Ingatlanjogi Tanácsadás

#233
Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy olyan teleknek vagyok a tulajdonosa, ami minden oldalról mások tulajdonában álló telkekkel elzárt, nincs összeköttetés közúttal, ezért nem lehet rá behajtani. Egy régi nagy önkormányzati telket osztottak el valamikor 4 részre, külön hrsz-okkal, és az enyém a legkisebb. 2 telek 1200m2, a 3. 970m2, a mienk pedig 760m2. A mellettem lévő telken (970m2) semmilyen épület nem áll, csak a puszta föld. Ezt a telket meg szerettük volna venni, de önkormányzati telekről lévén szó, azt mondták az Önkormányzatban hogy csak hirdetni szokták és akkor lehet rá pályázni. Jelenleg úgy tűnik, hogy másvalaki megvette a földet, mi lemaradtunk. Próbáltunk egyeztetni az új tulajjal hogy tőle megvennénk a földet az átjárás miatt vagy hogy leválasszunk egy rész belőle hogy át tudjunk járni, de végül azt mondta nem akarja eladni és nem működik együtt semmiben. Állítólag az 1000m2 alatti telkeket nem lehet megosztani, nem tudom ez igaz-e? Kérdéseim: 1) Milyen lehetőségeink lennének az ügy megoldására ha a tulajdonosokkal nem tudunk megegyezni? 2) Igaz-e h 1000m2 alatti telkek nem megoszthatóak (ha igen, kérem mondja meg melyik jogszabály írja ezt elő)? 3) úttól elzárt telek tulajdonosának törvényi joga van-e útszolgalmi jogra és ha igen, ezt hogyan lehet érvényesíteni az ingatlan(ok) nem együttműködő tulajdonosaival szemben? Peres eljárás? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm Zoltán


Tisztelt Zoltán!

Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:160. § (2) bekezdés]. Ha tehát a szomszéd nem működik közre abban, hogy az ingatlanára szerződéssel alapítsanak telki szolgalmi jogot, a szolgalom megszerzésének megállapítása iránt bírósági pert indíthat. A legkisebb telekméret függ attól, hogy az ingatlan milyen építési övezetben helyezkedik el, illetve az önkormányzat szabályozási (rendezési) tervétől. A legkisebb telekméretre vonatkozó pontos tájékoztatást a területileg illetékes önkormányzat adhat.

Tisztelettel,

#261
Tisztelt Ügyvéd Úr! A következő ügyben kérem a segítségét. Édesapám 3 éve halt meg. A hagyatéki tárgyalás rendben lezajlott. Édesapámnak édesanyánk, én és a hugom voltunk az örökösei. Édesanyámé lett az ingatlan felének a tulajdon joga, a másik felének a tulajdon joga fele-fele arányban lett a miénk özvegyi joggal terhelten. A problémát az okozza, hogy édesanyánk és a hugom (33 éves) toábbra is együtt élnek a családi házban, ám a hugom semmilyen hozzájárulást nem ad anyukámnak sem a rezsihez sem a bevásárláshoz. Egyszóval még mindig anyu tartja el. Sajnos alkolol poblémái is vannak ilyenkor agresszív is. Ezt a helyzet édesanyám már nagyon rosszul viseli, amit én meg is tudok érteni. Albérletbe elmenni nem akar, dolgozni sem. Ezt arra hivatkozva nem hagyja el a csládi házat, hogy az a ház ahol élnek (1/4 részben ugyan) az övé is. Vagyis neki joga van ott tartózkodni. Ez valóban így van? A kérdésem az lenne, hogy milyen jogok védik az édesanyámot ebben a helyzetben? Meddig köteles eltartani a felnőtt lányát az ember? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Hegedűsné Barbócz Katalin


Tisztelt Katalin!

A húga akkor tartózkodhat az ingatlanban, ha azt a haszonélvező édesanyja megengedi. A haszonélvező akár a tulajdonost is kötelezheti az ingatlan elhagyására, a haszonélvezeti joga alapján. Természetesen amennyiben a húga is használja az ingatlant a rezsiköltségek fele részét viselni köteles.

Tisztelettel,

#259
Tisztelt Ügyvéd Úr! Évekkel ezelőtt örököltem köteles részt édesapám ingatlan tulajdonából. Egyetlen leszármazottjaként így a ház 1/4-ének vagyok tulajdonosa, míg a többi 3/4 rész második felesége birtokában van, aki ezen felül holtig tartó haszonélvezettel rendelkezik. Az özvegy úgy határozott, hogy eladja az ingatlant, mihez megkapta hozzájárulásomat. Az egyetlen dolog amit nem értek, hogy miért kell nekem a rám eső rész értékének 30%-át kifizetnem számára a haszonélvezet megváltása címén (ügyvédje kérte, hogy erről tájékoztasson engem). Nem én kértem az eladást, semmilyen módon nem szóltam bele az eladás körülményeibe, sem a kikalkulált végösszegbe, így nem értem, hogy miért köteleznek engem arra, hogy 30%-ról lemondjak - és miért éppen ennyiről. Sajnos én semmilyen erre vonatkozó jogszabályt nem találtam. Kérem szíves segítségét, hogy tisztábban láthassak az ügyben. Nagyon köszönöm! Tisztelettel: Ágnes


Tisztelt Ágnes!

