Ingatlanjogi Tanácsadás

#354
Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr! A CSOK-ot szeretnénk igénybe venni. Szüleimnek van egy ingatlana /saroktelek, kb. 50 éves az ingatlan/ 150 nöl. A telken elöl van egy lakóingatlan, a telek második felébe szeretnénk építkezni. Ezért az első-hátsórészt külön szeretnénk telekkönyveztetni, erre szeretnénk építkezni. Kérdésem, hogy ekkora telket lehet-e 50-50 %-ban külön telekkönyveztetni és erre építkezni. Köszönettel: H. Anna


Tisztelt Anna!

Maradjunk az ügyvéd úrnál! :)
A legkisebb telekméret függ attól, hogy az ingatlan milyen építési övezetben helyezkedik el, illetve az önkormányzat szabályozási (rendezési) tervétől. A legkisebb telekméretre vonatkozó pontos tájékoztatást a területileg illetékes önkormányzattól kérhet.

Tisztelettel,

#290
Tisztelt Ügyvédúr! Házbővítéssel kapcsolatban vártunk építési engedélyünk hatályba lépésére, mikor is kiderült, hogy egyik szomszédunk megfellebbezte az engedély kiadását. A fellebezést szombati napig lehetett benyújtani, de szomszédunk azt rá következő hétfőn tette meg, arra hivatkozásul, hogy pénteken 3 napra Londonba utazott és ezt repülőjegyével igazolta, bár a fellebbezésében is leírja, hogy ezt a jegyet már fél éve lefoglalta. A hivatalban azt mondták, hogy a jegyző engedélye alapján fogadták el a kései leadást. Kérdésem, hogy egy ilyen indok valóban meghosszabbíthatja a leadási határidőt? Köszönöm szíves válaszát. Tisztelettel: Noémi


Tisztelt Noémi!

Szükségtelen az igazolási kérelem indokának vizsgálata, és a külön jegyzői engedély is, ugyanis a szomszéd nem mulasztotta el a fellebbezési határidőt. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 65. § (3) bekezdése szerint ugyanis, ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. Ha tehát a szomszéd a szombatot követő első munkanapon, hétfőn előterjesztette fellebbezését, azt törvényes határidőben benyújtottnak kell tekintetni.

Tisztelettel,

#282
Tisztelt Ügyvéd Úr! A szomszéd udvari drótháló kerítése mellett tárolom a tűzifát. A szüleink 40 éves gyakorlatát folytatom tovább előzetes önkormányzati engedély alapján. Ennek kettős célja volt, hogy a szomszéd: 1. átláthatóságát közvetlenül a teraszunkra és az udvarunkba korlátozza, 2. kerítése mögött lévő, kb. 60 éve romokban álló disznóólját takarja. A farakás a szomszéd ház végétől 3 méterre, drótháló kerítésétől 1,8 méterre van, kb. 12m hosszú, 2m magas, 1,2 m széles és kb. 20 m3 tűzifát tartalmaz, mennyisége változó a használat miatt. Alapja nincs, a tűzifát hátul és a két végén hulladék deszkák fogják össze, 3 méterenként vékony vascsővel megtámasztva (biztonságos legyen) és az eleje teljesen nyitott. Beázás ellen a farakást műanyag fólia fedi, amely hulladék léccel helyenként rögzítve van, nehogy a szél a fóliát elvigye. A farakás környezete gondozott, a szomszédnak a drótháló kerítésétől való távolsága miatt kárt nem okoz, semmiféle tevékenységében, jogainak gyakorlásában nem akadályozza és nem is zavarja. Most a szomszéd megmutatja, hogy hatósággal fogja eltakaríttatni az” építményt”(nyugdíjas lett, odaköltözött és nem lát át, a lánya jogász. ) Arra hivatkozik, hogy majd ott a disznóól helyén akarnak építkezni, és majd zavarja őket a farakás. A járási építési hatóság a szemlén könnyű szerkezetes melléképületnek minősítette, amit fatárolásra használunk! Nem engedélyköteles, de szabálytalanul van elhelyezve az oldalkertben. Szeretném megkérdezni, hogy: 1. Melléképületnek minősül a fent leírt, fóliával fedett farakás? 2. A szemlére be kellett engedni a feljelentő szomszédot és jogi képviselőjét, aki a lánya. Köteles voltam erre? 3. A szomszéd által készített fotókat felhasználhatja-e a hatóság ellenünk bizonyítékként? (Elmondása szerint évek óta fényképeznek, a 2004-ben lebontott régi házat, az építkezést, az udvarunkat, a farakást, stb. ) Mindezt a magánszféránk megsértésével, a mi tudtunk és hozzájárulásunk nélkül! 4. A farakás, ha nincs teteje, a fólia közvetlenül a fára van terítve, a merevítő vascsövekkel, a fa oldalakkal együtt, építménynek minősül-e? 5. A farakás a fólia tetővel együtt maradhat-e az oldalkertben, ha bizonyíthatóan több mint 10 éve ott van? Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel.


