#403
Ügyvéd Úr,
köszönöm szépen a gyors válaszát, és kívánok önnek sok sikert és jó egészséget!
Üdvözlettel,
Imre
ELŐZMÉNY
13MÁR2016
Ingatlanjogi Tanácsadás
13MÁR2016
#407
Tisztelt Ügyvéd úr!
A párom 100%-ban tulajdonosa egy per és tehermentes ingatlannak, aminek az 50%-át szeretné eladni és én szeretném megvenni. A vételárat kölcsönösen kialkudtuk. Lenne azonban néhány kérdésem.
1. Van-e rá mód, hogy a vételárat több részletben fizessem ki, akár évekre elnyújtva a fizetési ütemezést (pl: 5 év alatt, évente 1-1 részletet)?
2. A teljes körű tulajdonosi jogokat csak a teljes vételár kifizetése után gyakorolhatom, vagy már az első részlet megfizetése után?
3. A földhivatali bejegyzés csak a vételár teljes kifizetése után történik, vagy már azt is lehet az első részlet megfizetésétől, illetve kötelező-e egyáltalán bejegyeztetni, ha az új tulajdonos nem szeretné?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Zoltán
Tisztelt Zoltán!
A felek bármiben megállapodhatnak, amit jogszabály nem tilt. Az Ön által írtaknak semmi akadálya nincs. Sorrendben válaszolva kérdéseire:
1. Van rá mód; arra is, hogy 5 év alatt fizesse ki a vételárat évente csupán egy részletet teljesítve.
2. Ez a felek megállapodásától függ. Nem gyakorlat és nem is javaslom azonban a tulajdonjog átruházását a vételár hiánytalan teljesítését megelőzően.
3. Lehetőség van a tulajdonjog fenntartással történt eladás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére is. Ezzel az Ön vevői érdekei is biztosítva lesznek, és az eladónak sem kell átruháznia a tulajdonjogát a vételár teljesítését megelőzően.
Tisztelettel,
10MÁR2016
#406
Tisztelt Ügyvéd Úr! Azzal a kérdésemmel fordulok Önhöz, hogy szeretnénk értékesíteni egy Dunaszeg településen található külterületen lévő szántó minősítésű telket. A vevő szeretné megvásárolni azonnal adásvételi szerződés keretében, de azt a tájékoztatást kaptuk, hogy első körben kötelesek vagyunk - valamilyen jogi szabályozás értelmében - "kifüggeszteni" a szándékunkat az értékesítésről az elővásárlási jogok védelme érdekében. Szeretném megkérdezni, hogy van bármilyen jogi lehetősége annak, hogy ezt a hat hónapot "megspórolva", azonnali hatállyal az adásvételi szerződést követően átkerüljön a vevő tulajdonába az ingatlan és elkezdhesse az építkezést, vagy mindenképpen szükséges és elégséges feltételt képező "kifüggesztés" az egyetlen járható út jogilag, a telek értékesítést illetőleg? Előre is köszönöm szépen a segítségét! Üdvözlettel: J. Dávid
Tisztelt J. Dávid!
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény kötelező előírásokat tartalmaz mind az elővásárlásra jogosultak sorrendje, és az elővásárlási jog gyakorlása [18-22. §], mind pedig az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása [23-30. §] tekintetében. Ezektől a szabályoktól tehát eltérni nem lehet.
Mindenképpen felhívnám viszont a figyelmét arra, hogy a szántó jogilag nem minősül teleknek, így azon építkezni sem lehet.
Tisztelettel,
09MÁR2016
#404
Tisztelt Ügyvéd Úr! Társasházunkban a lakók írásbeli szavazáson Fundamenta lakáskassza megkötése mellett döntöttek 2/3-os többséggel. Emellett már alapból szerepel a közös költségben felújítási alap néven egy tétel. Tehát ez egy plusz, második felújítási alap lenne. Mi nemmel szavaztunk. Köteles vagyok-e a Fundamentát fizetni? Beletartozik-e a rendes gazdálkodás fogalmába a plusz lakáskassza megkötése? Úgy tudom, hogy, ami nem tartozik bele a rendes gazdálkodásba ott nem elég a 2/3-os többség. Válaszát előre is köszönöm. Üdv.
Tisztelt M. Imre!
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 56. § 3. pontja szerint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások az alábbiak: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.
A Fundamenta megkötése tehát nem minősül rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak.
Amennyiben a fentiek ellenére úgy gondolja, hogy a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti [a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 42. §]. A határozat végrehjatásának bíróság általi felfüggesztéséig azonban köteles teljesíteni a közgyűlési határozatban foglaltakat.
Tisztelettel,
08MÁR2016
#402
Tisztet Ügyvéd Úr! Az alábbi kérdezném: A férjemmel házasok vagyunk - második házasság -, közös gyerek nélkül, de mindkettőnknek van két-két gyermeke. Vettünk közösen egy házat 2003-ban, 50-50% van a tulajdoni lapon, de soha nem éltünk együtt ebben a házban, tekintettel arra, hogy Ő máshol, mással él. Ezidáig még nem írattuk át az én nevemre, bár sokszor téma. Azt szeretném megkérdezni, ha írunk végrendeletet, saját kezűleg beleírjuk, hogy a férjem az én javamra lemond az Ő részéről, ha véletlenül Ő előbb meghal, akkor az Ő gyerekei nem tarthatnak igényt rá. Vagy ha én meghalok előbb, akkor Ő az adott pillanatban lemond az én javamra. Létezik-e ilyen. Magyarul, amit mi megbeszéltünk szóban, hogy a ház az enyém, halál esetén változik-e. Köszönettel: H-né
Tisztelt Hölgy!
Az egyik fél halála esetén gyermekei kötelesrész iráni igényt terjeszthetnek elő, amennyiben annak feltételei fennállnak. Mindenképpen azt javaslom tehát, hogy az ingatlan sorsát élők közötti jogügylettel - pl. házastársi közös vagyon megosztására irányuló megállapodással - rendezzék.
FOLYTATÁS
Tisztelettel,