Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt József!

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 18. § (1) bekezdése szerint a föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Ugyanezen törvény 21-22. §-ai szerint a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell a törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerződést az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. A közlés kezdő napja az adás-vételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adás-vételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot.
A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi
a) az eladó részére, ha az adás-vételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy
b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.
A tapasztalatok szerint a kifüggesztés, és azt követő eljárás összesen kb. 5-6 hónapot vesz igénybe.

Tisztelettel,

Tisztelt István!

Véleményem szerint köteles is bevetni a területet. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:350. § (2) bekezdése szerint ugyanis a termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.
Az aratást álláspontom szerint a leendő földhasználó végezheti el, akinek viszont elszámolási kötelezettsége van Ön felé. A későbbi viták elkerülése végett célszerű a leendő földhasználóval még a vetés előtt megállapodni az aratásig esetlegesen elvégzendő munkákról, és a felmerülő költségek viseléséről.

Tisztelettel,

Tisztelt Zita!

Mint ahogy a leveléből is kiderül, a vevővel megállapodtak abban, hogy a vételár megfizetését megelőzően birtokba adják részére az ingatlant („mi ebbe belementünk, és ügyvéd előtt erről készült feljegyzés”), ahogy abban is, hogy a vevő a szerződés jóváhagyásáig nem köteles ügyvédi letétbe helyezni a vételárat („belementünk abba, hogy nem ragaszkodunk a letéthez”). Az arcátlanság nem jogi kategória, így hogy a vevő viselkedése annak minősül-e, nem kívánom eldönteni. Meg kívánom azonban jegyezni, hogy az Önök hozzájárulása nélkül a vevő nem vehette volna birtokba az ingatlant. Lehetőségük lett volna úgy is megállapodni a vevővel, hogy csupán a vételár letétbe helyezését követően veheti birtokba az ingatlant, azonban nem így tettek.
Csak az adásvételi szerződésük ismeretében dönthető el, hogy követelhetik-e a vevőtől a vételár megfizetését a szerződés jóváhagyása előtt. Amennyiben a szerződésben így állapodtak meg, akkor igen.
A vevő elővásárlási joga nem jelenti azt, hogy biztosan meg is szerezheti az ingatlan tulajdonjogát; különösen akkor nem, ha több elővásárlásra jogosult személy is van. Mindamellett az a tény, hogy valaki elővásárlásra jogosultként kíván megvásárolni egy ingatlant nem garancia a szerződés jóváhagyására sem.
Ha a vételárat ügyvédi letétbe helyezte volna a vevője, annak kamata - a letéti szerződés ellenkező kikötése hiányában - Önöket illetné. A letéti szerződésben azonban a felek szabadon állapodhatnak meg arról, hogy a letéti összeg kamata kit illet meg, ahogy arról is, hogy kit terhelnek a letétkezelés költségei.

Tisztelettel,

Tisztelt Beatrix!

Zártkertinek minősülő ingatlanok esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 10. § (3) bekezdése szerint a 10. § (1) bekezdésben megjelölt személyeket jogszabályon alapuló elővásárlási jog nem illeti meg, a szerződést tehát nem kell kifüggeszteni.

FIGYELEM! A válaszadás óta jogszabályváltozás történt!

Tisztelettel,

Tisztelt Erzsébet!

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 12. § (2) bekezdése szerint a haszonbérleti szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a haszonbérleti szerződés olyan módosítása esetén, amelynek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarata a haszonbérlet időtartamának meghosszabbítására, illetve a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul, kivéve ha a haszonbérlet meghosszabbított időtartamáról, illetve a haszonbérleti díj csökkentéséről a szerződésben előre megállapodtak, és a szerződés tartalmát utóbb ennek megfelelően módosították. Az előhaszonbérletre jogosultak megtámadni nem tudják a szerződést, viszont amennyiben előhaszonbérleti jogukkal élnek, a szerződésben foglalt tartalommal a szerződés köztük és a tulajdonos között jön létre. Ezt érvényesen kizárni nem tudják.

FIGYELEM! A válaszadás óta jogszabályváltozás történt!

Tisztelettel,