Ingatlanjogi Tanácsadás

#518

Tisztelt Ügyvéd Úr! Lakásunkkal közös fallal üzlethelyiséget adnának ki bérbe, azaz pék boltot kívánnak üzemeltetni, ami a korai nyitás és a vele járó zajok miatt a mindennapi pihenésünket erősen zavarja. Kérdésem, hogy van-e bármilyen lehetőségünk ebbe beleszólni? Válaszát előre is köszönöm.


Tisztelt István!

 Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja. A birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított.

Megjegyzem azonban, hogy a jegyző csupán már megvalósult birtokháborítás esetén járhat el; a majd csak a jövőben megnyitó pékség által vélhetően megvalósítandó birtokháborítás kapcsán nem intézkedhet.

Tisztelettel,

#297
Tisztelt Ügyvéd úr! Lehetséges, hogy ilyen problémával, mint az enyém nem sokan keresik meg, de olyan régóta tart (8 éve) és annyira zavaró, hogy fontosnak tartom tanácsot kérni Öntől. Újpesten lakom 8 éve egy panelház 3.-ik emeletén, amelynek nincs erkélye. Mindössze 35 négyzetméteres. Mióta ide költöztem, egyebet nem hallok, mint ilyen felújításszerű hangokat: kalapálás, fúrás, csiszolás stb. Már azt is tudni vélem, hogy hányas fúrófejet használ a felettem lakó. Dübörögve lépked, sőt futkos a szobában, a széket nem arrébb teszi, hanem végighúzza hangosan a padlón, mintha a földszinten lakna. Az én ablakomra rázza a törmelékeket, amiket létrehoz a különböző tevékenységeivel. Végezetül pedig karácsony előtt 2-3 héttel a karácsonyfáját a nappalija ablakán kieresztve kiköti úgy, hogy a fele a fának belóg az én ablakomba elzárva a kilátást. Tavaly, mikor rájöttem, hogy a legtöbb zajt ő produkálja, felmentem hozzá megbeszélni a dolgokat. A bútorok mind el voltak húzva a falak közeléből, a szoba közepén tömörültek. Szerszámok: vésők, kalapács elővéve. Azt mondta, éppen tapétáz. Mondtam neki, hogy nagyon zavaró, amit évek óta csinál. Azt mondta nem ő csinálja, hanem egy másik szomszéd, de nem tudja ki. Tehát nem ismerte be, sőt azt mondta nekem, hogy ezt itt azért ma még be fogja fejezni, nem érdekli milyen zajos. A kalapáccsal ütögeti a betont, annak reményében, hogy kiegyenlíti! Szóltam tavaly a közös képviselőnek, aki beszélt vele telefonon. Azt mondta a közös képviselő, hogy a szomszéd nagyon fel volt háborodva, mert ő nem csinál semmit! Azt javasolta a közös képviselő, hogy írjunk egy panaszlevelet az önkormányzatnak, ő segít megírni. Nem tudom, hogy ez a dolog eredményezhet-e valamit? Mit tehetek? Van egy fia is, aki időnként itt lakik, olyankor együtt barkácsolnak valamit. Jaj, majdnem elfelejtettem, hogy szinte minden nap még éjjel 1 és 2 óra között húzgálják a bútort jó hangosan, mintha senki más nem is lakna alattuk. Mellékesen megjegyzem, van egy húga is aki már évek óta egy idegosztályon sínylődik. Nem maradt más számunkra a párommal, csak az elköltözés? Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel: Erzsébet


Tisztelt Erzsébet!

Mivel a birtoklásának zavarása több mint egy éve tart, a jegyző nem jogosult az eredeti birtokállapot helyreállítására. Nem javaslom tehát, hogy az önkormányzathoz forduljon. Birtokvédelmet a jelen esetben csak bírósági per útján, ún. birtokperben kérhet.
Tilos önhatalomnak minősül a birtokosnak a birtokától jogalap nélkül való megfosztása vagy birtoklásában jogalap nélkül való háborítása. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell, azaz a perbeli pozíciójától függetlenül az addig zavartalanul birtoklót a birtoklásában megzavaró vagy akadályozó félnek kell bizonyítania, hogy a dolog birtoklására a másik féllel szemben neki van jogosultsága. Ugyanez értelemszerűen irányadó azokra az esetekre is, amelyekben a birtokháborítást fény-, zaj-, hang- vagy más zavaró hatás okozza.

