Ingatlanjogi Tanácsadás

Meddig kötelez az ingatlanközvetítőnél aláírt megtekintési nyilatkozat?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Tavaly megtekintettem egy ingatlant vásárlás céljából egy Ingatlanközvetítő Irodán keresztül, ugyan azt az ingatlant ez évben a tulajdonos újra meghirdette és közben felmondta az Ingatlan Irodával a korábban kötött szerződését. Szeretném tudni, hogy az általam aláírt megtekintési kötelezettség meddig van érvényben, vagyis ha megvásárolnám az ingatlant a hirdetésre való hivatkozással van-e valami kötelezettségem az ingatlan iroda felé? Válaszát előre is köszönöm. Mária


Tisztelt Mária!

Kérdése pontos megválaszolásához ismerni kellene a megbízási szerződés és a megtekintési nyilatkozat tartalmát is.
A fentiek hiányában csupán annyit mondhatok, hogy véleményem szerint a megtekintési nyilatkozat alapján lehet kötelezettsége az ingatlanközvetítő felé.
Az eltelt rövid időre tekintettel az sem kizárt, hogy egy esetleges perben a bíróság az eset összes körülményeit mérlegelve arra az álláspontra helyezkedik majd, hogy a felmondás és az újabb hirdetés csupán az ingatlanközvetítő "kijátszását" célozta, és a szerződés tulajdonképpen az ingatlanközvetítő tevékenységének eredményeképp jött létre.

Tisztelettel,

Mit tehetünk, ha több tartozás van a megvásárolni kívánt ingatlanon, mint amennyit az ér?


Tisztelt ügyvéd úr! A férjemmel egy éve beköltöztünk egy házba, amit a tulajdonos egyik felével meg is beszéltünk, hogy meg szeretnénk vásárolni. Nekünk csak annyit mondott, mivel szocpolos a ház, amíg le nem megy róla az elidegenítés, addig nem tudjuk, de azután eladja nekünk. Mi vártuk azt a napot. De az émász fele adósságuk volt, ezért évekkel ezelőtt elvitték a villanyórát, úgyhogy áram nem volt. Mi a nevünkre visszaköttettük az áramot. A tulajdonosok elváltak. Azt mondta a férj, hogy alakítgathatjuk a házat, ahogy szeretnénk. Mi el is kezdtük, ugye csőtőréssel indítottunk mikor ide költöztünk, megcsináltattuk, beletettünk egy vízteres kandallót, mindenütt radiátorokat szereltünk fel, falat bontottunk. És kiderült hogy nagyon sok hitelüket ráterhelték az ingatlanra. Mint írtam ezt a három gyerekre kapott szocpolra építették fel. Közben aki építette az intézet nem hivatalos úton három millió jelzálogot a házra meg rá terhelt. Az otp faktoring is két nagyobb összegű hitelt. Most a tulaj női tagja azt mondta, akkor ír alá, ha a hitelét kifizetjük, ami két millió a jelzálog is 2 millió meg a férjnek is 2 millió amik állítólag a házra van terhelve. Az lenne a kérdésem hogy mi tévők legyünk? Meg szeretnénk venni a házat, de maga a ház nem ér annyit, mint amennyi adósság van rajta. Hogy tudnánk kevesebb pénzért hozzájutni?


Tisztelt Gabriella !

Sajnos az Ön által leírtakhoz hasonló történetek miatt szoktam mindig azt javasolni az ügyfeleimnek, hogy messziről kerüljék az ilyen jellegű megállapodásokat.
Csak abban az esetben tudják a tényleges tartozásnál kevesebb pénzért tehermentesíteni az ingatlant, ha ehhez a tartozások jogosultjai is hozzájárulnak.
Levele szerint azonban azzal sincsenek pontosan tisztában, hogy mekkora összegű tartozás van az ingatlanra terhelve, illetve hogy végrehajtás alá vonták-e már az ingatlant.
A jelen honlap keretein belül nyújtott tanácsadás az Önök esetében nem elegendő. Annak érdekében, hogy több kár ne érje Önöket, javaslom, hogy sürgősen forduljanak ügyvédhez.

Tisztelettel,

Tarthatok-e jogi lépésektől, ha kizárólagosan a tulajdonostársam viseli a közös tulajdon költségeit?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Jó napot kívánok! Olyan problémám adódott, hogy kb. 7 éve nagynénémmel 50-50%-os tulajdoni arányban van egy belterületi ingatlanunk. Nagyszüleim elhalálozása révén örököltük, így a halotti anyakönyvi kivonattokkal ő rendelkezett. 1 két hete elkezdett zaklatni, hogy ha nem fizetem a számlákat az alapdíjak után, kikötnek mindent a házból. Ezzel még nem is lenne baj, a probléma az, hogy én évekkel ezelőtt megakartam beszélni vele ezen dolgokat, és szándékomban állt kifizetni a számlák felét, de megvolt és van a mai napig az a kikötésem, hogy csak és kizárólag csekk ellenében, ugyanis eddig soha egy csekket nem mutatott, csak dobálózott az összegekkel. A pár hete bedobott számlán pedig még a 7 éve halott nagyszülőm neve áll. Így ezt a számlát meg hogy fizessem be? Bárki csinálhat hamis csekket, úgy gondolom ez manapság nem nehéz. A másik dolog, hogy örökléskor mindent ő intézett, nem akart egyezkedni a megkeresések ellenére, mindvégig elutasító magatartást folytatott. A kérdésem az lenne, hogy ezek fényében, kell-e tartanom bármi pertől, vagy jogi lépéstől, ami a ki nem fizetett számlákat illeti? Valamint a közös házból a komplett fűtésrendszert elvitte. A kazánt, radiátorokat, a csöveket a fal síkjában elvágta, ezután arra hivatkozva, hogy romlott az épület értéke, piaci ár alatt akarja tőlem megváltani a tulajdoni hányadomat. Ilyenkor mit lehet tenni? Előre köszönöm a segítséget! Tisztelettel: P. Ádám


Tisztelt Ádám!

