Ingatlanjogi Tanácsadás

#203
Néhány hónapja eladtuk a régi lakásunkat, és bankhitel igénybevételével vásároltunk egy másikat. A bank nem kérte, hogy a feleségem is tulajdonos legyen, csak azt, hogy adóstársa legyen a hitelnek. Az eladott lakásnak és a most megvásároltnak is tehát én vagyok az egyedüli tulajdonosa. Mivel azonban már 21 éve vagyunk házasok, és a hitelnek a feleségem is adósa, a nevére szeretném íratni a lakás fele részét. Hogyan tudom ezt úgy megtenni, hogy ne kelljen illetéket fizetnünk, vagy ha ezt nem lehet, akkor úgy a legkevesebb illetéket kelljen fizetnünk? Ön vállal ilyen ügyintézést?


Tisztelt Norbert!

Akár ajándékozza, akár visszterhesen juttatja a feleségének az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát, nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés p) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó házastársa által megszerzett ajándék, míg 26. § (1) bekezdés z) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vagyonszerzés, ha házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származik. Felhívnám azonban a figyelmét arra, hogy a jogügylethez a hitelt nyújtó pénzintézet hozzájárulása szükséges. Egyéb jogügylet esetén ajánlom figyelmébe a honlapon található illeték kalkulátort, melynek segítségével kiszámíthatja a várhatóan fizetendő illetéket összegét. Megtisztel, ha az ügyintézéssel engem bíz meg, kérem, időpont egyeztetés végett keressen a honlapon található elérhetőségeim valamelyikén!

Tisztelettel,

#198
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi ügyben szeretném segítségét kérni. 2012-ben örököltem nővéremmel együtt édesapánk után 4 hektár termőföldet. Mára a körülötte lévő összes földterület egyetlen tulajdonos kezébe került. Megkeresett vételi szándékával, amit elvetettünk. Felajánlott egy kicsivel jobb minőségű földet cserébe ugyanazon a településen. Egyelőre csak szándéknyilatkozatot írnánk erről, mert még csak 1 éve van a tulajdonában a cserére felajánlott terület és 4 év múlva kerülne sor az átírásra. Kérdésem a következő. Bennünket terhelne-e most vagy később bármilyen illeték vagy adófizetési kötelezettség? Előre is köszönöm válaszát!


Tisztelt Hajnalka!

Elnevezhetik szándéknyilatkozatnak is az okiratot, azonban ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit is, tartalmilag előszerződésnek tekintendő [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:73. §] . Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 3. § (3) bekezdés a) pontja alapján a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján, tehát a csereszerződés megkötésének napján keletkezik. Az előszerződés után tehát nem kell illetéket fizetnie. A megkötendő csereszerződés után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték összegét kiszámíthatja a honlapon található illeték kalkulátorral, az ingatlan adásvétele, ajándékozása/(adásvétel) tulajdonszerzés illetéke menüpont alatt. A sok kérdés ne riassza el, azok az illeték összegének minél pontosabb megállapítását szolgálják.

Tisztelettel,

#197
Segítségét szeretném kérni! 2010-ben pályázaton nyertünk a helyi önkormányzatnál egy ingyen telket azzal a feltétellel, hogy öt éven belül fel kell építeni a házat. 2011. februárjában kaptunk egy levelet egy csekkel, amit nem vettük figyelembe, és beraktuk a szekrény mélyére. 2015. március 13-án kaptunk a NAV-tól egy levelet amiben az állt, hogy lejárt a türelmi idő 2014.12.27-én, és fizessünk be 321.000,- Ft illetéket + 114.000,- Ft késedelmi kamatot fejenként. De erről csak úgy kell tájékoztatni, hogy itt a csekk, decemberben nem tudtak volna jelezni, hogy le fog járni a türelmi idő? Hogyan lehet kikerülni, hogy ne kelljen ezt a rengeteg pénzt kifizetni? Eddig is úgy építettünk, hogy hónapról hónapra saját kezünkkel. Válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt Beáta!

