Tisztelt Ügyvéd úr! Párom édesapja 2015. novemberében elhunyt. Párom egyetlen gyermeke volt, a szülők hamar elváltak, az édesapa kb. 35 éve újra nősült, mely házasságból gyermek nem született (az új feleségnek sem született gyermeke sem ebből sem előző házasságából). Az édesapa vállalkozó volt, kb. 15 éve vettek házat és egy nyaralót. Szeretnénk érdeklődni, hogy örököl-e a párom az édesapja után? Mi van akkor, ha a lakás vásárlásakor már a két ingatlan az özvegy nevére került? Mi van akkor, ha közös néven volt, de az édesapa egy éves súlyos betegsége alatt az özvegy átírattatta a saját nevére? Megtámadható-e ilyenkor a végrendelet (bár még nem tudjuk, hogy az édesapa végrendelkezett-e). Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Erzsébet
Tisztelt Erzsébet!
Sorrendben válaszolok kérdéseire:
1. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Mivel a párja az örökhagyó leszármazója, végrendelet hiányában örökölni fog, amennyiben van hagyaték. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:58. § (1) bekezdése szerint az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
2. Amennyiben házassági szerződésben ettől eltérőn nem rendelkeztek, a házastársi együttélés alatt szerzett ingatlanok házastársi közös vagyonnak minősülnek, függetlenül attól, hogy kizárólag az egyik házastárs került tulajdonosként bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Ebben az esetben a másik tulajdonostárs ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül. Ha az özvegy vitatja ezt, az örökös pert tulajdonjoga megállapítása iránt pert indíthat.
3. A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát. Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát a megtámadásban érvényesített okból és a megtámadó személy javára lehet megállapítani. A megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el [Ptk. 7:37. §]. Megjegyzem azonban, hogy a párja még érvényes és hatályos végrendelet esetén is jogosult kötelesrészre. Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna[Ptk. 7:82. §].
Tisztelettel,