Ingatlanjogi Tanácsadás

#257
Tisztelt Ügyvéd Úr! Tavaly vásároltunk egy sorházi ingatlant, ami egy négylakásos ház egyik belső háza. Mindegyik ház és a hozzá kapcsolódó telek külön helyrajzi számon szerepel. Mindenki lekerítette úgy a saját részét, hogy a mi kertünk csak a házunkon keresztül megközelíthető, tehát nincs semmilyen közúti összeköttetés. Gond még az is, hogy a csatorna átemelője és aknája is hátul van a kertben, tehát baj esetén a vízmű nem tudja megközelíteni autóval, ha szivattyúzni kell, a szennyvíz csövet csak a házon keresztül tudják átvinni és a kiszivattyúzót szennyvizet is csak a kertben tudják elengedni ( erre néhány hete volt is példa). Úgy olvastam, hogy szolgalmi jog alapján kötelesek lennének a szomszédok biztosítani az átjárást (autóval is) , amire lenne is hely hátul,de ettől elzárkóznak. Az önkormányzathoz fordultam segítségért, de ők sem tudnak hatni a telek szomszédokra. Mitévő legyek? Válaszát köszönve, László


Tisztelt László!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:160. §-a szerint telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
A sorház egy telekre épült egy vagy több önálló rendeltetési egységet – az Ön esetében lakásokat – foglal magába. Telki szolgalom tehát azért nem jegyezhető be, mert hiányzik a másik ingatlan.
Feltételezve, hogy nincs a sorháznak szervezeti-működési szabályzata, a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak, azaz a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére [Ptk. 5:74. §]. A sérelmet szenvedett tulajdonostárs bírósághoz fordulhat.

Tisztelettel,

#307
Tisztelt Ügyvéd úr! Az lenne a kérdésem, hogy van egy telkem új parcellázású részen kb. 100 telek. A kezdetben a tulajdonosok többsége aláírt egy alapító okiratot én nem. Majd megalapítottak egy építő közösséget és elindították a közművek kiépítését. Követeltek tőlem 600000 Ft-ot, én kértem a számlákat, de nem adták oda, így nem fizettem semmit. Majd a tulajdonosok megszavazták, hogy fizessek kamatot, most megvennék a telkemet, de már 1800000 Ft-ot követelnek, ami szerintem abszurd. Mit tegyek kihez forduljak, ez szerintem kimeríti a csalás fogalmát. Előre is köszönöm válaszát.


Tisztelt Zoltan!

Amennyiben a közművesítést a többi tulajdonostárs fizette meg Ön helyett, azt természetesen meg kell térítenie részükre. A Ptk.-ban rögzített mértékű késedelmi kamat szavazás nélkül is megilleti a tulajdonostársakat. Amennyiben a megállapított kamat mértéke az Ön jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. Egyebekben, ha nekik van követelésük Önnel szemben, nyilvánvalóan ők fognak bírósághoz fordulni. Ebben a perben alperesként vitathatja a követelésüket, és kérheti a követelést megalapozó okiratok csatolását is.
Az ügy egyébként tisztán polgári jogi jogvita, álláspontom szerint nem meríti ki a csalás büntetőjogi tényállását.

Tisztelettel,

#301
Tisztelt Ügyvéd úr! A tanácsát szeretném kérni. 2013-ban meghalt az édesapám akinek a tulajdonában volt a családi ház 3/4-ed része, ebből a 3/8-ad részét örökölte az öcsém a másik 3/8-ad részét pedig én. A ház 1/4-ed része akkor a nagymamámé volt (ő lakta is azt a részt), aki idén márciusban hunyt el. Ezt az 1/4-ed részt a nagynéném örökölte a végrendelet alapján . A nyár folyamán egyszer felhívott, hogy szeretné, ha kifizetnénk a részét, és 2 millió ft lenne az igénye. Amit egyébként a testvérem és én is sokallunk. A testvérem és az én állandó lakcímem is a családi ház címén van, de már életvitelszerűen nem lakunk ott, hanem csak az édesanyánk (neki özvegyi joga van a 3/4 rész felett). Nagynéném pedig már legalább 40 éve nem lakik ott, a házon semmilyen felújítást, korszerűsítést nem ő végzett, hanem a szüleim (ezekről a számlák mind megvannak). Sem a testvérem, sem én nem vagyunk olyan anyagi helyzetben, hogy megvegyük a nagynéném tulajdonrészét. Születése óta egyedül nevelem gyermekem (13 éves). A bruttó bérem 130 000 ft, és ehhez jön a családi pótlék: nettó 13 700 Ft. Semmilyen vagyontárgyam, megtakarításom nincs, hiteltartozásom sem, és nem is szeretnék hitelt felvenni azért, hogy a tulajdonrészt megvásároljam. Tehát, ha akarnám sem tudnám kifizetni őt. Kaptam egy hivatalos levelet a nagynénémtől, hogy hasznosítani szeretné tulajdonrészét, vásároljam meg a becsült 2 500 000 Ft helyett, az ő által felajánlott 2 000 000 Ft-ért. Ha az általa megadott időpontig nem kap választ (ez 2 hét), akkor elindítja a közös tulajdon megszüntetését, és visszamenőleg a tulajdonrésze után havi 40 000 Ft-ot fog követelni és a keletkező többletköltség megfizetését is. Ugyanilyen levelet kapott az öcsém is. A kérdésem az lenne, hogy mit lehetne neki válaszolni? Mi fog történni, ha bíróságra viszi az ügyet (ha nem fizetünk, biztosan nem hagyja annyiban a dolgot)? Köszönöm előre is a segítséget! T. Zsófi


Tisztelt Zsófi!