Tisztelettel,

#279
Tisztelt Ügyvéd Úr! A kertünk végében "lévő" kerítéssel kapcsolatosan keresem a megoldást. A kerítés kb. 15 m-es szakasza régi drótháló ami már nem jelent akadályt kóborló ebeknek, a másik kb. 8 m-es szakasza meg egy romos hátsó épület el nem takarított maradványai (sajnos azt nem tudom , hogy valamilyen határozatra vagy csak magától de be van omolva az épület). Úgy 7 hete a beomlott vagy omlasztott el nem takarított törmelék belülről kifeszítette a még álló kb. 1,3 méteres még álló falat ami felénk borult. Szóltam a szomszédnak, hogy tudjon róla,mert valószínű nem láthatta mivel az udvara átláthatatlan törmelék és gyom. Másfél éve lakunk az általunk építettet házunkban így nem ismertem a szomszédot, ezért teljesen barátilag kerestem meg. Közösen megnéztük a kerítést és mutatott nekem a drótkerítésen egy lyukat amit állított, hogy az én kutyám harapott ki, amit nem tartok valószínűnek, tény az, hogy szabadon tartom a kutyámat amire nem volt jellemző, hogy elhagyná az udvart, viszont annál több kutya járt be a mi udvarunkra többek közt az övé is annak ellenére , hogy láncon tartja néha elszabadul. . Beszéltünk róla, hogy meg kéne csinálni bár ő arra gondolt, hogy én csináljam meg ő majd megcsinálja a sajátját ( nem közös másik telekkel határos kerítését). Ezek után annyira jutottunk , hogy eltakarítom a felénk borult törmeléket, hogy ne legyen veszélyes, és visszatérünk a dologra később. Két hete telefonon felkerestem a szomszédot teljesen barátilag, hogy hozzá tud e járulni a közös kerítésünk építéséhez valamiféleképpen; anyagilag illetve munkában. Ő sajnos úgy reagált, hogy megkérdez egy ügyvédet az ügyben( ez volt a második beszélgetésünk) , mondtam neki, hogy én megépítem magam erejéből (bár nem ez lenne az ideális, mivel nekem is van eltartandó családom) viszont jó lenne, ha a telekhatárban még mindig álló ki nem borult kb. fél méteres kerítést és az alapját kitakarítaná az utjából. Amióta nincs kerítés a kutyánk néhányszor elhagyta az udvarunkat így kénytelenek vagyunk kennelben tartani, többek közt ezért nem szeretnék hosszan tartó pereskedésbe kezdeni( de nem zárkózom el ettől sem, ha nincs más módja). Sajnos nincs esélye, hogy saját törmelékét eltakarítsa, én meg nem tehetem mert az ő épületéből származik, és amellett , hogy csak az én energiám lesz benne (kihasználja a helyzetet és csak haszon élvezővé válik) még fel is jelenthet. Kaptunk egy tanácsot, hogy írassunk a szomszéddal alá egy nyilatkozatot, miszerint nem vesz részt a kerítés építésben , abba nem szól bele hozzájárul, hogy mi építsük meg a kerítést. Az építéshez szükséges munkafolyamatot, szükséges technológiát az általunk választott anyagot bontási és tereprendezési folyamatokat elfogadja , későbbiekben nem kifogásolja. Kérném tanácsát abban, hogy ilyen vagy hasonló szövegezésű nyilatkozat (Mi szerepeljen a nyilatkozatban?) jelenthet megoldást vagy van jobb, illetve ha a nyilatkozat a legalkalmasabb megoldás és a szomszéd nem kész aláírni, abban az esetben mit tegyünk! Köszönettel! Csaba


Tisztelt Csaba!

A telkek közötti kerítésekre vonatkozó rendelkezéseket az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályozza. A hivatkozott rendelet 44. § (1) bekezdése szerint a telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető. A kerítés létesítése tehát nem kötelező. Önkormányzati rendelet azonban a kerítés létesítését kötelezővé teheti, és azt is megállapíthatja, hogy annak létesítése/karbantartása kinek a kötelezettsége. Mielőtt tehát beruházna a kerítésbe célszerű lenne először ennek utánanézni; előfordulhat ugyanis, hogy a kerítés létesítésére/helyreállítására a szomszéd kötelezhető.
A későbbi viták elkerülése végett célszerűbbnek tartanám egy kétoldalú megállapodásba foglalni a kerítés létesítésére vonatkozó egyezségüket. Ebbe rögzíthető minden Önök által fontosnak tartott tény, körülmény pl. a munkafolyamatok, az alkalmazott technológia, a bontási és tereprendezési folyamatok leírása, a felek kölcsönös hozzájárulása az építkezéshez, illetve hogy ki épít(tet)i meg ténylegesen a kerítést, és ki viseli majd a beruházás költségeit.
Egyebekben álláspontom szerint azzal, hogy a szomszédos kerítés az Ön telkére dőlt, és azt a szomszéd felhívás ellenére sem takarítja el, birtokháborítást követ el, melynek megszüntetését a jegyzőtől is kérheti.

