levelét, akkor az édesapja magatartása miatt nem meri használni az ingatlant. A pernek tehát legfeljebb vele szemben lenne értelme.
Használati díj elévülési időn belül, tehát öt éven belül érvényesíthető.
A perben Önnek kell bizonyítania, hogy az alperes akadályozta Önt a tulajdona használatában, birtoklásában, illetve hogy milyen mértékű használati díj illeti meg Önt. Ez utóbbi megállapítása szakértői kérdés.

Tisztelettel,

#447
Tisztelt Ügyvéd Úr! Társasházi lakás tulajdonosa elhunyt, a hagyatéki eljárás még nem zárult le, azóta a közös költséget senki sem fizeti. A hagyatéki tárgyalás lezárulása után az örökös köteles- e a közös költséget és kamatait fizetni visszamenőleg is? Ha a törvény § számát is meg tudná írni, azt külön megköszönném. Válaszát előre is köszönöm D. Erika


Tisztelt Erika!

Igen, köteles. Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Az örökös az örökhagyó jogutódja, tehát megilleti mindaz, ami az örökhagyót megillette, és terheli mindaz, ami az örökhagyót terhelte, azzal, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
Késedelmi kamat a társasház szervezeti és működési szabályzata, ennek hiányában a Polgári Törvénykönyv alapján érvényesíthető az örökössel szemben [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. §, 7:1. § és 7:96. §].

Tisztelettel,

#446
Tisztelt Ügyvéd úr! 2011-ben öröklés és ajándékozás során lettem egy ingatlanrész tulajdonosa. A hagyatéki végzésben így szerepel: "kivett lakóház, udvar, gazdasági épület" és az értéke x millió Ft. Mivel az ingatlan osztatlan közös tulajdon volt, és a többi tulajdonos el akarta adni a részüket, telekalakítási eljárással megosztásra került. Az ingatlanrészem 2 helyrajzi szám alá került 100/1/I (lakóház, udvar, gazdasági épület) és 100/2 (beépítetlen terület). Idén, 2016-ban a 100/2-es területet eladtam x millió Ft-ért. A kérdésem, hogy kell-e és ha igen, mennyi adót kell fizetnem? Válaszát előre is nagyon köszönöm.


Tisztelt Anita!

A kérdés pontos megválaszolásához nagyon kevés az információ, és okiratok áttanulmányozása is szükséges lenne. Általánosságban annyit tudok mondani, hogy a hagyatéki eljárásban megállapított, illetve az ajándékozási szerződésben szereplő forgalmi értékek alapul vételével meg kell bontani az alapingatlan forgalmi értékét helyrajzi számok (művelési ágak) között, majd a beépítetlen területre jutó érték, és a 100/2 helyrajzi számú ingatlan eladási árának összevetésével állapítható meg, hogy keletkezett-e adóköteles jövedelem.

Az adóalapból levonható az ingatlan megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő beruházások és a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadások, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

Az így kapott adóalap után 15% mértékű adó fizetésére köteles.

Mivel az ingatlanok értékét csak iksszel jelölte, sem az nem állapítható meg, hogy kell-e adót fizetni, sem pedig az, hogy mennyit.

A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.

Tisztelettel,

#445
Üdvözlöm! Olyan kérdéssel fordulok önhöz, hogy 2006-ban szüleim eladták családi házukat testvérem elhalálozása miatt, majd ugyanebben az évben nevemre vásároltak 3 millió-kettőszázezer forintért egy zártkerti ingatlant Kaposvár külterületén, amiben azóta elhunyt édesapám után édesanyám él egyedül. 2008-ban 1.5 millió forint jelzálog hitelt vettek fel a hozzájárulásommal, felújításra. A következő években törlesztették is a hitel részleteit néhány elmaradással. A befizetett bizonylatokat átszámolva édesanyámék befizettek a banknak 1.1 millió forintot. A mai napon úgy áll a hitel, hogy a bank felmondta azt és egy ingatlanközvetítő irodán keresztül eladásra hirdeti a nevemen szereplő ingatlant 2.5 millió forintért. Megkeresésünkre a bank semmilyen információt nem hajlandó adni hogy mennyi az összeg amit követel. Édesanyám szeretné fizetni továbbra is a törlesztő részleteket, hogy megmaradjon az ingatlan, de a bank nem reagál, és a banknak dolgozó ingatlanértékesítő sem mond/mondhat semmit, csak küldi az érdeklődőket. Kérdésem a következő: megteheti-e a bank hogy egy mára 3.7 millió forintot érő zártkerti ingatlant elárverez úgy hogy az nem az adós tulajdona? Esetleg mi lenne a teendő, hogy ne árverezzék el az ingatlant, mivel jómagam is egy 45 négyzetméteres albérletben lakom két gyermekkel, így ha az ingatlan elárverezésre kerül, édesanyám utcára kerülhet. Válaszát előre is köszönöm.


Tisztelt Attila!

Mivel a jelzálog alapítására vonatkozó szerződést a tulajdonos, tehát Ön is aláírta, annak alapítása, és az abból történő kielégítés is jogszerű. Az Ön által leírtak alapján azonban a bank nem végrehajtási eljárás keretében érvényesíti igényét. A többi kérdése pontos megválaszolásához ismerni kellene a bankkal kötött szerződést is.
Felmondott hitelt nem lehet úgy törleszteni, hogy az a bank igényérvényesítését megakadályozza. A teljes tartozás kifizetésével azonban az ingatlan megtartható lehetne. Javaslom, hogy forduljon ügyvédhez, és levélben keressék meg a bankot, az ugyanis a banknak is kötelessége, hogy az igényérvényesítés jelenlegi feltételeiről, a fennálló tartozás egyenlegéről tájékoztatást adjon az adósnak.

Tisztelettel,