Tisztelt Fülemüle!

1. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontja szerint építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Az épület fogalma pedig: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából [2. § 10. pont]. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény [az országos településrendezési és építési követelményekről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 86. pontja].
Álláspontom szerint tehát a fentiek alapján nem minősül sem épületnek, sem melléképítménynek a farakás.
2. A hatósági szemlére be kellett volna engednie a feljelentőt és a jogi képviselőjét is.
3. A hatóság felhasználhatja a fotókat bizonyítékként. Amennyiben viszont a fotókon Önök is szerepelnek a nélkül, hogy ehhez hozzájárultak volna, ez megvalósíthatja a személyiségi jogok megsértését.
5. Mivel a fentiekben is kifejtett álláspontom szerint a fóliával letakart farakás ingóságnak minősül, ezért igen.

Tisztelettel,

#281
Örökölt ingatlanomat szeretném értékesíteni, mely Túrkeve, .... szám alatt van bejegyezve. Hrsz: ... Az ingatlant fiatal házaspár lakja, melyet Csok által szeretnének megvenni. Szüleim 32 éve a főépülethez építettek 26 m2 alapterületű ún. alsó konyhát. Az alsó konyha épületről a Szervek semmilyen papírt, bejegyzést nem találtak. Én magam sem tudok róla semmit. Az OTP tőlem fennmaradási engedélyt kér, készíttessem el a mezőtúri építésügyön. A tervrajzot elkészíttettem, és kiderült, hogy az alsó épületből 0,6 m2 átér a hátsó szomszéd portájára. A szomszédot nem érdekli, aláírásával is igazolta. Ennek ellenére az építésügy elrendelte, hogy az épületből 0,6 m2 bontsak le, különben a fennmaradási engedélyt nem adja ki. Ezért azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, vagy Önökhöz létezik-e ilyen? 32 évig senki nem vette észre, soha nem derült volna ki. Így igényeljenek a fiatalok Csok-ot? Én mint eladó, áron alul adom, hogy boldoguljanak, és még én fizessek 100 ezreket? Előre is köszönöm szíves segítségüket! Tisztelettel S. Katalin Edit, Tószeg


Tisztelt Katalin!

Igen létezik. A másik jogszerű megoldás esetleg az lehetne, ha földmérővel kiméretné, a szomszédtól megvásárolná a szükséges telekrészt, majd azt egyesítené a saját ingatlanával. Így nem lenne szükség a bontásra sem. Olyan megoldást viszont sajnos nem tudok Önnek javasolni, ami nem kerül pénzbe, és a fenitek, vagy a hatóság által javasolt bontás elvégzése nélkül is lehetővé tenné a fennmaradási engedély kiadását.

Tisztelettel,

#263
Tisztelt Ügyvéd Úr! Ikres beépítésű családi házban lakom. Az utcafrontról nézve a saját telkem jobb oldalán található (több mint 20 éve általam épített) kerítésem és melléképületeim elhelyezkedését vitatja a szomszédom. Kötelezhet-e arra, hogy felméressem ezen létesítmények elhelyezkedését, illetve, ha én nem teszem meg és ő felméreti kötelezhet-e arra, hogy annak költségét megtérítsem részére. Köszönöm a válaszát!


Tisztelt Bandi!

Nem kötelezheti Önt egyikre sem. Ha azonban a szomszéd végezteti el a méréseket, és ennek eredményeképp kiderül, hogy nem volt alaptalan a mérés, az általa ennek alapján indított esetleges peres eljárásban perköltségként érvényesítheti Önnel szemben a mérés díját. Természetesen ekkor is csak abban az esetben, ha a bíróság végül helyt ad a keresetének.

Tisztelettel,