Ingatlanjogi Tanácsadás

#334
A bank vizsgál ilyenkor valamit nálam vagy a szüleimnél, vagy csak egyszerűen engedélyt kell kérni?


Tisztelt Brigitta!

A legcélszerűbb lenne, ha ezt a kérdést a konkrét banknak tenné fel, ugyanis bankonként eltérőek lehetnek a jóváhagyás feltételei (pl. ingatlan forgalmi értékének vizsgálata, szükség esetén kezes bevonása a kötelembe stb.). Valószínű egyébként, hogy a bank csak úgy járul majd hozzá a tulajdonjog átruházó szerződéshez, ha az Ön adóstársi pozíciója fennmarad.

ELŐZMÉNY

Tisztelettel,

#332
Jó napot! Van egy ház, amin hitel van, én adóstárs vagyok és a fele az enyém. Két lakás van kialakítva, és az "én" részemben a szüleim laknak. Ajándékozás útján szeretném a nevükre íratni, úgy tudom, hogy az illetékmentes. Az a kérdésem, hogy így van-e, a másik tulajnak van-e beleszólása, illetve ennek mi a menete és a költsége. Valamint ez az ügyintézés mennyire helyhez kötött, mert nem ott lakok már! Köszönöm a válaszát!


Tisztelt Brigitta!

Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás valóban mentes az ajándékozási illeték alól, azonban amennyiben a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba, a tulajdonjog átruházáshoz a pénzintézet hozzájárulására is szükség van. A másik tulajdonostársnak ajándékozás esetén nincs elővásárlási joga. Ügyvéd vagy közjegyző által készített meghatalmazás alapján a meghatalmazottja is eljárhat Ön helyett a szerződés megkötésekor.

Tisztelettel,

#204
Tisztelt Ügyvéd Úr! Testvérem sajnos alkoholista. Édesanyánk még gyerekkorunkban meghalt. Édesapám súlyos beteg volt, akit több mint 8 évig egyedül én ápoltam, a testvérem felé se nézett, még a halálos ágyán sem látogatta meg. Hálából amiért én mellette maradtam és kiápoltam, három éve édesapám nekem ajándékozta a házát. Nem nagy értékű ház, de mása nem volt. A testvéremet most megkörnyékezte egy csapat, akik biztatására követeli rajtam a házból a kötelesrészt, és azt is elkezdte mondogatni, hogy érvénytelen az ajándékozási szerződés, mert nem tartalmazza szó szerint, hogy én elfogadom az ajándékot. Ezek biztos nem a saját gondolatai, mert ő ilyenekhez nem ért. Én a saját eszemmel úgy gondolom, hogy elfogadtam az ajándékot, ha már aláírtam a szerződést, de nem tudom, hogy ez jogilag is így van-e. Az ügyvéd szerint, aki csinálta a szerződést így van. A kérdésem az lenne, hogy jár-e a testvéremnek kötlesrész a ház után, illetve, hogy igaz-e, hogy az „elfogadom” szó nélkül érvénytelen az ajándékozási szerződés? Köszönöm, hogy időt szán rám.


Tisztelt Anikó!

1. Ha az édesapja azzal az indokkal ruházta át Önre a házat, mert a tartási, ápolási, gondozási feladatokat Ön teljesítette, úgy álláspontom szerint az ilyen szerződés az Ön által nyújtott ellenszolgáltatások erejéig visszterhes jogügyletnek minősül, függetlenül attól, hogy ajándékozási szerződés az okirat elnevezése. Először is tehát meg kell állapítani ezen ellenszolgáltatásoknak az öröklés megnyílásának időpontjában számított értékét. Amennyiben az így megállapított érték nagyobb, mint a ház fenti időpontban számított értéke, nem jár kötelesrész a testvérének. Egyébként a ház értékéből le kell vonni a szolgáltatások ellenértékét, és az így kapott különbözet lesz a kötelesrész alapja.
2. Egyetértek az okiratszerkesztő kollégával abban, hogy nem érvényességi feltétele az ajándékozási szerződésnek, hogy az okirat szó szerint tartalmazza az „elfogadom” kifejezést. Elegendő, ha annak tartalmából felismerhető, hogy az Önök, mint szerződő felek akarata ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházására irányult.

Tisztelettel,

#15
Tisztelt Ügyvéd Úr! Azzal a problémával fordulok önhöz,hogy sajnos van egy tartozásom az OTP felé,ami lassan majd végrehajtáshoz közeledik. Semmi nincs a nevemen csak az ingatlan 1/2 része amelyben lakunk.A másik fele a testvéremé. Attól tartok hogy erre a fél házra ráterhelhetik a tartozásom. Arra gondoltam hogy elajándékoznám a testvéremnek az én részemet is.Ha ez lehetséges akkor milyen költségekkel járna ez? Vagy esetleg a gyermekeimnek ajándékoznám,de attól is félek hogy az ugyanaz lenne mintha az én tulajdonom volna,mert kiskorúak. Mit tehetnék ebben a helyzetben,melyik megoldás lenne jó? Előre is KÖSZÖNÖM a válaszát!!!! Üdv.:Andrea


Tisztelt Andrea!

Ha jól értem, akkor az ingatlan 1/2 tulajdoni hányad terhére nincs jelzálogjog bejegyezve. Amennyiben lakóházként van nyilvántartva az ingatlan, a testvér részére történő ajándékozás esetén 9%-os illetékfizetési kötelezettség keletkezik, a gyermekei részére történő ajándékozás pedig illetékmentes. Mindkét esetben fennáll azonban a veszélye annak, hogy az OTP kéri annak megállapítását a bíróságtól, hogy a szerződések, mint fedezetelvonó szerződések irányában hatálytalanok. A jelen fórum keretein belül bővebb tájékoztatásra nincs mód, amennyiben szükségesnek tartja, kérem, hogy előzetes időpont egyeztetést követően személyesen keressen fel az irodámban.

Tisztelettel,

#125
Tisztelt Ügyvéd Úr! Feleségem szülei 1/2-1/2 arányban osztoznak egy családi házas ingatlanon. Szeretnék elajándékozni a feleségem és a feleségem bátyja közt az ingatlant úgy, hogy feleségem 3/4, a báty pedig 1/4 részt kap. Ez a döntésük a szülőknek az alapján született, hogy a feleségem bátyja a múltban több mindent kapott, ezért a feleségemet így szeretnék kárpótolni, ráadásul mi lakunk a feleségem szüleivel. Valószínű, hogy az ingatlanon értéknövelő beruházásokat is végezni fogunk. Tudomásunkra jutott, hogy a jog előtt az nem állja meg a helyét, hogy miért kap az egyik testvér többet, mint a másik. Miért kell ezt megindokolni? Ezek szerint a feleségem bátyját egálba kell hozni? A báty is belegyezett a szülők döntésébe. Az értéknövelés összegét a bátynak milyen részben kell állnia? Előre is köszönöm válaszát. Üdv: ML


Tisztelt László!

Élők közötti jogügyletről van szó, tehát nem kell megindokolniuk a döntést. Úgy rendelkeznek a tulajdonukkal, ahogy szeretnének. Felhívnám azonban a figyelmét a kötelesrészre. A Ptk. 666-668. §-ai alapján a kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke. A testvér az ingatlan értéknövekedésének 1/4-ét köteles megtéríteni, ami adott esetben nem feltétlenül egyezik meg a beruházás összegével. Ha a beruházás értékének 1/4-ét szeretnék érvényesíteni vele szemben, célszerű azt a beruházást megelőzően egy megállapodásban rögzíteni, annál is inkább, mert a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz.

Tisztelettel,