Tisztelettel,

#271
Tisztelt Tanácsadó! A szomszédomban lévő házas telek évek óta nem használt, lakatlan, elhanyagolt. Növények elburjánzottak, kerítésen átnőnek, házamra ránőnek, rágcsálók elszaporodtak. A tulajdoni lapján szerepel egy tulajdonos, egy banki jelzálogjog, ehhez kapcsolódóan elidegenítési és terhelési tilalom, végrehajtási jog a bank jogosultságával és egy árverési kitűzés egy évvel ezelőttre egy szolgáltató zrt. jogosultságával. Kérdésem: ha fel akarok szólítani valakit a telek rendbetételére, kinek kell írnom? A tulajdonosnak, a banknak vagy a szolgáltató zrt-nek? És amennyiben a felszólított nem tesz eleget a felszólításnak (mennyi időt kell várnom?), akkor a kerítésem mellett rendet csinálhatok az ő oldalán? előre is köszönöm a választ


Tisztelt János!

A tulajdonos ellen indított eltiltási keresettel kérheti a bíróságtól a jogellenes behatás megszüntetését. A peres eljárás minden bizonnyal hosszú ideig elhúzódna, a folyamatban lévő árverés miatt ugyanis újabb alperes perbe vonása és a korábbi alperes perből történő elbocsátás is szükségessé válhat.
A tulajdonos azonban, ilyen minőségében a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat, vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. Az önhatalom a birtoksértés elhárítására szolgál, feltétele azonban, hogy ne lépje túl a birtok megvédéséhez szükséges mértéket - arányos legyen -, és ne okozzon nagyobb kárt, mint aminek elhárítására szolgál. A jogos önhatalom akkor alkalmazható, ha más birtokvédelmi eszközök időigényessége meghiúsítaná a birtokvédelmet.

Tisztelettel,

#269
Üdvözlöm.Nem tudom jó helyen érdeklődök e.Ha nem elnézést. Olyan problémával fordulok önhöz,hogy részletre vásároltunk egy ingatlant,melynek rendesen volt fizetve a törlesztője ami havi 80.000 Ft. 3 hónapig laktunk ott,s eljöttünk egyéb okok miatt.Jelenleg ebben a hónapban nem fizettünk ki a tulajnak,mivel megbeszéltük,hogy közös megegyezés alapján felmondjuk a szerződést.Ez a felmondó levél még írásban nem került az ügyvédhez,szóban lett megbeszélve a tulajjal.A szerződés még él de október 1-től már az új lakó oda költözne,s tegnapi napon bement állítólag rendőrrel a lakásba ahol jelenleg a cuccaink vannak,s minden zárat lecserélt,s csak a cuccainkat(ruhanemű) hajlandó vissza adni,s a műszaki cikkeket vissza akarja tartani,s olyan dolgok költségét követeli ami nem fedi a valóságot,pl. ügyvédi díj a szerződés felbontásához,mert úgysem jelenünk meg,amiről szó sem volt s nem zárkóztunk el előle.Ezen felül bírósági per költségét,hogy az ügyvéd be adja a felbontást a bíróságra mert nem fogunk megjelenni.Hivatalos papírjainktól kezdve szinte mindenünk ott van,s nem engedi elhozni csak ha ő összepakolta,s kitűzi az időpontot,s ha a kitűzött időpontban nem jelenünk meg kiteszi a kapu elé és majd a cigányok elhordják.Az ő szavaival írtam..Állítólag egy rendőr barátja és egy másik személy őrzi a házat aki tudomáson szerint az is barát.Fenyegető s egyben sértő leveleket ír.Szeretném megtudni hogy ebben az esetben mit tudunk tenni,vagy mihez tudunk kezdeni mivel van 3 kiskorú gyermek is?Válaszát előre is köszönöm.


Tisztelt Tia!

A tulajdonosnak nem volt joga bemenni az ingatlanba. A birtokállapot helyreállítása végett birtokvédelmet kérhet az illetékes jegyzőtől, aki 15 napon belül elbírálja a kérelmet; a határidő nem hosszabbítható. Álláspontom szerint a tulajdonos cselekedetével megvalósította a magánlaksértés vétségét. A fenti bűncselekmény, és a sértő levelek miatt feljelentést is tehet a bíróságon és a rendőrségen is, bár ha valóban rendőri közreműködéssel történt a tilos önhatalom, akkor inkább az ügyészséget javaslom.

Tisztelettel,