A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, mely az Ön tulajdonát terheli. A haszonélvezeti jog értékének kiszámítását az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-a szabályozza. A honlapon található kalkulátorok segítségével kiszámíthatja a tulajdonát terhelő haszonélvezeti jog értékét.

Tisztelettel,

#248
Tisztelt Ügyvéd Úr ! Az én kérdésem elég összetett. Gyermekem édesapjával régóta elváltunk. Szülei sokat segítettek nekünk, de a viszonyunk kissé megromlott, emiatt a bizalom mindkét irányba elveszett. Jelenleg segíteni szeretnének anyagilag a gyermek (14é) felnevelésében. Milyen módon oldható meg a következő helyzet: Ha ők vesznek egy ingatlant a gyermeknek, aki 14 éves, viszont ebben az ingatlanban mi laknánk a gyermekkel. Hogy oldható meg az, hogy mindenki védve legyen és jól járjon, hogy ők is nyugodtak legyenek, hogy én nem adom el, és én is nyugodt legyek, hogy ők sem adják el, nem tesznek ki minket a lakásból ha úgy tartja érdekük (ez egyszer megtörtént)? Én vállalom azt, hogy amikor a gyermekem befejezte középiskola tanulmányait -ami 5 év- és szüksége van a lakásra, akkor én (ha előbb nem) kiköltözöm. Reményeim szerint ez idő alatt megoldom a saját lakásvásárlás kérdését. Viszont nem szeretném azt sem, hogy az ingatlan tulajdonában részük legyen, mert ezzel ők visszaélnek. Milyen lehetőségek vannak, hogy mindenki védve legyen? Esetlegesen lehet olyan, hogy a gyermeknek -mivel kiskorú- gondolom kell egy törvényes képviselő az ingatlan kérdésében, ez a képviselő lehet például a nagymama testvére is? Köszönöm segítségét!


Tisztelt Eszter!

Megoldás lehet, ha a gyermek tulajdonszerzésével egyidejűleg a nagyszülők holtig tartó haszonélvezeti jogot, melynek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetnek be az ingatlan-nyilvántartásba. A beleegyezésük nélkül tehát az ingatlan nem értékesíthető, és halálukig használni is jogosultak azt. A fentiekkel egyidejűleg az Ön javára 5 évig tartó, határozott időtartamú haszonélvezeti jog bejegyzésére is lehetőség van, így annak fennállta alatt az ingatlan használatára Ön is jogosult, a haszonélvezeti joga alapján.

Tisztelettel,

#201
Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy olyan szatymazi ingatlannal kapcsolatos a kérdésem, amelynek hárman vagyunk tulajdonosai 1/2 – 1/4 – 1/4 arányban (az enyém az egyik 1/4 rész). A testvérem és az én részemre özvegyi jogot jegyeztek be, a fennmaradó 1/2 rész tehermentes. Eladhatjuk-e az ingatlan 3/4-ét, úgy hogy abból 1/4-et özvegyi jog terhel? A testvérem nem akarja eladni a saját részét, de lemondana az elővételi jogáról. A következő kérdésem, hogy ha ez így kivitelezhető, a haszonélvezőnek egyáltalán jelen kell-e lennie szerződéskötésnél, vagy szükséges-e bármilyen jóváhagyás a részéről? Ha ennek van jelentősége, egy darab telki számon nyilvántartott, kétgenerációs családi házról van szó, ami két külön bejáratú, összkomfortos házrészt jelent. Az egyik részében lakik az özvegyi jog jogosultja a testvéremmel. Remélem, sikerült érthetően fogalmaznom. Köszönettel és tisztelettel: Mátyás


Tisztelt Mátyás!

A tulajdonjog átruházásához nincs szükség az özvegyi jog jogosultjának jóváhagyására, és a szerződéskötésnél sem szükséges a jelenléte. A helyzete azonban a tulajdonjog átruházását követően sem lehet terhesebb, mint előtte volt. Ez azt jelenti, hogy az özvegyi jog jogosultjának erre irányuló kifejezett lemondása hiányában az új tulajdonos 1/4 tulajdoni hányadát ugyanúgy terhelni fogja a bejegyzett özvegyi jog, mint jelenleg az Önét. Ha ilyen feltételekkel tudnak vevőt találni az ingatlanrészre, nincs akadálya a jogügyletnek.

Tisztelettel,