Tisztelt Dr. Kollár Andor egyéni ügyvéd! Az ingatlanhoz, tulajdoni lap adataihoz kapcsolódó alábbi ügyben kérem jogi felvilágosítását, jogi útbaigazítását. A https://epitesijog.hu honlap "04.1. A Központi Címregiszter (KCR) és a földhivatalok kapcsolata" című részének 11. pontja szerint "A tulajdonosok, illetve a jogosultak címei nem tévesztendők össze az ingatlan címével, ugyanis az ingatlan címét a tulajdoni lap I. része tartalmazza, míg a tulajdonosok, illetve egyéb jogosultak címe a tulajdoni lap II. és III. részén szerepel az érintettek adataiként". A családi házas, egy helyrajzi számú ingatlan címe az ingatlan-nyilvántartás, tulajdoni lap szerint Budapest XVII. kerület, L. utca ..., amely nem azonos a Budapest XVII. kerület, P. út ... számmal. Az ingatlan a megnevezett két közterületre kapuval nyílik, viszont a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014.(XII.23.) Korm. rendelet 5.§ (3) bekezdése szerint "E rendelet alkalmazásában két címet akkor kell különbözőnek tekinteni, ha legalább egy címadatuk különbözik”. Tehát az idézett jogszabály alapján az egy helyrajzi számú ingatlan két különböző nevű címhellyel rendelkezik, amelyek közül csak az egyik a tulajdoni lap szerinti ingatlan cím (Bp. XVII., L. utca ...), másik cím az ingatlan tulajdonosok lakcíme (Bp.XVII., P. út ...). A Magyar Posta Zrt. egyéb levélérkezéséről szóló értesítési, levélkézbesítési hiányosságaival együtt a Polgármesteri Hivatal azon levélcímzési hibáját is panaszlevélben közöltem az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Postafelügyeleti főosztályával, hogy az ingatlan tulajdonosok Polgármesteri Hivatalban bejelentett lakcíme helyett az ingatlan címére küldött 3 db tértivevényes és 3 db sima levelet (a 3 db sima levél tartalmilag ismétlése a 3 db tértivevényes levélnek, mivel azokat a postahivatal címeltérés miatt nem adta ki a 3 személy címzettnek). Az NMHH Postafelügyeleti főosztálya telefonon megkereste a Polgármesteri Hivatalt, ahonnan tájékoztatásul közölték, hogy az ügyfelek leveleit a telek tulajdoni lapján található adatok alapján címezi, tekintettel a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014.(XII.23.) Korm. rendeletre és útmutatójára, valamint a 94/2012. Fővárosi Önkormányzati rendeletre (az interneten ilyen sorszám alatt a következőt találtam: 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól). A fentiekben részletesen előadottak alapján kérdéseim a következők: 1. A Polgármesteri Hivatal által adott azon tájékoztatás jogilag helytálló-e, amely szerint az ügyfelek leveleit a telek tulajdoni lapján található adatok alapján címezi, ugyanis a tájékoztatása alapján fentebb hivatkozott 345/2014.(XII.23.) Korm. rendeletben és a 94/2012. Fővárosi Önkormányzati rendeletben nem találtam ilyen tartalmú §-t? Ön talált ilyen tartalmú §-t?Tehát sarkalatos kérdésem az, hogy a Polgármesteri Hivatalnak, mint feladónak az általa hivatkozott jogszabályok alapján az ügyfelek leveleit a telek tulajdoni lapján található adatok alapján kell címeznie? 2. Az ingatlan tulajdonosok által a Polgármesteri Hivatalban bejelentett lakcíme alapján a Polgármesteri Hivatal kiállította a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amelyen jelzett lakcímtől miért tért el a levél címhelybeli címzése? Lényeges körülmény, hogy az ismertetett esetet megelőzően és azt követően minden levelet (még az ingatlanhoz kapcsolódókat is) a Polgármesteri Hivatal az ingatlan tulajdonosok lakcímére küldte és küldi. Várom szíves jogi felvilágosítását, jogi útbaigazítását. Tisztelettel: H. Ervin
Tisztelt H. Ervin!
Hamarosan befejeződik az ingatlanok címadatainak felülvizsgálata és az adatok központi címregiszterbe történő teljes körű feltöltése, mely többek között az Ön jelenlegi problémájára is megoldást jelent majd. Ezt követen még sarok telek esetében sem fordulhat majd elő, hogy ugyanazon ingatlan esetében az ingatlan címeként az egyik utca, az ott lakó tulajdonosok címeként pedig a másik utca szerepeljen; egy ingatlannak ugyanis csak egy címe lehet majd, a másik cím meg fog szűnni. Mivel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállítására is csak a központi címregiszter adatbázisa alapján kerülhet sor, így az abban nem szereplő címre lakcímet sem lehet majd bejelenteni. Kérdéseire válaszolva:
1. Ha valamely jogszabályhely megalapozhatja azt, hogy a tulajdonosok tulajdoni lap II. részében szereplő címére küldje ki a hivatal a leveleket, az az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, mely szerint az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az oda bejegyzett személyeknek a lakcímadatait. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartás nem megfelelően tartalmazza a tulajdonos lakcímadatát, annak megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át. Hivatalból csak azokat a változásokat vezeti át, amelyeket eljárása során észlel [Inytv. 2. § (1) bekezdés b) pontja, 27. § (1) bekezdés, 27. § (2) bekezdés b) pont]. Az Ön által hivatkozott rendeletek e tekintetben álláspontom szerint nem bírnak jelentőséggel.
2. Szabályszerű kézbesítésről csak abban az esetben beszélhetünk, ha a levél a címzett személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő címére került megküldésre. Amennyiben nem így történt, és a kézbesítési vélelem mégis beállt, a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszthet elő.
Remélem, hogy jól értettem kérdéseit, és azokra sikerült is megnyugtató választ adnom.
Tisztelettel,