Ingatlanjogi Tanácsadás

#239
Tisztelt Ügyvéd Úr, a 234. levelével kapcsolatban keresem ismét. Az iroda bérleti szerződésében ki van kötve, hogy a cég telephelye lehet a megadott cím. Ez esetben is megtilthatja a tulajdonos, hogy a levelezési cím ott legyen? Várom szíves válaszát.


Tisztelt Viki!

Álláspontom szerint, amennyiben a bérbeadó hozzájárult ahhoz, hogy a cég telephelyként jelentse be az ingatlant, nem tilthatja meg a postai küldemények oda érkezését, az ugyanis a telephely törvényes működésének szükséges velejárója is lehet.

Tisztelettel,

#223
Tisztelt Ügyvéd Úr! A testvérem New Yorkban él. Van egy közös tulajdonú ingatlanunk, fele-fele arányban, amit el szeretnénk adni, ő azonban nem tud hazautazni. Arra gondoltunk, meghatalmazhatná az édesanyámat, hogy járjon el helyette. A kérdésem az lenne, hogy elegendő-e két tanú a meghatalmazásra, vagy kinti közjegyzőnek kell hitelesítenie az aláírását? Érdekelne, hogy jogilag melyik változat fogadható el?


Tisztelt Tibor!

Sajnos egyik sem. Az Inytv. 35. §-a szerint ha a magánokiratot külföldön állították ki, a nyilatkozattevő aláírását, vagy az aláírás hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. A nyilatkozattevő aláírását az okirat kiállítása helye szerinti állam hatóságának kell hitelesíteni akkor, ha magyar külképviseleti hatóság nem működik az adott országban, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik. A fentiek alól kivételt képez, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a hitelesítés, illetőleg felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. A viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. A fentiek alapján tehát testvérének Magyarország New York-i Főkonzulátusán szükséges hitelesíttetnie az aláírását, és a meghatalmazást magyarországi ügyvédnek is ellen kell jegyeznie ahhoz, hogy a tulajdonjog bejegyzés iránti eljárásban elfogadja azt a földhivatal. Az ügyvédi ellenjegyzés követelménye nagy felháborodást váltott ki az ügyvédek körében is, hiszen az ügyvédnek gyakorlatilag úgy kell ellenjegyeznie a meghatalmazást, hogy az azt aláíró féllel nem is találkozott. Az ellenjegyzésénél mindenképp ajánlott rögzíteni, hogy az az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével történt.

Tisztelettel,

#221
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbiakban kérném segítségét. Október hónapban egy cégtől megvásároltam egy lakást. A tulajdoni lap teljesen tiszta volt. 1/1 arányban ez a cég volt bejegyezve, semmi széljegy. Nem rég kaptam egy földhivatali levelet, hogy az ingatlanomra perindítást tettek, valamint a fővárosi törvényszéktől levelet is kaptam, hogy perbe hívtak az ingatlannal kapcsolatban. Egy másik cég követeli a lakást (ezen kívül többet is), mert azt állítja, hogy a két cég közötti, két évvel ezelőtti adásvételi szerződéssel volt valami probléma. Eredeti állapot visszaállítását követeli, és hogy a fővárosi törvényszék a mi lakásvásárlásunkat vegye semmisnek, kötelezzen minket, hogy kiürÍtve adjuk át a lakást. Kérdésem, hogy van-e esélye annak, hogy az én tiszta tulajdoni lappal megvásárolt lakásomat elvegyék? Félő, hogy a pénzem után hiába futnék a mai cégeket figyelembe véve. Köszönöm válaszát előre is.


Tisztelt László!

Sajnos nem zárható ki ennek a lehetősége sem. Feltehetően a korábbi adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása mellett az Ön tulajdonjogának a törlését is kérte a felperes. A szerződéskötést megelőző állapot ugyanis csak akként állítható helyre, amennyiben az Ön tulajdonjoga is törlésre kerül, hiszen a tulajdonjoga az érvénytelen szerződés megkötését követően keletkezett jogügylettel kapcsolatosan került bejegyzésre, legalábbis a felperes valószínűsíthető álláspontja szerint.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján a jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást az ellenkező bizonyításig az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha a valóságos helyzettől eltér. Ugyanakkor nem érvényesül a közhitelesség elve az ingyenesen szerző és rosszhiszemű szerzők javára.
A Kúria 3/2010. (XII.6.) PK véleményének 1. pontja szerint az érvénytelenségi per a szerződési jogban jogi sérelem orvoslását célzó kötelmi jogi per, míg a törlési per - amit Ön ellen indítottak - ezzel szemben dologi jogi per, ingatlan-nyilvántartási jogorvoslat, amely valamely dologi jog védelmére szolgál. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti tulajdoni állapot helyreállítását az ingatlan-nyilvántartási törvény rendelkezései akkor korlátozzák, ha az érvénytelenül szerző fél az ingatlan tulajdonjogát további szerződő félre ruházza át. Ezek a korlátok abban nyilvánulnak meg, hogy az eredeti jogosult törlési keresete alapján is csak 3 éven belül kerülhet sor a jóhiszemű további jogszerző jogának a törlésére. A törlési per megindítására nyitva álló három éves jogvesztő határidőt a közvetlen jogszerző jogának - tehát az eladója tulajdonjogának - a bejegyzéséről szóló határozat keltétől kell számítani. A jelen honlap keretei között bővebb felvilágosításra nincs lehetőség, a szakszerű tanácsadáshoz ugyanis nélkülözhetetlen az okiratok áttanulmányozása. Javaslom, hogy haladéktalanul forduljon ügyvédhez.

