Ingatlanjogi Tanácsadás

Felújítás ellenében adnám bérbe az ingatlanomat. Mire figyeljek?


Üdvözlöm! Adott egy saját tulajdonú, nem önkormányzati, 27m2-es újpesti lakás, felújítandó állapotú. Kiadni szeretném, olyan feltétellel, hogy a bérlő bérleti díj helyett lakhatja a lakást, és mellette vállalja a felújítását részletekben, meghatározott időn belül. Természetesen a közüzemi számlákat, közös költséget és kauciót fizeti. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben nem működik együtt a szerződésben foglalt feltételekkel, felszólítható-e azonnali (30 napon belüli) távozásra, és ehhez szükséges-e közjegyzői okirat, hogy ne egy elzúzódó pereskedés, illetve bírósági tárgyalás legyen a következménye? Valamint hogy lehet megakadályozni, hogy a bérlő ne tudja eladni, kiadni a lakást? Előre is köszönöm a válaszát.


Tisztelt Gábor!

Nem tartom szerencsésnek az elképzelést, de ha minden áron így kívánnak megállapodni, javaslom, hogy a bérleti szerződésben pontosan, érték és teljesítési határidő szerint is állapítsák meg a bérlő által elvégzendő felújítási munkálatokat. Ennek hiányában nem lesz megállapítható, hogy a bérlő késedelembe esett-e.
A bérleti szerződésben kiköthető, hogy Önt külön felszólítás nélkül is felmondási jog illeti meg, amennyiben a bérlő a munkálatokkal késedelembe esett, ahogy az is, hogy a bérlő a lakásba nem fogadhat be senkit, és nem is adhatja albérletbe az ingatlant.
Célszerűnek tartom a bérlő bérleti szerződés megszűnése esetére tett kiköltözési nyilatkozatát közjegyző által készített okiratba foglalni. Közokiratba foglalt kiköltözési nyilatkozat alapján ugyanis lakás kiürítése iránt per megindítása nélkül is végrehajtási eljárást kezdeményezhetne, amennyiben a szerződés megszűnésekor nem költözne ki a bérlő.
A bérlő nem rendelkezik tulajdonjoggal, tehát eladni sem tudja az ingatlant.

Tisztelettel,

Beköltözhetek-e az ingatlanba tulajdonosként a haszonélvező hozzájárulása nélkül?


Tisztelt Uram! Édesanyám halála után a húgom és én elkerültünk otthonról. Apámtól 6 millió Ft-ért vásároltam a lakásomat (ezt az összeget 2 részletben fizettem ki, miután anyai Nagymamám meghalt - az anyai részből örököltem). Az ingatlan vásárlásáról apai ügyvédi ismeretség révén készült adás-vételi szerződés, viszont Apám haszonélvezeti joggal rendelkezik a már a tulajdonomban lévő lakáson. Egészségügyi okok miatt 2009-ben gyámság alá kerültem. Részleges korlátozó gondnokság alatt vagyok. Az Apám ki akarja venni az általa már haszonélvezet alatt lévő lakásomat. Rehabilitációs intézményben lakom. Amint viszont nem itt, a tartózkodási helyemen dolgoznék, és találnék magamnak külső munkahelyet, szeretnék hazaköltözni. De hogyan tehetném ezt meg? Üdv. Ilka


Tisztelt Ilka!

A haszonélvező édesapja jelezte Ön felé, hogy gyakorolni kívánja a haszonélvezetet. Ebben az esetben Ön csak akkor, és olyan feltételekkel lakhat, tartózkodhat az ingatlanban, ha és ahogy azt a haszonélvező édesapja megengedi. Amennyiben ugyanis a haszonélvező gyakorolja a haszonélvezetét, akár a tulajdonost is kötelezheti az ingatlan elhagyására, a haszonélvezeti joga alapján. Amíg tehát az édesapja mint haszonélvező él, és gyakorolja a haszonélvezetét, a használattal kapcsolatban Önnek csak olyan jogai lehetnek, amit ő megenged.

Tisztelettel,

Az élettársi közös vagyon részévé válik-e az ajándékba kapott ingatlan?


Üdvözlöm. B. Ildikónak hívnak, és egy jogi tanácsadásra lenne szükségem.16 éve élek az élettársammal együtt aki külföldi állampolgár, van két gyermekünk is, ők mind a kettőnk nevén vannak. Az ingatlan, amiben most lakunk az Apukámtól ajándékozási szerződéssel kaptam, aminek én vagyok a tulajdonosa, nincs semmiféle haszonélvező. Most árulom a lakást eladásra, mert kinőttük a gyerekekkel. Szeretnék a lakás eladásból költözni egy új építésű házba. Az lenne a kérdésem, hogy nekem kell-e valami vagyont adnom ebből az ingatlan eladásból páromnak. És ha megvásárolom az új házat, abból neki mi járhat.Ő tartózkodási engedéllyel van Magyarországon ami 2019-ben lejár. Ilyen esetben mit ír elő a törvény mire jogosult. Előre is Köszönöm.Üdv.


