Ingatlanjogi Tanácsadás

#226
Tisztelt Ügyvéd Úr, egy jogi kérdésem lenne, Röviden arról lenne szó, kis városban élek, Az utcáról tekintve mindenkl balról építkezett telek-határba. és jobb oldalon közekedik. A Bal oldali szomszédom építkezne a mellettem álló üres részre. Az építési tervével nem kívánja megtartani a településen általánosan előírt 4m oldaltávolságot (azaz hátrébb megtartja, míg az utcát teljesen beépítené...) Az utcai részen 'L" alakban közvetlen ráépítni szándékozik a mi házunkra. Sorházas jelleget kíván, ami itt soha nem volt. Ez ellen ellenvetéssel éltem, tűzterjedés lehetősége miatt, Sajnos a helyi építési hatóság ujra helyben hagyta ezt az utcai részen történő L ráépítést és a jövőre nézve is... Valami okból a sorházas beépítést erőltetik. Ez van a települési rendezés tervben is. A Jobb oldalról nem sorházas a szomszédom, és én se kívánok ráépítkezni a házára. Így a határozat fellebbezésével a másodfokon a Közig Hivatal is várhatóan el fog utasítani. Jelenleg ezen gondolkozom, érdemes-e egyáltalán fellebbezni. Ennek díja 30 e Ft nem ablakon kidobott pénz lesz. Mivel a helyi méretezések építménymagasság stb...be ezek vannak tartva. Az eddigi külön álló ingatlanom szűnik meg ez esetben ami így részemre hátrányt okozna. Szeretném továbbra is körbejárni a házam mint eddig,ha valami javítani való lenne a jövőben. Ha valamikor eladásra kerülne a házunk... Véleményünk szerint az értéke jelentősen csökkenne egy ilyen utcai sorházas beépítéssel. Mert az emberek kerülik a sorházas ingatlan-függőséget, de előnybe helyezik a szabadon körbejárható házakat. Ezért fellebbeznék II.fokra ha szükséges, Esetleg pert indítanék az építési határozat ellen, melyben a föntiek szerint egyáltalán nem veszik figyelembe hogy nem kívánom ezt a török szomszédságot ilyen formában. Amennyiben az ügy átgondolása után egyáltalán létezik jogi alap egy ilyen határozattal szemben. Tisztelettel kérném ismereteivel segítsen eligazodnom reálisan van e jogi lehetőségem vagy tűrnöm kell ezt.


Tisztelt Andor!

A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) bekezdése]. Megjegyzem azonban, hogy amennyiben az építési engedély megfelel a településrendezési tervben és a hatályos jogszabályokban foglaltaknak, nem sok esélyt látok arra, hogy a fellebbezése sikerrel is jár majd. Az ingatlana vélt értékcsökkenését ezen eljárás keretein belül nem is vizsgálhatja a hivatal, hiszen nincs hatásköre rá. Ha úgy gondolja, hogy a szomszéd az építkezéssel átlépte a szükséges zavarás mértékét, és ezzel kárt okozott Önnek, kártérítés iránt bírósági pert indíthat.

Tisztelettel,

#206
Tisztelt Ügyvéd Úr! A tulajdonomban van egy 50%-os tulajdonjog hányad (osztatlan közös tulajdon), ami földmérő által ki lett mérve és változási vázrajzzal rögzítve lett. Valamint ügyvéd által hitelesített szerződésünkben rögzítettük, hogy a másik telek félen közmű és bejárási szolgalmi jogom és elővásárlási jogom van. A telek egyik oldalát belterületi utca határolja, az én felemen azonban külterületen futó aszfalt úttal határos, azonban 2013 óta a közútkezelő nem engedélyezi a kihajtást ezen közútra. (korábbi kihajtók szerzett jogként elfogadva) Ezen ok miatt a helyi rendezési terv nem engedi a mélységben történő megosztást (/2)… Mivel a telek településhatáron helyezkedik el és az ott futó közútra nem engedélyezett a hivatalos kihajtás, így jelenleg hivatalosan nem tudom különosztani a telkem, így építeni sem tudok rá külön lakóépületet. A kérdésem a következő: lehetséges szolgalmi joggal külön választani a telket /2-re? Vagy valami más megoldást ha ajánlanának nagyon örülnék, mivel már eléggé kétségbeesett vagyok az ügy miatt… Köszönettel: T. János


Tisztelt János!