Bár Önök a 3/4 tulajdoni hányad tulajdonosai a testvérével, azonban annak használatára az özvegyi joga alapján édesanyjuk jogosult, aki a levele szerint él is ezen jogával. A másik 1/4 tulajdoni hányad használatára a nagynénje jogosult.
A nagynéni ugyan megindíthatja a közös tulajdoni megszüntetése iránti pert, azonban többlethasználati díj iránti igényét a testvérével és Önnel szemben nem érvényesítheti. A használati díj iránti igényt legfeljebb az édesanyjukkal szemben érvényesíthetné, de vele szemben is csak akkor és onnantól, amennyiben és amikortól az édesanyja elzárta őt az 1/4 tulajdoni hányada használatától. Ha ilyen nem történt, és az édesanyja biztosítja a tulajdonostárs számára a tulajdoni hányadának megfelelő mértékű használatot/hasznosítást, akkor használati díj nem jár neki.
A használati díj mértéke egyébként általában megegyezik az ingatlan piaci bérleti díjával, ami szakértői kérdés. A tulajdonostárs által az 1/4 tulajdoni hányada alapján igényelt 40.000,- Ft összegű használati díj tehát azt feltételezi, hogy a teljes ingatlant 160.000,- Ft-ért lehetne bérbe adni.
Amennyiben Önök nem váltják meg a nagynénjük tulajdoni hányadát, és a nagynéni sem hajlandó az Önök tulajdoni részének megváltására, a bíróság végső soron elrendelheti az ingatlan árverési úton történő értékesítését, illetve – amennyiben ennek feltételei fennállnak – a közös tulajdon társasházzá alakítás útján történő megszüntetését.

Tisztelettel,

#286
Tisztelt Ügyvéd Úr! A családi házam egy helyrajzi számon van önkormányzat tulajdonába levő házrésszel. Pontosabban a ház egybe van építve és ebből az önkormányzatnak 1 szoba, konyha, ami az Ő tulajdonába van. Helyrajzilag 20/40 önkormányzat tulajdona és az én területem is 20/40 ami 2 szobás teljes összkomfortos lakás teljesen közművesített a terület. Elővásárlási jogom van. Ez a jog milyen lehetőséget biztosít, ha egyelőre még nem tudom megvenni a házrészt. Öt éve nem lakják és így az én házam állagát is negatívan befolyásolja. Az Önkormányzat belső területe elhanyagolt. Az utcai területrészt én tartom karba, hogy a házam utcai része ne legyen gazos. Választ előre is köszönöm. Tisztelettel Nagy Zoltán


Tisztelt Zoltán!

Az elővásárlási jog alapján ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül. Ha az elővásárlása jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:222. §].
Az elővásárlási jogával tehát csak akkor élhet, ha az önkormányzat el kívánja adni az ingatlanrészt. Ennek hiányában is fennáll azonban a lehetősége annak, hogy akár szerződéssel, akár bírósági per útján kérje az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését. Ez történhet akár az ingatlan társasházzá nyilvánítása útján, akár úgy hogy megváltja az önkormányzat tulajdoni hányadát.

Tisztelettel,

#278
Tisztelt Ügyvéd Úr ! Segítséget szeretném kérni a következő ügyben! A családi házunkról lenne szó, amit  szüleimmel és nagyanyámmal laktunk. A házat édesanyám és édesapám bővített , fejlesztett. Ezekről a korszerűsítésekről anyu a számlákat megőrizte. Édesapám halála után az ingatlan 3/8 részét nővérem, 2/8 részét nagyanyám , a maradék 3/8 részt én örököltem. Édesanyám haszonélvezeti jogot szerzett.Sajnos nagyanyám is időközben  elhunyt. Végrendeletében  a részét édesapám nővérére hagyta. A házban  édesanyám lakik egyedül. Most nagynéném szeretné ha valamelyikünk megvásárolná a tulajdonrészét. Véleményünk szerint irreálisan magas összeget szeretne érte. Megszabott egy határidőt, leteltével bíróságra vinné az ügyet, hogy el tudja adni a házat. A kérdésem az lenne, hogy a bíróság hozhat-e  olyan döntést, amiben édesanyámnak el kellene hagynia a házat? Nagynéném az eredeti vagy a felújított ház forgalmi értékének a 1/4 -t követelheti? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel T. Zoltán


Tisztelt Zoltán!

Közös tulajdon megszüntetése iránti perben végső soron a bíróság elrendelheti az ingatlan árverés útján történő értékesítését is. Ebben a perben azonban lehetősége lesz az édesanyjának is arra, hogy ingatlanforgalmi szakértő kirendelését kérje a bíróságtól, és a szakértő által megállapított forgalmi értéken váltsa meg a tulajdonostárs tulajdoni hányadát. A bíróság természetesen a mostani forgalmi értéket veszi majd figyelembe a közös tulajdon megszüntetésekor, a megváltási ár azonban csökkenthető a felújításra miatti értéknövekedés másik tulajdonostársa jutó hányadával.

Tisztelettel,