Ingatlanjogi Tanácsadás

#272
Egy 3 lakásos (3 tulajdonos) osztatlan közös tulajdonú ingatlan egyik tulajdonosa voltam. Két lakásban a vízellátásra mellékvízmérők vannak felszerelve, és ennek alapján fizetjük a víz és a szennyvízcsatorna díját. A harmadik lakás tulajdonosa pedig a főmérő és a mellékmérők közti különbözetet fizeti. Erről van megállapodásunk, és a közműszolgáltatók is eszerint számláznak. De a harmadik lakás tulajdonosa semmit sem fizet. A Csatornázási Művek felszólított minket, hogy a harmadik tulajdonos által nem fizetett díjakat a tulajdoni arányok alapján fizessük be, különben bírósági úton érvényesíti azt. Kérdésem, ha a bíróság ezt megítéli, akár egyben ebben a perben, vagy külön perben köteleztethetjük-e a nem fizető tulajdonost, hogy ezt számunkra fizesse meg. A másik kérdésem az, mivel közben eladtam az ingatlan részemet, perelhető vagyok-e egyáltalán, és mi van akkor ha a bíróságra már akkor benyújtották a keresetet, mikor még az én tulajdonom volt, csak erről még nem kaptam értesítést? Az ingatlant egy hónapja adtam el, és a bíróság azóta sem keresett meg. Én az ingatlanrészt per- és tehermentesként adtam el, mivel semmilyen tartozást nem halmoztam fel, és perről sincs tudomásom. Lehet, hogy csak fenyegetőznek,és a tényleges adóstól hajtják be. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm. Tisztelettel: Alajos

#262
Tisztelt Ügyvéd Úr! Segítségét szeretném kérni.Hárman vagyunk testvérek,egyforma részben vagyunk tulajdonosai egy velencei nyaralónak.Megbeszéltük,hogy eladjuk ezt az ingatlant.Sajnos fivéreim olyan irreálisan magas árat szabtak meg,hogy így eladhatatlan . Megbíztunk egy ingatlan közvetítőt is az értékesítéssel,szerinte is ennyiért soha nem tudjuk eladni.Mindezt megerősíti az is,hogy folyamatosan figyelem a hasonló hirdetéseket és bizony tényleg irreális az ár. Igazából,nekik nem sürgős az eladás,mert a bátyámnak ott a közelben szintén van egy nyaralója, az öcsém pedig ,tavasztól őszig élvezi a nyaralót,én sajnos nem tudok oda menni.Egyszóval,az öcsémnek így jó,háborítatlanul, egyedül élvezi az ingatlant. Úgy gondolják,soha nem lesz eladva,tehát marad minden így ahogy van. Nekem pedig nagy szükségem lenne a pénzre. Kérem szíves tájékoztatását,mit tehetek ebben a helyzetben. Kifizetni nem akarják a részem,mondván,nincs pénzük. Várom válaszát,melyet előre is köszönök. Üdvözlettel: Margó

#224
Tisztelt Ügyvéd Úr! 1/2 tulajdoni hányadban tulajdonomat képezi egy jelzáloghitellel terhelt társasházi lakás. A másik 1/2 tulajdoni hányad a volt élettársamé. A lakást még nagyon magas hitelösszeg terheli . A volt élettársam most le akar a saját részéről mondani, hogy lekerülhessen a banki adóslistáról. Ennek fejében ő átruházza rám a lakás másik felét, de ezzel egyidejűleg a hitel kifizetésének teljes felelősségét is. Kérdésem az lenne, hogy hogyan oldható ez meg jogszerűen? Mennyibe fog ez nekem kerülni, elsősorban az illetékterheket tekintve? Nincs olyan megoldás, amely az én tulajdonszerzésemet "ingyenessé" tenné? Válaszát előre is köszönöm. Ágnes