A NAV csak akkor függeszthette fel a megállapított illeték megfizetését, ha Önök az ajándékozási szerződés mellékletét képező B400-as nyomtatványon nyilatkozatban vállalták, hogy az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat építenek. A figyelmen kívül hagyott levélben a NAV minden bizonnyal tájékoztatta Önöket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés b) és (2a) – (2c) bekezdéseiben foglaltakról, azaz hogy a vagyonszerzés után fejenként 321.000,- Ft összegű illetéket állapított meg, melyet a megfizetés tekintetében felfüggesztett. A levéleben annak is szerepelnie kellett, hogy a NAV a 4 éves határidőt követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából, és a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha az építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy a határidőn belül a vagyonszerző nevére szóló jogerős használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, vagy a vagyonszerző a lakóház felépítését a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel, illetőleg a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolta. A fentiek hiányában a telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. A NAV tehát megfelelően járt el, amikor az illeték felfüggesztéséről szóló határozatot kézbesítette, a határidő lejártát megelőzően újabb értesítést nem kellett volna küldenie Önöknek. Ténykérdés ugyanis, hogy Önök 2014.12.27. napjáig eleget tettek-e a vállalt kötelezettségüknek, azaz megszerezték-e a használatbavételi engedélyt, vagy sem. Az a körülmény, hogy az önkormányzat négy év helyett öt éves határidőt állapított meg a beépítés teljesítésére, az illetékfizetési kötelezettség szempontjából nem bír relevanciával; az illetékekről szóló törvény szerint tehát meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlékot is. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. § (1) bekezdése alapján ugyanakkor az adóhatóság külön méltányossági kérelem alapján mérsékelheti vagy elengedheti az adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást is, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Tisztelettel,

#190
Tisztelt Ügyvéd Úr! Telekvásárlás előtt állunk. Azt tervezzük, hogy a telken házat építünk a családdal. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mi az illeték fizetésének a menete? Két változatot is olvastam ugyanis, és nem tudom, hogy melyik igaz. Az első szerint felfüggesztik az illetéket, és ha négy éven belül felmutatjuk a lakhatási engedélyt, ezt eltörlik. A második szerint be kell a vásárláskor fizetnünk az illetéket, és majd visszakérhetjük azt, ha határidőben elkészült a ház, és kiadták rá a lakhatási engedélyt is. Nekünk nagyon nem lenne mindegy, ugyanis több százezer forintról beszélünk. Köszönöm a segítségét!


Tisztelt József!

Az első változat igaz. Talán abból adódhatott a félreértés, hogy az adóhatóság valóban megállapítja az illetéket, azonban azt a megfizetés tekintetében felfüggeszti. Fontos feltétele az illetékmentességnek azonban, hogy a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete elérje a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ugyanakkor a felfüggesztett illeték törlésének nem feltétele, hogy felmutassák a használatbavételi engedélyt, az adóhatóság ugyanis a lakóház építésre meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából. Ha az illeték összegszerűségével kapcsolatos kérdése lenne, a honlapon található illeték kalkulátorral kiszámíthatja az illeték összegét.

Tisztelettel,

#36
Tisztelt Ügyvéd úr! Magánházas ingatlant szeretnénk eladni. A vevő a házat lebontja, mert már nem érdemes felújítani, és újat épít. A vevő úgy szeretné megvenni, hogy a 4 éves illeték felfüggesztést igénybe vehesse. Kérdésem az, hogy a bontási engedélyt az eladónak kell megkérni és az adás-vételi szerződéssel engedményezi a vevőnek; vagy a vevő is megkérheti, és a bontási engedélykérelem benyújtása is elegendő az illeték megfizetés elhalasztásának engedélyezéséhez? Még csak az ügylet részleteinek egyeztetése van folyamatban. Válaszát előre is köszönöm.


Tisztelt Zsuzsika!

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ha a kedvezményt a vevő igénybe kívánja venni, az eladónak nem csak lebontania kell az épületet, hanem telekké is kell minősítenie az ingatlant az értékesítés előtt.

Tisztelettel,