Ingatlanjogi Tanácsadás

#42
Tisztelt Ügyvéd Úr! Volt élettársammal 2003 júliusában vásároltunk OTP kölcsönre fele-fele tulajdoni arányban 3 szobás családi házat,mely kölcsönt én igényeltem ő adóstársként szerepel benne .A törlesztés 2028 júliusában jár le. A bank nem fogadta el jelzálog fedezetként a vásárolt házat így fedezetként édesanyámék Budapesti háza lett jelzálogosítva. A törlesztő részleteket az ő bankszámlájáról vonták egész ez év májusáig-június óta átkérettem a beszedést az én számlámra .A kapcsolatunk 2011 augusztusában az ő hibájából megromlott majd pár hónap alatt végérvényesen meg is szűnt . Van egy 13 éves közös fiunk és a volt élettársamnak előző házasságából egy 22 éves fia .A házzal kapcsolatos papírokat(adás-vételi szerződés,hitel szerződés,közjegyzői okirat) eldugta előlem többszöri kérésemre sem hajlandó előadni őket. 2012 januárjától van barátnőm akivel rövid időn belül össze is költöztünk ,az előző kapcsolatából született 2 gyermekét együtt neveljük a 2013 áprilisában megszületett közös kislányunkkal együtt. Jelen pillanatban is a jelenlegi élettársam édesanyjánál lakunk . 2012 augusztusától mentek az egyezkedések a volt élettársammal gyermektartásdíj és gyermekelhelyezés tárgyában melybe én szerettem volna belevinni a tulajdon közösség megszüntetésére irányuló egyezséget és a vagyon közösség megosztást is.A családi ház értéke itteni viszonylatban 6millió Ft. Felajánlottam az egyezség tervezetben ,hogy meg veszem Én a részét 2millió Ft.-ért vagy megveszi ő az Én részem 2millió Ft.-ért mellyel vállalja azt is,hogy a jelzálogot leveteti az édesanyámék házáról. 2012 decemberében döntés született a gyermektartás és elhelyezés ügyében (övé a felügyeleti jog és 20ezer Ft tartásdíjat fizetek meg havonta részére),de a vagyon és tulajdon közösség megszüntetésére indítványozott egyezség tervezet nem fogadta el. A házban Ő lakik a 2 gyerekkel ,nekem volt fent tartva egy szoba ,mert rendszeresen haza jártam a fiamat meglátogatni,mivel jelen helyzetben nem akarom a mostani párom szüleinek házába hordani a fiam láthatásra,hisz így is nagyon sokan vagyunk már arra a pici lakásra. Azóta is próbáltam ügyvédi felszólításon keresztül is és szóban is egyezséget kötni vele. Nem fogad el semmit,azt mondja neki így jó,és hogy milyen apa vagyok Én,hogy képes lennék kitenni a saját fiam az utcára,és hogy nyugodtan perelhetem,mert őt onnan a gyerekekkel nem fogja kitenni senki sem. Legutóbbi látogatásomnál azt tapasztaltam,hogy a számomra fent tartott szobába beköltözött az ott maradt ruháim-holmijaim eltűntek. Kértem,hogy állítsa vissza részemre a szobát,de ő azt felelte majd csak akkor ha vissza költözöm,ugyanis ügyvéd mondta neki azt,hogy nyugodtan belakhatja az egész házat és abban mindent használhat ami benne van. A jelenlegi élettársamat becsmérlő szavakkal illeti,és próbálja befeketíteni előttem azzal a szándékkal,hogy majd így vitát szít köztünk, pedig ő aztán ebben a történetben nem hibás,mit sem tehet róla. Saját házat akarunk vásárolni a mostani párommal,de nem tudunk,mert van már egy hitel a nevemen így oda jutottam,hogy már nincs értelme próbálkozni az egyezkedéssel ( kedvem sincs ,mert mindig vitába torkollik amit a közös gyermekünk végig hallgat,az ügyvédi felszólításokra meg nem reagál ) hanem per útján kell döntésre jutni,melyet nem támogat jó szívvel az ügyvédem ,de belátja azt is ,hogy nincs már más ki út. A bíróság felé tudjuk bizonyítani ,hogy többször is próbáltunk egyezségre lépni vele (írásos és hangrögzítéses bizonyítékunk is van) .A volt élettársam munkanélküli,megtakarított pénze tudomásom szerint nincs,állítása szerint hitelt nem kap,napszámból a nagyobb fia utáni árva ellátásból a családi pótlékból és az általam fizetett gy.tartásdíjból tartja el magukat.Én kitudom fizetni az exet ő viszont engem állítása szerint nem. Az ügyvédem célzást tett legutóbb ,hogy nem e összeházasodnák a jelenlegi élettársammal,mert jogilag akkor sok minden más lenne ,persze én nem hallgattam végig rögtön rá vágtam nem, így nem is folytatta a mondandóját .Van jelentősége a per kimenetelében ha házasságban élünk?A per során érdemes e kaphatok e


Tisztelt Zoltán!