Tisztelettel,

#208
Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném megkérdezni, hogy a devizahitelek forintosításával kapcsolatos hírekben megemlített elállási jog által lehetőség szerinti ingyenes végtörlesztés jobban megéri e, mint az egyszerű végtörlesztés, amely díjköteles? Az elállási jog ebben az esetben a már forintosításra vonatkozó tőketartozásra, vagy még a devizában meghatározott tőketartozásra utal? Az elállási jogot bárki gyakorolhatja, vagy van meghatározott megindoklási feltétele? Tisztelettel köszönöm válaszát,


Tisztelt Gábor!

Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 13. § (1) - (2) bekezdései szerint ha a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés a törvény szerint forintalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre módosul, a fogyasztó a módosulást követő 60 napon belül a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést felmondhatja. A felmondást indokolás nélkül bárki gyakorolhatja. A szerződést felmondó fogyasztónak viszont a felmondást követő 90 napon belül meg kell fizetnie a pénzügyi intézmény részére a felmondott szerződés alapján fennálló valamennyi tartozását. Az így megfizetendő tartozás alatt már a forintosított tartozást kell érteni. Természetesen a díjmentes végtörlesztés kedvezőbb, mint a díjköteles, felhívnám azonban a figyelmét a fenti törvény 13. § (3) bekezdésére, mely szerint a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggésben a felmondással érintett pénzügyi intézmény a fogyasztó terhére csak akkor nem számíthat fel semmilyen díjat, költséget, jutalékot, ha a kötelezettség teljesítése érdekében a fogyasztó a pénzügyi intézménnyel vagy másik pénzügyi intézménnyel új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést köt. Amennyiben viszont a fogyasztó önerőből teljesíti az összeget, a felmondással és a törlesztéssel kapcsolatos költségek vonatkozásában a pénzügyi intézmény és közte hatályban lévő szerződés az irányadó.

Tisztelettel,

#205
Tisztelt Ügyvéd Úr, 2002-ben vettem fel Ft hitelt. A bank a későbbiekben jelentősen megemelte a kezelési költséget, amit nem tartottam jogszerűnek. A kúria jogegységi döntése aztán ki is mondta, hogy ezek az egyoldalú emelések tisztességtelenek voltak, amennyiben a szerződés nem tartalmazta egyértelműen, hogy milyen folyamatok hatására hogyan fog változni a költség. Ez az én szerződésemben nem szerepelt, csak az, hogy változhat. A jogegységi döntés tartalmát később törvénybe is foglalták, mely előírta a bankoknak, hogy peren kívül automatikusan minden érintett ügyféllel számoljanak el, fizessék vissza a jogtalanul levont költségeket. Ugyanakkor a törvény hatálya csak a 2004 május után kötött szerződésekre vonatkozik. Rám tehát az elszámolási törvény nem vonatkozik, így automatikusan nem kapok elszámolást, és visszatérítést. Ugyanakkor a jogegységi döntés nem tartalmaz határidőt, tehát - értelmezésem szerint - az minden még nem elévült ügyben irányadó a bíróságok számára. Ön is így látja? Tehát ha pert indítanék a bankkal szemben, azt ugye jó eséllyel megnyerném?


Tisztelt Géza!

A Kúria 2/2014. számú jogegységi határozata a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelensége tárgyában született, tehát az Ön esetére sem ezen jogegységi határozat, sem pedig az annak alapján hozott törvény nem vonatkozik. A fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012 (XII. 10.) PK vélemény azonban alkalmazható forinthitelek esetében is. Amennyiben a bankja a fenti véleményben megfogalmazott elvekkel ellentétesen emelte a kezelési költséget, elévülési időn belül jó eséllyel indíthat pert a pénzintézet ellen.

Tisztelettel,