Tisztelt Ildikó!

Az édesapjától ajándékba kapott ingatlan az Ön különvagyonának minősül, amely kizárólag Önt illeti meg.
A különvagyon értékesítéséből befolyt eladási ár is az Ön különvagyona marad, ahogy az lesz majd az abból vásárolt ház is.
Élettársi közös vagyon csak akkor keletkezne, ha drágábban vásárolná meg az új házat, és a különbözetet közös vagyonból fedeznék.

Tisztelettel,

Kinek a tulajdonát képezi a lépcsősor, amit a jogelődöm túlépített?


Szeretném a véleményét kérni, kinek a tulajdona a házunk fala melletti lépcsősor/ a házhoz kapcsolódik /, amelyet a házunk előző tulajdonosa épített, és azóta is használjuk. Vonatkozik-e rá az elbirtoklás? Az alaprajz szerint a telekhatár nem párhuzamos a házunk falával és ketté osztja a lépcsősort. A ház 1999 óta a tulajdonom. Előre is köszönöm tanácsát.


Tisztelt Júlia!

A jogesetre nem az elbirtoklás, hanem a túlépítés szabályai vonatkoznak, és a már nem hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 109-110. §-ai alkalmazandóak.

A lépcsősor tehát az Ön tulajdonát képezi, azonban amennyiben a jogelődje jóhiszemű túlépítő volt, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő
a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást;
b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható; vagy
c) az egész földet vásárolja meg.
A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik, vagy a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.
Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő
a) az épületet bontsa le; vagy
b) a saját földjét és az épületet - a föld és az épület értékének megtérítése ellenében - bocsássa tulajdonába.

Tisztelettel,

Tulajdonomba kerülhet-e egy olyan garázshely, amelyet nem tartalmaz a társasházi alapító okirat?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Korábban már feltettem kérdésemet, de sajnos nem kaptam választ jogi problémámra. Újra leírnám a körülményeket, kérem, ezúttal ha ideje engedi a segítség nyújtására tegye meg. Lányom társasházi lakásban vásárolt ingatlant. A lakás átadásával, átírásával semmi probléma nem merült fel. A problémát a zárt udvaron lévő garázshely okozta, melyet a megállapodásunk szerint ajándékba kapott volna a lányom. Sajnos a társasházi alapító okirat nem rendelkezik a garázshelyről. Egyezségünk szerint - melyet ügyvéd előtt kötöttünk - a lakáshoz kapta volna a garázshelyet, mely a kifizetett összeg része volt. A lakás és a garázshely átírása nem egy időben történt, ezért később derült ki, hogy a lakás, a garázshely és az udvarba bejutást biztosító kapu 3 külön helyrajzi számon van. Az eladó átadta a lakást, a garázshelyre szintén hajlandóságot mutatott, de a bejutást biztosító kapu általa tulajdonolt részét megtagadta. Az ügyvédnő a megegyezésünknek megfelelően a garázshely átadásáról előzetesen átküldte e-mail-ben a szerződést, (mely tartalmazta a kapubejáró átadását is) de az eladó közbenjárására megváltoztatta az ajándékozási szerződés adatait. Közösen részt vettünk egy egyeztetésen az ügyvédnőnél, aki ekkor már "nem emlékezett" a megegyezésünk részleteire. Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérem, szíveskedjék tájékoztatást adni, van-e lehetőségünk a kapubejáró és a garázshely átíratására (mely a lakás vételárát nagyban befolyásolta), ha az eladó nem járul hozzá (holott a társasházban semmi tulajdona nincs), és az ügyvédnő emlékezetkihagyása után. Várom megtisztelő válaszát. Tisztelettel: Margit


Tisztelt Margit!

Amennyiben az alapító okirat nem rendelkezik külön tulajdonú garázshelyről, akkor az a garázshely nem létezik. Ezt valószínűsíti az is, hogy az eladó nem is rendelkezik tulajdonnal a társasházban. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a "garázshely"  a lánya tulajdonába kerüljön.
Ha az ingatlanba másképp nem lehet bejutni, a kapubejáróra vonatkozóan szolgalmi jog bejegyzését kérhetik. Megállapodás hiányában igényüket peres eljárás útján is érvényesíthetik.
Ha a lakásingatlan vételárát valóban a garázshely és a kapubejáró tulajdonjogának ajándék jogcímén történő megszerzésére is tekintettel határozták meg ilyen összegben, árleszállítást kérhetnek. Felhívom azonban figyelmüket, hogy egy esetleges perben az ezzel kapcsolatos bizonyítás Önöket terheli majd.

Tisztelettel,

<