Álláspontom szerint nem lehetséges szolgalmi jog alapítással különválasztani a telket. A szolgalmi jog alapításához ugyanis legalább kettő önálló helyrajzi számon lévő telek szükséges (uralkodó telek/szolgáló telek). Közös tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadai között szolgalmi jog nem létesíthető, ugyanaz a telek ugyanis nem lehet egyszerre szolgáló és uralkodó telek is. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet 33. § (1) bekezdés a) pontja szerint viszont épület csak olyan telken vagy építési telken helyezhető el, amelynek megközelíthetősége gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított. Javaslom tehát, hogy a változási vázrajzot akként módosítsák, hogy a közös tulajdonú telek három leendő helyrajzi számra kerüljön megosztásra: a két önálló telek mellé létesítsenek egy önálló magánutat is, amely az Ön leendő telkéhez vezet. Ezen külön helyrajzi számra kerülő magánút akár közös tulajdonukban is maradhat. Véleményem szerint így már - legalábbis ebből a szempontból - nincs akadálya a telek megosztásának, és az építésnek.

Tisztelettel,

#12
Tisztelt Ügyvéd Úr! 2012-ben házunkat kibővítettük, kb 40 nm2 (konyha, ebédlő). Most szeretnénk építkezni a szomszédos telken. Olyan kérdésem lenne, hogy amennyiben az új építkezéshez megkérjük az engedélyt, úgy kiderülhet-e a két évvel ezelőtt elvégzett bővítés? Ha igen, honnan ellenőrzik az elévülési időt? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Tóth K.


Tisztelt Tóth!

Igen, kiderülhet. Nem szabhat ki bírságot az építésügyi hatóság, ha az építési munka befejezésétől - vagy ha az nem állapítható meg, a használatbavételtől - számítva már 10 év eltelt, vagy a szabálytalan állapot már több mint egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott.

Tisztelettel,

#38
Érvényes építési engedély nélkül épűlt melléképület esetén a 10 éves jogvesztő és hatósági intézkedési /2 éves/ határidő mikor veszi a kezdetét? Az építmény befelyezésekor, a fennmaradási engedély kiadásakor a felépített építmény egy részének elbontásakor vagy a fentiektől eltérő más időpontban? Tisztelettel: HLA


Tisztelt HLA!

Nem szabhat ki bírságot az építésügyi hatóság, ha az építési munka befejezésétől - vagy ha az nem állapítható meg, a használatbavételtől - számítva már 10 év eltelt, vagy a szabálytalan állapot már több mint egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott.

Tisztelettel,

#50
Végszomszédunk a szabálytalanul/hátsókert OTÉK szerinti kialakítás méret csökkentésével/ épített melléképületére2007-ben végleges fennmaradási és használatbavételi engedélyt kért és kapott 2008 nyarán/a 10 éves jogvesztő határidő leteltének 8. évében. A határozatot ill. engedélyt megfellebbeztük az akkori másodfokú hatóságnál.A város és a II. fok időhuzásával 2010-ben ismét megadta a város az engedélyeket melyeket ismét megfellebbeztünk a megalakult Kormányhivatal a határozatot megsemmisítette és új határozat meghozatalát írta elő.Az új határozatzban elutasították a kérelmet, de intézkedni nem tudtak a 10 éves jogvesztő hateltelte miatt.Kérdezni szeretném, hogy a bennünket ért kár /nappalink és konyha ablakunk elé építkeztek/ miatt mit tehetünk? Továbbá kérdezném, hogy a 10 éves jogvesztő határidő kezdete a 2001 az építkezés kezdete vagy a 2008-as évben elvégzett végleges kialakítás mely az első határozatban is le van írva? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Leslie


Tisztelt Leslie!

Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt akkor adja meg, ha az építkezés az építésjogi, valamint az építményekkel szemben támasztott általános követelményeknek megfelel vagy e követelmények feltételei megteremthetők, továbbá az építtető az építési jogosultságát igazolta. A fennmaradási engedély lehet határozott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges jellegű. Az engedély tartalmazza az építésügyi bírság kiszabását (mivel engedély nélküli építkezést követően kerül sor a kérelem benyújtására), illetve szükség esetén az átalakítási kötelezettség előírását. Nem szabhat ki bírságot az építésügyi hatóság, ha az építmény lebontását vagy az engedélyeknek megfelelő átalakítását rendelte el, illetve ha az építési munka befejezésétől - vagy ha az nem állapítható meg, a használatbavételtől - számítva már 10 év eltelt, vagy a szabálytalan állapot már több mint egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott. Egyebekben kárigényüket a fentiektől függetlenül, polgári peres eljárás keretében érvényesíthetik, amennyiben az építkezés miatti zavarás a szükséges mértéket meghaladja.

Tisztelettel,