Tisztelt Ügyvéd Úr! Feleségem szülei 1/2-1/2 arányban osztoznak egy családi házas ingatlanon. Szeretnék elajándékozni a feleségem és a feleségem bátyja közt az ingatlant úgy, hogy feleségem 3/4, a báty pedig 1/4 részt kap. Ez a döntésük a szülőknek az alapján született, hogy a feleségem bátyja a múltban több mindent kapott, ezért a feleségemet így szeretnék kárpótolni, ráadásul mi lakunk a feleségem szüleivel. Valószínű, hogy az ingatlanon értéknövelő beruházásokat is végezni fogunk. Tudomásunkra jutott, hogy a jog előtt az nem állja meg a helyét, hogy miért kap az egyik testvér többet, mint a másik. Miért kell ezt megindokolni? Ezek szerint a feleségem bátyját egálba kell hozni? A báty is belegyezett a szülők döntésébe. Az értéknövelés összegét a bátynak milyen részben kell állnia? Előre is köszönöm válaszát. Üdv: ML
Tisztelt László!
Élők közötti jogügyletről van szó, tehát nem kell megindokolniuk a döntést. Úgy rendelkeznek a tulajdonukkal, ahogy szeretnének. Felhívnám azonban a figyelmét a kötelesrészre. A Ptk. 666-668. §-ai alapján a kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke. A testvér az ingatlan értéknövekedésének 1/4-ét köteles megtéríteni, ami adott esetben nem feltétlenül egyezik meg a beruházás összegével. Ha a beruházás értékének 1/4-ét szeretnék érvényesíteni vele szemben, célszerű azt a beruházást megelőzően egy megállapodásban rögzíteni, annál is inkább, mert a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz.
Tisztelettel,