#211
Üdvözlöm! Előállt egy olyan helyzet, amiben a feleségem (1,3 éves kislányom) és én eltartói vagyunk feleségem nagymamájának (apai), a nagymamának férjével közös házukban tulajdoni arányuk 1/2-1/2 volt férje halála után a tulajdoni megosztás ugyan ez volt, csak az egy-szem fiuk ági-örökléssel örökölte apja ingó és ingatlan hagyatékát az anyukája (feleségem nagymamája) haszonélvezetével terhelve az egész ingatlanra. A feleségem apja megverte és elüldözte otthonából anyját (feleségem nagymamáját). A nagymama velünk van 2 éve (így eltartási szerződéssel az ő 1/2 megosztva feleségem és köztem 1/2-1/2 arányban, ezáltal a teljes ingatlant tekintve feleségem apja 1/2, feleségem 1/4 jómagam 1/4), most szerettük volna érvényesíteni haszonélvezeti jogát, történt ügyvédi felszólítás 'távozzék a házból', erre válaszul érkezett egy spirál-füzetből kitépett négyzethálós-lapon egy firkálmány, melyben megtagadta a távozást. Erre hivatkozva volt egy tárgyalás, melyen ismertették vele jogainak korlátozottságát, de ennek ellenére továbbra is a házban tartózkodik. 2014 decemberében összeült az ő ügyvédje, a mi ügyvédünk illetve ő és mi, ezen a megbeszélésen 2 ügyvéd előtt és előttünk elhangzott részéről a közös tulajdon megszüntetése indítvány, az árban nem tudtunk megegyezni, holott majdnem egy évvel annak-előtt volt egy NAV-os értékbecslés, hisz vagyonszerzési illetéket kellet fizetnünk a nevünkre került ingatlan után melynek összege az egész ingatlant figyelembe véve 4 000 000 Ft volt és ennek 1/4-1/4 része után fizettünk mi. Ők ezt nem hitték el, így a mi ügyvédünk felajánlotta, hogy akkor értékbecslőt hívunk az akkor megmondja mennyi (független értékbecslő 4 000 000 Ft), ennek vesszük a 1/2 rá eső részt mínusz a haszonélvezet értéke, így járna neki 1 600 000 Ft amit mi minden további nélkül kifizetnénk neki csak hagyja el az ingatlant. Erre a múltkor beszéltem az ügyvédünkkel ő meg azt mondta, hogy várni kell mert ők akarnak ajánlatot tenni! Valamint a mi ügyvédünk azt mondta régebben, hogy a felszólító levél óta lehet számolni albérleti díjat, amit le lehet vonni a vételárból, de most-meg már azt mondja, hogy azt el kell felejteni. Akkor ez most hogy van? Mi a teendő hogy végre lezáruljon ez a több mint 2 éve húzódó viaskodás? Illetve így, hogy az ingatlan 1/2-e a miénk, eltávolíthatjuk-e az ingatlanról a számunkra nem kívánatos személyeket, akiket a tulajdonos társ hozott oda? Valamit lehet-e valamit kezdeni azzal, hogy ők a városban amerre csak járnak elszidnak engem és az egész családfámat (ez rágalmazás,becsületsértés)?

#210
Tisztelt Ügyvéd Úr! Építési engedélyt olyan területre, ami sem magánútról, sem közútról nem közelíthető meg nem adnak ki. Ennek ellenére gond nélkül értékesíthető egy már használatba vett ingatlan a megközelítésére szolgáló magánút nélkül (közútról nem közelíthető meg)?! Ez a törvényi hiányosság kényszerít minket egy lehetetlen helyzetbe. A konkrét helyzet: 8 db lakás (nem Társasház) egy közös tulajdonú magánúton közelíthető meg a közútról. Az építéskor 2/16-od rész tartozott minden lakáshoz. Egy korábbi adásvétel során viszont az egyik lakóingatlant az útrész nélkül értékesítették, így azóta az az ingatlan ún. elzárt ingatlan (és azóta újra értékesítették, tehát a 3. tulajdonos lakja jelenleg). A lakó természetesen a magánutat használja ingatlanja megközelítéséhez. Az első tulajdonosok, akiknek a nevén maradtak az útrészek (mindkettőnek 1/16-od tulajdona van) egyike nem elérhető, a másik tulajdonára végrehajtást jegyeztek be. Jómagam és a további tulajdonostársak (összesen 14/16 tulajdonrész) szeretnénk rendezni a jogviszonyt, az útban tulajdonrésszel nem rendelkező lakóingatlan tulajdonos viszont nem hajlandó együttműködni. (információink szerint ő igénypert indíthatna az út tulajdonjogáért, de erre nem hajlandó, együttműködési készségének hiányát e-mailes levelezés bizonyítja) Tehetünk-e mi, többiek valamit? Ha pert kell indítanunk, akkor pontosan ki ellen és milyen jogcímen? Ebben az esetben utólagos használati díjat ill. perköltség megtérítést is kérhetünk? A fő célunk a Vízmű szolgalmi jogának bejegyeztetése lenne (jelenleg közös a vízfőmérőnk, de sajnos ez a szomszédunk vízdíjat sem mindig fizet, és az önálló vízfőmérőknek ez a jogi akadálya). A tavaly lezajlott csatornázás magánútra eső közös költségeit a helyzetből adódóan szintén mi, a 14/16 tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosok fizettük ki - jogilag a 2/16 tulajdonosa, észszerűleg a lakóingatlan jelenlegi tulajdonosai tartoznak ezt megfizetni. (ha senki nem fizetne meg nekünk semmit, csak egy kérelemmel megúszhatnánk, hogy egy hatóság kényszerítse a jogi rendezést, azzal lennénk a legboldogabbak, túl sok időt és energiát vett már el eddig is az ügy) Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, Cocu