Ingatlanjogi Tanácsadás

#431
Tisztelt Ügyvéd Úr! Elhunyt szüleink ingatlanát testvérekként - hárman, és egy elhunyt testvérük két gyermeke - örököltük. Közülük az egyik az APEH és egy banki tartozása miatt megterhelte a saját 2x1/16-od részét. Az ingatlan piaci értéke kb. 3 MFt a ráterhelt tartozás több mint 5 MFt. A tartozások igen régiek, 2001-től eredeztethetők különböző keletkezéssel. Nem tudjuk, hogy ezekből mennyi az élő követelés. Nekünk magánemberként nem adnak ki adatokat a hitelezők. Szeretnénk az ingatlant értékesíteni. Hogyan kezdjünk az ügylet lebonyolításához és van e valamilyen remény az eladásra? Az ő részét az ingatlan értékesítéséből természetesen átengedjük a hitelezőinek. Járható-e ez az út? Megtisztelő válaszát köszönettel veszem. Üdvözlettel: T. Éva


Tisztelt Éva!

Természetesen járható út, amit felvázolt. A végrehajtást kérők általában hozzá szoktak járulni az ingatlan értékesítéséhez, az ingatlan piaci értéke ugyanis jellemzően több mint amennyiért az ingatlan árverésen elkelne (ha egyáltalán elkelne valaha is árverésen egy ingatlan 2/16 tulajdoni hányada). A hitelezőknek is az értékesítés az érdekük, mert így pénzhez juthatnak, és minden bizonnyal több pénzhez, mint árverés útján. Nem hiszem tehát, hogy az értékesítéshez nem járulnának hozzá. A legcélszerűbb az lenne, ha az a tulajdonostárs közölné az értékesítési szándékot a végrehajtóval/hitelezőkkel, aki tartozik, ő ugyanis érdemben is tárgyalhat a követelésről.

Tisztelettel,

#417
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi ügyben kérném a segítségét. 2007-ben vásároltam egy ingatlant Budapesten, melyre 8 M ft hitelt vettem fel. 6 hónap munkanélküliséget követően 2011-ben a bank felmondta a hitelszerződésemet. Az elmúlt 4-5 évben többször vettem fel a kapcsolatot a bankkal az ügy megoldása érdekében, kértem, kössük meg újra a szerződést, de folyamatosan csak azt a választ kaptam, hogy az ingatlant árverezni szeretnék, de tovább nem jut az ügy. Tavalyi év folyamán egy ismételt próbálkozásomat követően a szokásos választ kaptam, annyi kiegészítéssel, hogy két hónappal később végrehajtó által letiltották a fizetésem 33%-át. Ekkor gondoltam, hogy valami nincs rendben a lakással/szerződésemmel kapcsolatban, mindig csak jelzik, hogy árverezni kívánják, de semmi nem történik. Felkerestem az illetékes földhivatalt, hogy lekérdezzem a lakás helyzetét. A földhivatal adminisztrációs hibára hivatkozva nem írta át a lakást a nevemre, amit pár nap elteltével pótolt. A 2007-ben vásárolt lakás 2015-ben a nevemre került. Félve, hogy innentől azonnal el is árverezhetik a lakást elajándékoztam édesanyámnak. Nem szeretném elveszíteni az önrészként befizetett 2M, a vásárláskor felújításra költött 1M és a törlesztő részletekben és letiltásokban befizetett kb. 2,5-3M forintot az lenne a kérdésem, hogy a bank ráteheti-e a jelzálogot az ingatlanra az én ügyintézésem nélkül? Jelzem, az ajándékozással nem megkárosítani szerettem volna a bankot, hiszen a hitelt felvettem, szeretném vissza is fizetni, amint a bank hajlik a megállapodásra visszaíratom a nevemre. Annyi kiegészítést tennék még, hogy a bank tett egy olyan ajánlatot, hogy értékesíthetem saját magam a lakást, piaci áron a lakást különbözetre biztosítanak részletfizetést. Tekintettel arra, hogy 22 M-Ft-ot követelnek a lakás ára pedig jelenleg 14M nem fogadtam el. Tisztelettel. S. Zsolt


Tisztelt Zsolt!

