Ingatlanjogi Tanácsadás

#298
Tisztelt Ügyvéd Úr! Most épülő társasházi ingatlant kívántam vásárolni. Átvételi elismervényen átadtam 500eft összeget.Az átvételi szövegében az eladó és a vevő ,valamint a lakás adatain kívül az van feltüntetve, hogy az összeg foglaló. A beruházó cég képviselője és én mint a vevő képviselője is aláírtuk az átvételit (tanúk nélkül). Néhány nap múlva megérkezett az adás-vételi szerződés tervezete, amelyből olyan információkat tudtunk meg, amiről a megbeszélések során nem kaptunk tájékoztatást, arról nem tudtunk: (több100mill.ft jelzáloggal és több100eCHF engedményezéssel terhelt az ingatlan) A tehermentesítésre vonatkozóan a beruházó egy mondat erejéig vállal kötelezettséget, miután a vevő majd a teljes összeget kifizeti (ütemezés szerint kellene fizetni).Ezzel a feltétellel ( a jelzálog miatt) nagyon kockázatosnak tartom az ingatlan megvásárlását,ezért nem írtam alá az adás-vételi szerződést és visszaléptem,Kértem az 500.-eft visszafizetését. Erre szóban ill.emailban ígéretet is kaptam. Úgy tűnik, hogy ez csak ígérgetés maradt. Ez az összeg így tényleg foglaló? Igy is, hogy nem szerződtünk? Jogi úton van esélyem visszakapni az összeget? Köszönettel B.Péter


Tisztelt Péter!

A kérdéses átvételi elismervény áttanulmányozására lenne szükség annak eldöntéséhez, hogy az okirat előszerződésnek tekinthető-e vagy sem. Amennyiben nem, az átadott összeg nem foglaló, és minden további körülmény vizsgálata nélkül visszajár Önnek.
Ha viszont az okirat megfelel az előszerződés követelményeinek, az összeg foglalónak minősülhet. Ebben az esetben az is vizsgálandó, hogy az eladó eleget tett-e tájékoztatási kötelezettségének vagy sem. Az eladó ugyanis nem csak akkor köteles a foglaló kétszeres összegének a megfizetésére, ha a szerződés neki felróható okból hiúsul meg, hanem abban az esetben is, ha ahhoz egyéb, az ő érdekkörében bekövetkezett olyan ok vezetett, amelyért felelőssége fennáll. A Ptk. tehát nem a fél felróható magatartásához köti a foglaló kétszeres visszatérítésének kötelezettségét, hanem ahhoz, hogy a meghiúsulás melyik fél érdekkörében felmerült ok miatt következett be.
Arra azonban felhívnám a figyelmét, hogy a fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:62. § (2) bekezdés].

Tisztelettel,

#274
Üdvözlöm! K. István vagyok. A április óta húzódik egy lakás vásárlási ügyem. Az általam választott lakás amit az interneten néztem ki és később személyesen is megtekintettem egy ingatlanos cégen keresztül egy tetőtéri lakás. A megegyezés során kiderült hogy a lakás csak tetőtérként van bejegyezve így nem hitelképes. Az eladó magára vállalta ennek a bejegyeztetését határidővel. Így hitelképessé válhatott a lakás. Hónapokig tartó procedúra volt. Közbe megszületett az előszerződés, én kifizettem a foglalót 10% és még 10%-ot az eladó kérésére ami szintén benne volt az előszerződésben és így már a bank számára is megvolt az önerő hogy elindulhasson a hitelfolyamat. Nagyon sok időt emésztett fel mire a papírok rendeződtek. Mire minden letisztázódott kifutottunk az előszerződés és a közben megírt adásvételi szerződés minden időpontjából. És most hogy a bank hitelezné a lakást az eladó el akar állni az eladástól, arra hivatkozva hogy túl hosszú idő telt el. Az ügyvédet akinél a szerződést kötöttük napok óta nem érem el. Az lenne a kérdésem, hogy mit tehetek ilyen esetben? Kihez fordulhatok? Ha valóban el áll az adásvételtől az eladó akkor mit kapok vissza illetve mit bukhatok el? Válaszát előre is köszönöm!!!


Tisztelt István!

A jogosult elállási joga három vagylagos esetben áll fenn:
1.) A jogosult bizonyíthatja, hogy a kötelezetti késedelem folytán a teljesítés már nem áll érdekében. Figyelemmel arra, hogy az eladó érdekkörében felmerült okból is jelentős idő telt el, ezt kevésbé tartom elfogadható indoknak.
2.) Ha a jogosult már a szerződésben előre egyértelműen kikötötte, hogy számára a szolgáltatás csak meghatározott időpontban vagy határidő alatt fogadható el, a határidő leteltével számára tárgytalanná válik, ezért a szerződéstől el fog állni.
3.) Ha a jogosult az utólagos teljesítésre ésszerű póthatáridőt szabott, és az is eredménytelenül telt el. Ilyenkor a jogosultnak az érdekmúlását sem kell bizonyítania, önmagában a megfelelő póthatáridő eltelte minden más körülménytől függetlenül objektíve megalapozza az elállási jogát.
Ha a jogosult a kötelezett késedelme miatt a szerződéstől jogszerűen eláll a továbbiakban a felek közötti jogviszony rendezésére, az elszámolásra a szerződésszegés általános szabályai az irányadóak azaz Ön elveszti a foglalót. Ha viszont a jogosult elállása jogellenes, a foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglalón felül teljesített vételárrész mindkét esetben visszajár.

Tisztelettel,

#72
Tisztel Ügyvéd Úr! Szeretném megkérdezni, hogy 20 éve élek Magyarországon, de kanadai állampolgár vagyok. A gyermekem itt született, ő is kanadai állampolgár. A fiam 16 éves most és van egy ingatlana. Szeretnénk visszaköltözni Kanadába, és ott venni a nevére lakást. Első kérdés, hogy 20 év után mit kell tenni, hogy visszamehessek? Másik kérdés, hogy az ingatlant el lehet-e adni és elvinni a pénzt? Előre is köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: H.A.


Tisztelt Andrea!

Az ingatlant eladhatja, és magával is viheti a pénzt külföldre, csupán az adót kell megfizetnie, amennyiben adóköteles jövedelme keletkezett. Hogy lesz-e adófizetési kötelezettsége attól függ, hogy milyen jellegű az ingatlan, és hogy mikor szerezte a fia. A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja, hogy várhatóan mekkora adófizetési kötelezettsége keletkezik majd a jogügylet után,

Tisztelettel,