Nem vitás, hogy tulajdoni hányadaik arányában kötelesek hozzájárulni a közös tulajdon költségeihez, ezen az a tény sem változtat, hogy még mindig nem íratták át a közüzemi szerződéseket a saját nevükre. Jogos, hogy elszámolást kért a nagynénje által befizetett összegek tekintetében, azonban megjegyzem, hogy mivel Ön  7 éven keresztül egyáltalán nem járult hozzá ezen költségekhez, a szolgáltató megkeresése útján könnyedén kideríthette volna, hogy addig mennyit fizetett be a nagynénje, így azzal is tisztában lehetett volna, hogy mennyi az Ön fizetési kötelezettsége felé. Tehát igen, a nagynénje fizetési meghagyás/peres eljárás útján is követelheti Öntől az általa a közös tulajdon költségeiként kizárólagosan kifizetett összegek fele részét.
Amennyiben a nagynénje kárt okozott az ingatlanban, ennek összege a közös tulajdon megszüntetése iránti perben figyelembe vehető. A nagynénje károkozó magatartását, ezen magatartás és a kár közötti okozati összefüggést és a kár összegszerűségét azonban Önnek kell bizonyítania.

Tisztelettel,

Írásbelinek minősül-e a lakásbérleti szerződés e-mailben közölt felmondása?


A bérlőmmel volt egy határozott idejű szerződésünk ami 2017. augusztus 15-én járt volna le. A szerződésben szerepel, hogy "a jelen szerződést bármelyik fél a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal felmondhatja. A felmondási idő 30 nap." A bérlőm február elején irt egy emailt, hogy március 13-val felmondja a bérleti jogviszonyt arra hivatkozva, hogy penészesedik a lakás. Volt 2 havi kaució. A kérdésem ; 1. E-mailes felmondás érvényes-e (vagy mint olvastam "polgári jogi viszonyokban csak akkor tekinthető írásbeli nyilatkozatnak, ha fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el") 2. A bérlő úgy ment el, hogy hátrahagyott kb. 300.000 Ft rezsitartozást + nem fizette már a február 15-március 15-re tartozó bérleti díjat sem. 3. A megbízottamnak nem adta át sem a lakást, sem a kulcsokat. Március 3-án bepakolt és elköltözött. A kérdésem az lenne tehát, hogy 1. érvényes-e a felmondása? 2. mennyi pénzt követelhetek tőle?


Tisztelt Eleonora!

1. Amennyiben a határozott idejű szerződésben akként rendelkeztek, hogy a szerződés rendes felmondással felmondható, akkor a felmondásnak nincs akadálya. Felmondani írásban lehet. Megértem ugyanakkor bizonytalanságát az e-mailben közölt jognyilatkozattal kapcsolatosan. A munkajog területén régóta elfogadott írásbeliként az e-mail formájában tett jognyilatkozat; ezzel egyező álláspontra helyezkedett a Kúriai is egy felszámolási eljárásban hozott mostani ítéletében, mely szerint a "sima" e-mail a Ptk. 6:7§ (3) bekezdése szerint írásbelinek minősül (tartalmazza a feladóját, küldés időpontját, és a nyilatkozat szövegét, így alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésre, a nyilatkozatot tevő személye és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására). Ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla tavalyi döntése (1.Pf.20.248/2016/4/II.) azt mondta ki, hogy csak a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott e-mailbe foglalt nyilatkozat minősülhet írásbelinek. Tovább árnyalja a képet, hogy míg a korábbi gyakorlat szerint az e-mailben tett nyilatkozat akkor volt hatályos, ha ez volt a szokásos kommunikációs forma a felek között, az új Ptk. kommentárja szerint viszont az ilyen jognyilatkozat egyáltalán nem minősül írásbelinek. Sajnos az egymásnak ellentmondó gyakorlat alapján én sem merek egyértelműen állást foglalni az ügyben.
2. Amennyiben a megállapodásuk szerint a kaució felhasználható a tartozásokra, az ezen felüli rezsitartozást és felmondási időre járó bérleti díjat követelheti a volt bérlőjétől.

Tisztelettel,

Termőföld eladásánál ragaszkodhatok-e ahhoz, hogy a szerződés megkötésekor fizesse ki a vevő a teljes vételárat?


Tisztelt Uram! Örököltem két helyrajzi számon 1/4, illetve 1/8 rész tulajdonjogot. A többi hányadrész tulajdonosa meg kívánja venni (és én el is adnám) részemet. Az árban is megállapodtunk. Kérdésem: ragaszkodjak-e a teljes vételár kifizetéséhez a szerződés aláírásakor, vagy fogadjam el az ő javaslatát, miszerint az aláíráskor 50%-ot fizet, mivel a szőlőterületre esetleg az állam vagy az önkormányzat elővásárlási jogot érvényesít. Válaszát várva üdvözli M. László


Tisztelt László!

Erről Önöknek kell megállapodniuk a vevőjével. Termőföldre vonatkozó szerződés esetében én okiratszerkesztő ügyvédként nem szoktam javasolni a teljes vételár kiegyenlítését a szerződés megkötésekor, tekintettel arra, hogy annak hatályossága az elővásárlásra jogosultak nyilatkozatától, érvényessége pedig hatósági jóváhagyástól függ.

Tisztelettel,

<