Lehet, hogy nem szerette volna megkárosítani a bankot, azonban az ajándékozással mégis ezt tette, a szerződés tehát fedezetelvonó szerződésnek minősül, ami a bank irányába hatálytalan. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:120. §-a szerint az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. A bank tehát kielégítést kereshet az ingatlanból függetlenül attól, hogy azt az édesanyjának ajándékozta.

Tisztelettel,

#396
Tisztelt Ügyvéd Úr! A tanácsára lenne szükségem. Kérem, ha tud segítsen, mégis mire számíthatunk a következő ügyben... Volt egy telkünk. Megnevezés szerint szántó és út. A tulajdonjog a szüleimé volt fele-fele arányban. Édesapám 2014-ben meghalt, így az ő részét 1/3-1/3 arányban örököltük. Anyum, bátyám és én. Anya el akarta adni, egy telekszomszéd már régóta ostromolt érte minket, és úgy döntött, eladja. Szüksége volt pénzre. A vevő ügyvédje előtt aláírtuk az adásvételi szerződést (2015 januárjában), de ott mondták, hogy az új földtörvényi nem is tudom mi miatt nem lesz gyors menet. Várni kell... Ezt mi tudomásul vettük. Telt múlt az idő, majd júliusban jött egy levél, hogy engedélyezik az adásvételt, így jogilag az adásvételi szerződés visszamenőlegesen hatályba lépett. Augusztusban jött a következő levél, hogy a tulajdonjog bejegyzést elindították. Gondoltam, akkor nemsokára jelentkezik az ügyvéd, hogy a kifizetésre is sor kerüljön. De nem... Aztán anyukám szeptember végén meghalt... A lakásban talált papírokból tudtuk meg, hogy a telekrészét végrehajtói joggal terhelték február-március környékén (tehát már az adásvételi szerződés aláírása után). Október elején voltunk kint a telken, keresztapám vágott ki fát a saját részén (a miénk mellett van közvetlen) ott találkoztunk a vevővel. Mondtuk neki, hogy anya meghalt... Jó, majd megkérdezi az ügyvédét, ilyenkor mi van, biztos meg kell várni a hagyatéki tárgyalást. Telefonszámot cseréltünk, hogy majd hív. Beszélgettünk még, hogy takarítjuk ki keresztapám részét, erre ő mondta, hogy a mi részünkről is ki lehet vágni a fát, a gazt, őt a fa nem érdekli, csak a kökénybokrok... Mi fával tüzelünk itthon, gondoltuk, ha meg is engedte, miért ne. Végül is még ki sincs fizetve, anya is meghalt, ráadásul terhelt a telek. Nagy fákat nem tudtunk kivágni, tehát nem erdőirtásra kell gondolni. :) Kis fűrész, és egy személyautó. Elhanyagolt volt a telek évek óta. Közben Anya után beadtunk minden papírt a hagyatéki tárgyalás elindítására. Telt megint csak az idő, vevő nem jelentkezett. Most január elején hívott, hogy üljünk már le, beszéljünk. Meg a tisztogatást is fejezzük be, nem üres telket akar venni, meg mi mikor aláírtuk az adásvételit, nem mondtuk, hogy terhelve van. Köpni, nyelni nem tudtam hirtelen. Válaszolni csak azt tudtam, hogy a tisztogatást oké, befejezzük, de akkor mikor aláírtuk a papírt, még nem volt terhelve a telek. Ezt bizonyítani is tudom. A beszélgetésben benne vagyunk. Üljünk le. Oké, majd hív, hogy mikor ér rá. Ez volt januárban. Ő azóta sem hívott. Közben megjött a hagyatékiról a határozat. Nem lesz hagyatéki tárgyalás, mert a szóban forgó telek anyu halála időpontjában már nem is volt a nevén! Örökösökként jelöltek meg, de nincs semmi örökölt ingatlan, vagy ingóság. Vagyona sem volt. Ekkor én berohantam a földhivatalba, ahol közölték, már tényleg nincs... sőt, a miénken sem.... Viszont a végrehajtói jog még rajta van. Így tesómat kértem, próbálja meg ő felhívni a vevőt, hátha tudunk találkozni. Nehezen, de sikerült elérni. Megint jött a fával, amit szóban ő engedett meg, és nem is nagy mennyiségről beszélünk (5-6 db, kb. 2 méteres fa) meg jött azzal, hogy nem mondtuk, hogy terhelve van a telek. Már így utólag tudom, hogy olyan telken vágtunk fát, és irtottunk gazt, ami nem is volt már a miénk :( Szóval kezdek félni. Úgy néz ki, jövő hét csütörtökön találkozunk az ügyvédnél (de majd hív, ha biztos) Mire számíthatunk? Azt mondja, hogy a mi részünk rendben van, az anyu részét meg intézi tovább... Többet nem volt hajlandó elárulni. Ilyenkor mi van az anya részével, ha már ő meghalt? Mi lehet a végrehajtói joggal? Mit tehetek, ha jön megint a fával, amire ő adott engedélyt, hogy kivágjuk? Visszatarthatja a telek árát ezekre hivatkozva? Nem nagy összegről beszélünk, az egész 150.000.- Ft. 1/3 része tesómé, 1/3 az enyém, a többi az anyué.... volt... Még az jutott eszemben, hogy a mi részünket kifizeti, az anyuét visszatartja.


