Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném megkérdezni, hogy a devizahitelek forintosításával kapcsolatos hírekben megemlített elállási jog által lehetőség szerinti ingyenes végtörlesztés jobban megéri e, mint az egyszerű végtörlesztés, amely díjköteles? Az elállási jog ebben az esetben a már forintosításra vonatkozó tőketartozásra, vagy még a devizában meghatározott tőketartozásra utal? Az elállási jogot bárki gyakorolhatja, vagy van meghatározott megindoklási feltétele? Tisztelettel köszönöm válaszát,
Tisztelt Gábor!
Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 13. § (1) - (2) bekezdései szerint ha a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés a törvény szerint forintalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre módosul, a fogyasztó a módosulást követő 60 napon belül a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést felmondhatja. A felmondást indokolás nélkül bárki gyakorolhatja. A szerződést felmondó fogyasztónak viszont a felmondást követő 90 napon belül meg kell fizetnie a pénzügyi intézmény részére a felmondott szerződés alapján fennálló valamennyi tartozását. Az így megfizetendő tartozás alatt már a forintosított tartozást kell érteni. Természetesen a díjmentes végtörlesztés kedvezőbb, mint a díjköteles, felhívnám azonban a figyelmét a fenti törvény 13. § (3) bekezdésére, mely szerint a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggésben a felmondással érintett pénzügyi intézmény a fogyasztó terhére csak akkor nem számíthat fel semmilyen díjat, költséget, jutalékot, ha a kötelezettség teljesítése érdekében a fogyasztó a pénzügyi intézménnyel vagy másik pénzügyi intézménnyel új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést köt. Amennyiben viszont a fogyasztó önerőből teljesíti az összeget, a felmondással és a törlesztéssel kapcsolatos költségek vonatkozásában a pénzügyi intézmény és közte hatályban lévő szerződés az irányadó.
Tisztelettel,