Ingatlanjogi Tanácsadás

#202
Tisztelt Cím! Közösen építettünk egy házat az élettársammal. Fele-fele arányban oszlik meg közöttünk a tulajdonjog. Az élettársam nővérének felmondták az albérletét, és mivel szüksége volt egy bejelentett állandó lakcímre, kb. egy éve bejelentkezett hozzánk. Nem örültem neki. A kérdésem az lenne, hogy a közös lakcím miatt bizonyos idő elteltével a sógornőm valóban követelhetne-e - az ott lakás miatt - tulajdonrészt akár az ingatlanból, akár az ingóságokból. Valójában a szüleinél lakik, nem itt. Nálunk csak hivatalosan van bejelentkezve.


Tisztelt Zsanett!

Nem követelhet semmit a sógornője. A bejelentett lakcím még csak jogcímet sem teremt a sógornőjének az ingatlanban való tartózkodásra. Megjegyzem, hogy az ingatlanban lakás puszta ténye alapján sem követelhetne Önöktől semmit. Ha ez másképp lenne, nagy bajban lennének azok a bérbeadók, akik hosszabb távra hasznosították az ingatlanaikat, hiszen az idő múlásával az abban található ingóságok és maga az ingatlan is a bérlő tulajdonába kerülne. Az Ön által leírt állapot egyébként jogszabálysértő. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (1) bekezdése ekként rendelkezik a lakcímbejelentésről: a Magyarország területén élő, törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Ez a kötelezettség nyilvánvalóan a tényleges lakóhelyre és tartózkodási helyre vonatkozik.

Tisztelettel,

#200
Tisztelt Ügyvéd Úr! Szegedi nyugdíjas pedagógus házaspár vagyunk. 2008-ban vásároltunk egy budapesti lakást a feleségemmel, melyre 13,5 MFt svájci frank alapú hitelt vettünk fel. 2011 végén sikerült eladnunk az ingatlant, és 180 Ft-os árfolyamon éltünk a végtörlesztés lehetőségével. Akkor ez még nem tűnt egy túl jó döntésnek, mert az összes megtakarított pénzünket elveszítettük; a mostani 260 Ft körüli árfolyamot elnézve ugyanakkor, egyre inkább életünk legjobb üzletének bizonyul. Eleinte arról volt szó, hogy a végtörlesztőket eleve kizárják a mostani „elszámoltatásból”, de utána már ilyet is, olyat is hallottunk, és nem tudjuk, hogy melyik információ igaz. Olyat is olvastunk, hogy amennyiben a végtörlesztéssel többet kaptunk vissza, mint ami most járna, és mégis kérjük az elszámolást, a bank még a különbözet megfizetésére is kötelezhet minket. Nem vagyunk elégedetlenek, tudjuk, vannak nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévők is. Úgy gondoltuk azonban a feleségemmel, ha hátrányunk nem származhat belőle, és jogosultak vagyunk a mostani elszámolást is kérni, élnénk ezzel a lehetőséggel, hátha még valamennyivel csökkenteni tudnánk a veszteségeinket. Köszönjük megtisztelő válaszát! C. Csaba


Tisztelt Csaba!

Kis híján elkésett a kérdésével. Jogosultak utólagos elszámolást kérni azok is, akik 2011 szeptembere és 2012 februárja között éltek a végtörlesztés lehetőségével. Fontos azonban, hogy az elszámolás iránt kérelmüknek legkésőbb 2015. március 31-éig be kell érkeznie a bankhoz. Az elszámolás tehát esetükben nem automatikus, és ha a határidőt elmulasztják, nem élhetnek többé ezzel a lehetőséggel. Az elszámolás iránti kérelem benyújtása csak akkor ingyenes, ha kölcsönből végtörlesztettek. Egyéb esetekben, így az Önök esetében is, az igény benyújtásával egyidejűleg 10.000,- Ft-ot kell a banknak megfizetni. A bank 2015. november 30-áig köteles elkészíteni az elszámolást. Az utólagosan visszajáró elszámolási összegből valóban le kell vonni a végtörlesztéskor igénybe vett árfolyamkedvezményt, és ez sok esetben negatív egyenleget eredményezhet, azonban a bank részére ebben az esetben sem kell visszafizetniük semmit.

Tisztelettel,

#13
Tisztelt Ügyvéd Ur! Szeretném megkérdezni, hogy 1981-ben eladott lakás adásvételi szerződését honnan lehet ujra megszerezni, kikérni? Az ügyvéd, aki akkoriban intézte már nem praktizál, és nem találta a szerződést. Sajnos nem sikerült kideriteni, ki vette meg a lakást. Köszönöm.


Tisztelt Magdaléna!

Javaslom, hogy keresse fel az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalt. Remélhetőleg fellelhető még az irattárukban.

Tisztelettel,

#32
Tisztelt Ügyvéd Úr! Van egy telkünk, aminek a bal oldalán nincs kerítés a telekhatáron, én úgy tudom , hogy a jobb kézre esőt kell nekem megcsinálni, karban tartani, ami rendben is van a részünkről. A bal kézre eső szomszédomnak nincs erre igénye. Mit lehet tenni, hogy ez megváltozzon? Válaszát köszönöm! Anett Szeged


Tisztelt Anett!

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet 44. § (1) bekezdése szerint a telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető. A kerítés létesítése azonban nem kötelező. Ettől eltérő önkormányzati rendelet sincs hatályban Szegeden.

Tisztelettel,

#41
Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném megkérdezni, hogy az eladó mennyi idő után köteles kijelentkezni az eladott ingatlanából. Köszönettel


Tisztelt sanyi!

A lakcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezései az irányadóak. Eszerint a Magyarország területén élő polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

Tisztelettel,