Tisztelt Ria!

A lefoglalt ingatlanra vonatkozóan jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg. Az ingatlan lefoglalása azonban – eltérően az ingóságétól – nem jelent elidegenítési és terhelési tilalmat. A vevő tehát a végrehajtási joggal terhelten megszerezhette az édesanyja tulajdoni részét. Ez az oka annak, hogy az édesanyjának már nem volt ingatlantulajdona a halálakor. Mivel az Önök tulajdoni hányada tehermentes volt, azzal kapcsolatosan nincs teendő. Kizárólag tehát az édesanyjuk volt tulajdoni hányadán lévő végrehajtási jog miatt kell az azt terhelő tartozást kifizetni annak érdekében, hogy a vevő tehermentes tulajdont szerezhessen. A vevő által a tulajdoni hányad tehermentesítésre kifizetett összeg beszámítható a vételárba, véleményem szerint azonban az Önök tulajdoni hányadára jutó vételárrészből nem eszközölhető levonás.
Mivel a vevővel megállapodtak abban, hogy ingyenesen vághatják ki a fákat, utólag ezért pénzt nem követelhet.

Tisztelettel,

#360
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az élettársam ingatlana közel 6 éve áll végrehajtás alatt. Ez idáig csak a végrehajtói díjat vonták a fizetéséből (30%-át a munkabérének). Árverésre még nem került sor. Jogszerű az, hogy először a végrehajtó a saját díját igyekszik behajtani, miközben a 5.6 millió adósság (lakáshitelből származó) 16 millióra nőtt? Továbbá szeretném megkérdezni, ha házasságot kötnénk, és ezt követően egy ingatlant vásárolnánk, aminek én lennék a kizárólagos tulajdonosa, akkor azt az ingatlant bevonhatják a végrehajtásba? Örökli az adósságot a házastárs vagy a leszármazó? Válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt Andrea!

1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény értelmében a költségek és járulékok sorrendjére a Ptk. kielégítésre vonatkozó szabályait kell alapul venni, tehát először a felmerült költségeket, majd a kamatokat és végül a tőkekövetelés összegét kell a befolyt összegből rendezni.
2. Eltérő megállapodásuk hiányában a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit az életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Kivételt képeznek ez alól a házastársak különvagyonához tartozó vagyontárgyak, azaz a házasságkötéskor már meglévő, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak. A házasságkötést követően megszerzendő ingatlan tehát álláspontom szerint végrehajtás alá vonható.
3. Amennyiben az örökséget nem utasítják vissza, az adósságot is öröklik, figyelemmel arra, hogy az ember halálával hagyatéka mint egész száll át az örökösökre.