Elöljáróban mindenképpen kiemelném, hogy a jogeset bonyolultsága miatt, az iratanyag ismerete nélkül a jelen fórum kereti között nem lehetséges megfelelő választ, tanácsot adni. A közös tulajdon megszüntetése tekintetében semmi jelentősége nincs annak, hogy házasságban él-e, vagy sem. Bizonyosan az ügyvédje is elmondta, hogy amennyiben a perben a másik fél vitatja az Ön által megjelölt forgalmi értéket, szakértő kirendelése lesz szükséges, melynek költségeit Önnek kell megelőlegeznie, kivéve, ha a bíróság költségmentességet engedélyezett Önnek. Függően a perben tett bizonyítási indítványok számától és a bíróság leterheltségétől a jogerős döntésig akár több év is eltelhet, de a legjobb esetben is legalább fél évre mindenképpen számítania kell.

Tisztelettel,

#43
Tisztelt Ügyvéd úr! Testvéremmel van egy osztatlan közös tulajdonunk! Szeretnék kijelentkezni a házból mivel nem lakom ott ,viszont nem jelentkeznék be más hova állandó lakcímre csak ideiglenesre !Szeretném megtudni hogy ezt lehet-e és ha igen akkor ez nekem mint tulajdonos mivel jár ! Köszönöm megtisztelő figyelmét !


Tisztelt Judit!

A lakcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezései az irányadóak. Eszerint a Magyarország területén élő polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él, tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a polgár — lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül — három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Tehát, ha életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik, köteles állandó lakcím bejelentésére. Egyebekben a tulajdonjoga tekintetében semmilyen relevanciával nem bír, hogy hova van bejelentkezve.

Tisztelettel,

#71
Szeretném meg tudni, mik az esélyeim, ha eddig nem kértek albérletet tőlem, meg nem csináltunk papírt sem, de én renováltattam a házat. A régi állapotáról vannak fényképeim. Mit tudok ilyenkor tenni, mert eladnák a házat, de brutális összegért.


Tisztelt György!

Attól függően, hogy milyen beruházást végzett az ingatlanon tulajdoni- vagy kötelmi igényt érvényesíthet a tulajdonosokkal szemben. Felhívom a figyelmét azonban arra, hogy egy esetleges perben Önt terheli annak bizonyítása (pl. tanúkkal, számlákkal), hogy mikor, milyen jogcímen, milyen jellegű és összegű beruházást végzett el az ingatlanon.

Tisztelettel,

#70
Tisztelt ügyvéd úr! Igaz hogy számlával nem tudom bizonyítani, de fényképekkel igen, mert mielőtt elkaptuk az ingatlant lefényképeztünk több helyiséget is. Ráadásul egy hónap után tudtunk beköltözni. Mikor beszéltünk velük mondtuk hogy fizetünk albérletet, erre fel ők azt mondták, hogy nem kell tisztán tartsuk, úgyis a mienk lesz az ingatlan, csak ezt az ingatlant úgy képzelje el, hogy lakhatatlan volt. Ez volt 2005-ben, most meg 2012 van, és azzal az érvvel jött, hogy eladó az ingatlan nekünk vagy másnak 1.200 000 forintért, de én úgy érzem, hogy ennyit vagy ennél többet költöttem már rá. A szomszédok és több ismerős is tanúsítani tudja, hogy hogy nézett ki az ingatlan.


Tisztelt György!

Nem tett fel kérdést. Arra vonatkozóan, hogy egy jövőbeni perben a fényképfelvétel elegendő bizonyítékul szolgál-e majd a bíróságon, nem tudok válaszolni, valószínűleg egyéb bizonyítékra is szükség lehet.

Tisztelettel,

#104
Tisztelt ügyvéd úr! Van egy garázsom,ahol a felépítmény a saját tulajdonom.Az alapterületet viszont az önkormányzattól bérlem és az önkormányzat által megállapított havi bérleti díjat fizetek.A garázs ideiglenes felépítményű. Kérdésem:Megállapítható-e itt vagyoni értékű jog? Köszönöm.


Tisztelt István!

A Ptk. 137. § (2) bekezdése szerint a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg. A kérdést az oldhatná meg a legmegnyugtatóbban, ha akár Ön venné meg a föld tulajdonjogát az önkormányzattól, akár az önkormányzat a felépítmény tulajdonjogát Öntől.

Tisztelettel,