Tisztelettel,

#357
Tiszteletem! Tanácsot szeretnék kérni: a sors úgy hozta, a lakásunk árverezés alá került, már elég rég. Sikerült a bankkal egyezségre jutnom több év után (deviza hitel, megelőlegező kölcsön stb.), hogy közösen értékesíthetjük. Már az értékbecslésen is túl vagyunk. Azonban van egy apró aggodalmam, nem szeretném részletezni a dolgokat, de (részben jogosan) a társasház felé van egy tartozásunk (közös költség és gázdíj), azonban az anyagi körülményünk nem teszi lehetővé, hogy rendezzem. Nem jutott még el az az ügy végrehajtásig, de fogalmazzunk úgy, hogy az ingatlan teljesen bedőlt, ergo a bank szinte mindent visz. Az én 50%-omon van egy Diákhitel jelzálog (álláskereső vagyok igen rég óta, így jövedelmem csak az aktív korúak támogatása), a férjem nem rég talált állást hosszú idő után. Ezen felül nyilván a banki hitel, a megelőlegező kölcsön a második gyermekre, ami nem sikerült, és a mentőcsomag okán van végrehajtás alatt az ingatlan. Na most nyilván mindenkinek érdeke az értékesítés, és meg is értem, csak azt nem tudom ilyen esetben mi lesz a közös költség/gázdíj hátralékkal? Hiszen én egy fillért sem látok az ingatlan értékesítéséből, a jogosultak kifizetésére megy, és így sem valószínű, hogy elegendő lesz rá... Úgy hallottam, hogy az átírás - tulajdonos váltás feltétele a hátralék rendezése, de ezt nem tudom megtenni sehogy sem, hiszen nincs miből megoldanom, és kvázi egyetlen tulajdonunk ez az ingatlan, hitelt nyilván nem kaphatunk. Ha azért nem tudom értékesíteni, mert ez a tartozás fennáll, akkor kvázi ugyanúgy ördögi körbe kerülök, mint az elmúlt x évben, amikor a bank nem engedélyezte. Mit tehetek? Mit tudok tenni, hogy értékesíthessem az ingatlant, és valahogy megoldjam ezt a problémát? A vevőt nem szeretném átverni, nyilván tájékoztatom a helyzetről, de nem tudom, hogy azt megtehetem-e, hogy x összeggel olcsóbban adom az ingatlant, mondjuk a hátralék költségével, és valahogy ő pedig rendezi azt? Sajnos, nem vagyok tisztában a lehetőségekkel. Kérem, ha tud adjon tanácsot, mert nem szeretnék sem a Bankkal, sem a Vevővel, sem magunkkal kiszúrni. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt Betti!

Természetesen a leendő vevőt mindenképpen tájékoztatnia kell a tartozásról, azonban a tulajdonjog átruházásának nem feltétele a közös költség és a gázdíj tartozás megfizetése mindaddig, amíg ez teherként nem jelenik meg az ingatlan tulajdoni lapján is.
Az egyik megoldás lehet az Ön által írtak, azonban a bank hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy az értékbecslésben megállapított érték alatti vételáron kerüljön értékesítésre az ingatlan.
A másik megoldás az lehetne, ha az értékbecslésben megállapított értékhez képest a tartozás összegével emelt vételáron találna vevőt az ingatlanra. Nem gondolom, hogy bármi kivetni valót találna a pénzintézet abban, ha az értékbecslésben megállapított ár ellenében, azonban azzal a feltétellel értékesítené az ingatlant, hogy a vételáron felül a közös költség/gázdíj tartozás megfizetésére is a vevő lenne köteles.

Tisztelettel,